A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig

4 600 Ft

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz meghatározó esemény volt az agrárgazdaság területén is. Az évtizedekkel korábbi sikeres magyar mezőgazdaság 2004-ben már egy ideje csupán árnyéka volt korábbi önmagának. Részaránya a rendszerváltás után a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének és ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek (GDP) az előállításában szinte folyamatosan csökkent. Az EU-tagsággal az új tagállamok egy nagy, de versengő piac részévé váltak,amely óriási lehetőségeket kínál az országok mezőgazdasága számára. Ugyanakkor az egyes nemzetek mezőgazdaságainak számottevően kiéleződött versenyhelyzettel kell megbirkózniuk az uniós és – ennek részeként – a hazai piacaikon is. Az uniós csatlakozás egészében jó hatással volt az új tagállamokra, bár az egyes országok más-más módon éltek a lehetőségeikkel. A velünk együtt csatlakozó országok és hazánk alkalmazkodásáról a Közös Agrárpolitikához megállapítható, hogy minden ország nyert a csatlakozással, de az új tagországok közül Lengyelország,Litvánia és Lettország tudott a legjobban alkalmazkodni az EU által kínált feltételekhez és az adott lehetőségeket a legjobban ezek az országok tudják kihasználni. Ebben a folyamatban az egyik legkritikusabb tényező a csatlakozást megelőző évek agrár- és támogatáspolitikája volt. A támogatások akkor lettek volna igazán kedvezőek, ha azt a tagországok elsősorban a termelők versenyképességének fokozására fordítják. Azonban a támogatásokat Magyarország döntően ár- és piactámogatásként nyújtotta, ennek következtében nem lehetett kihasználni a maga teljességében a csatlakozás nyújtotta lehetőségeket. Azok az országok viszont, ahol korábban a támogatások szintje alacsony volt, és az ár- és piactámogatások csekélyek voltak, kedvezőbben válaszoltak az EU-tagságra. Ez a megállapítás elsősorban Lengyelországra vonatkozik, ahol a csatlakozás után a KAP és a kitágult piacok által a termelőknek nyújtott ösztönzők következtében számottevően nőtt a termelés, és a kereskedelem is kedvezően reagált. Az új tagállamok első öt évének összegzett tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják,hogy a KAP még az elérhető módosításokkal együtt sem igazán felel meg az új tagállamoknak, főleg a szegényebbeknek. Ilyen körülmények között még mindig a mezőgazdaság versenyképességének megteremtése és a vidéki szegénység elleni küzdelem a legsürgetőbb feladat. A folyamatok átláthatóságának, megértésének segítése érdekében szükség van olyan hosszú idősorokat felölelő elemzésekre, amelyek nyomon követik és tárgyszerűen tükrözik a tényeket, illetve az eseményeket. Kapronczai István immár második alkalommal teszi ezt meg. A szerkesztésében 2003-ban megjelent A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig című kiváló művének méltó folytatása e könyv. Úgy vélem, hogy e munka – amelyben a csatlakozás utáni első öt év hazai történéseit dolgozza fel és egészíti ki egy rövidebb nemzetközi kitekintéssel – egyik legfontosabb hozadéka, hogy a szakmai szereplők és a közvélemény előtt is torzításmentes, reális kép alakulhat ki az agrárgazdaságról. A szerző a kötet elkészítése során tényszerű adatközlésre és a rá jellemző objektív folyamatleírásra törekedett. A könyv igyekszik megteremteni annak a lehetőségét,hogy a vizsgált években megfigyelhető tendenciákról ki-ki szakmai meggyőződése alapján, a maga területén vonjon le következtetéseket. Ajánlom mindazoknak ezt a könyvet, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Csáki Csaba akadémikus

1 készleten

Kategória:

Product Description

  • Szaktudás kiadó
  • 345 gramm
  • puha borítós
  • Méret: B5
  • 199 oldal

További információk

Tömeg 345 g

Reviews

There are no reviews yet.

Be the first to review “A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig”