Tápanyag-gazdálkodási terv
Szakértő kollégáink állnak a rendelkezésére!
Miért szükséges a tápanyaggazdálkodási terv?
A betakarítási időszak végeztével minden AKG-s illetve ÖKO-s területtel rendelkező, valamint nitrátérzékeny területen termelőnek tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie a következő gazdálkodási évre vonatkozóan, az őszi, illetve tavaszi kultúráira egyaránt. A terv elkészítésének határideje AKG és ÖKO támogatások esetében szeptember vége, nitrátérzékeny területen az első tápanyag-kijuttatás előtt. A szántó és ültetvény földhasználati kategória esetében a tápanyag-gazdálkodási tervet évente szükséges elkészíteni, vagy talajvizsgálati eredmények, amennyiben releváns levélanalízis alapján, vagy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésátlaghoz meghatározott tápanyagigény figyelembevételével.
Tápanyaggazdálkodási terv – Hogyan végezzük?
A tápanyag-gazdálkodási tervet évente a talajvizsgálati eredmények, valamint – amennyiben releváns, pl. ültetvényes célcsoportok esetében – a levélanalízis eredménye alapján kell elkészíteni. A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése során meg kell határozni a kijuttatható elem(ek)re vonatkozó hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét.
A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a tápanyagok típusát (műtrágya, szervestrágya, egyéb termésnövelő anyag) és:
– műtrágya esetén az N, P, K elemre,
– szervestrágya esetén a N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag – hasznosulási értékekre és a maximálisan alkalmazható hatóanyag-mennyiségre vonatkoztatott határértékek figyelembe vételével megállapított – hektáronkénti maximális mennyiségét.
