Mezőgazdasági termékek piacra jutásának elősegítése - Export

Mivel a megtermelt zöldség és gyümölcs termékek 90%-a az Eu-s országokban kerül értékestésre, és a gabonaféléknél ez a szám is 90% felett van, kiemelten fontos a vevők igényeinek megfelelő termék előállítása. Amennyiben a vevői igényeket (ismerethiány, kommunikációs csatornák hiánya miatt) figyelmen kívül hagyjuk, az biztos és folyamatos piacvesztéssel jár.

Ilyenelőre látható tendencia , amit már most lehet látni, az, hogy 2030-ra az emberi élelmezésre szánt mezőgazdasági termékeket csak bio módszerekkel, ökológiai módon  lehet termelni, a nem bio módon előállított mezőgazdasági termékek nem kerülhetnek élelmiszerként forgalomba a boltok polcain. Ehhez 2030-ra az összes mezőgazdasági terület 25%-át öko művelés alá kell vonni.

A magyar zöldség gyümölcs nemzetközi sikeréhez kell: „a piaci igények felmérése és kiszolgálása, annak megfelelő fajták, típusok termesztése, márkaépítés”.

Probléma, hogy a támogatott beruházások egy részét nem előzi meg piaci felmérés, és vannak a későbbiekben egyáltalán nem működtetett beruházások is. Tőke, munkaerő és vállalkozó kedv hiányában késve követjük a trendeket.

A külpiacokon érzékelhető a folyamatosan növekvő, és az egyre igényesebb termékek felé forduló kereslet. A piac adott, a lehetőségek elszalasztása elsősorban a gyenge versenyképességünkből fakad.

Alapvető gond, hogy a hazai termelők, illetve a felvásárlók és feldolgozók közt rossz a bizalmi viszony.

Fő Eu-s felvevő országok, melyek felé az exportunk irányul, Németország, Románia, Olaszország. Az első tízbe Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia, Csehország, Horvátország és Franciaország fért még be az exportlistán.

Alapvető célunk termelő partnereink termelésének az Eu-s felvevő piac felé történő orientálása, azzal való összekapcsolása.

Üzemének exportpiacra való lépése nem kis feladat, és nem ígérhet azonnali eredményeket.

A mi feladatunk az ön által termelt termék piacosításának biztosítása, mind mennyiségi, mind minőségi, mind önköltségi alapon, és annak az elhelyezését a piacon elősegíteni.

Miért fontosak ezek a piacosításban? Mert a piac nincs, és nem is lehet tekintettel arra, hogy nem termett annyi mennyiség, és magas az önköltségünk, akár almánál, akár búzánál, mert akkor vesz máshonnan, ahol versenyképesebbek az alkalmazott technológiák, vagy az önköltségi árak.

    Termelői együttműködések támogatása