Mezőgazdasági termelvények piacra juttatása - Belföldi és Export piacok

Alapvető célunk termelő partnereink termelésének a hazai és az Eu-s felvevő piac felé történő orientálása, azzal való összekapcsolása.

Mivel a megtermelt zöldség és gyümölcs termékek 90%-a az Eu-s országokban kerül értékestésre, kiemelten fontos a vevők igényeinek megfelelő termék előállítása. Amennyiben a vevői igényeket (ismerethiány, kommunikációs csatornák hiánya miatt) figyelmen kívül hagyjuk, az biztos és folyamatos piacvesztéssel jár.

Ilyen előre látható tendencia , amit már most lehet látni, az, hogy 2030-ra az emberi élelmezésre szánt mezőgazdasági termékeket csak bio módszerekkel, ökológiai módon  lehet termelni, a nem bio módon előállított mezőgazdasági termékek nem kerülhetnek élelmiszerként forgalomba a boltok polcain. Ehhez 2030-ra az összes mezőgazdasági terület 25%-át öko művelés alá kell vonni.

A magyar zöldség-, és gyümölcs termelés gazdálkodói sikerességéhez kell:

  • piacfelmérés a vásárlói trendekre
  • konkurencia versenyképességi vizsgálata
  • hazai és külpiaci kapcsolatok a termékek értékesítésére
  • versenyképes önköltségi ár
  • termelés biztonság

Probléma, hogy a támogatott beruházások egy részét nem előzi meg piaci felmérés, és vannak a későbbiekben egyáltalán nem működtetett beruházások is. Tőke, munkaerő és vállalkozó kedv hiányában késve követjük a trendeket.

A külpiacokon érzékelhető a folyamatosan növekvő, és az egyre igényesebb termékek felé forduló kereslet. A piac adott, a lehetőségek elszalasztása elsősorban a gyenge versenyképességünkből fakad.

Fő Eu-s felvevő országok, melyek felé az exportunk irányul, Németország, Románia, Olaszország. Az első tízbe Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia, Csehország, Horvátország és Franciaország fért még be az exportlistán.

Üzemének exportpiacra való lépése nem kis feladat, és nem ígérhet azonnali eredményeket.

A mi feladatunk a gazdálkodó partnereink által termelt termék piacosításának biztosítása, mind mennyiségi, mind minőségi, mind önköltségi alapon, és annak az elhelyezése a piacon.

Miért fontosak ezek a piacosításban? Mert a piac nincs, és nem is lehet tekintettel arra, hogy nem termett annyi mennyiség, és magas az önköltségünk, akár almánál, akár búzánál, mert akkor vesz máshonnan, ahol versenyképesebbek az alkalmazott technológiák, vagy az önköltségi árak.

2021-ben az alábbi termékek értékesítését segítettük elő:

  • bio ipari alma
  • torma I-II-III-IV-ipari  minősítési osztályok

A 2022-es évre az alábbi termékek piackutatását kezdtük meg, hagyományos és bio termelésben is:

  • paprikafélék
  • káposzta
  • sárgarépa
  • petrezselyem
  • zeller
  • cékla
  • hagyma
  • uborka
  • karfiol
  • brokkoli
  • zöldbab
  • burgonya
  • csemegekukorica
  • zöldborsó
  • alma
  • meggy
  • szilva
  • őszibarack
  • kajszibarack

A hazai termelvényeket az alábbi csatornákon helyezzük el:

  • hazai közétkeztetésbe beszállító partnerként (itt jelenleg 80-85% az import zöldség és gyümölcs aránya)
  • hazai feldolgozó üzemek felé koordinálás
  • hazai hűtők felé koordinálás
  • hazai Rövid Ellátási Láncban való értékesítés – közvetlenül a fogyasztók felé.
  • hazai multik felé, alapanyagként , friss árúként beszállításra
  • Export – alapanyagként. Nyilván a saját feldolgozó üzemek megléte kívánatos lenne, hogy  ne alapanyagot szállítsunk ki, de ezek jelenleg korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.

Amennyiben zöldséget, gyümölcsöt szeretne koordináltan értékesíteni, megkeressük hozzá a piacot.

    Termelői együttműködések támogatása