-
A Vidékgazdaságtan II. kötet bemutatja azokat a társadalmi folyamatokat , amelyek keretei között a vidékfejlesztésnek működnie kell. Sorra veszi a lehetséges stratégiákat és fejlesztési irányokat. Alternatív megoldások, ökológaia gazdálkodás ,zöldség és gyógynövénytermesztés , falusi turizmus,, zöldenergia termelés bemutatására is kitér. Elemzi a PHARE, SHAPARD,NVT,AVOP, ÚMVP,LEADER vidékgazdaságot segítő programok bemutatása. A kötet a hátrányos helyzetű térségek fezárkóztatási lehetőségeinek számbavételével zárul.
-
Munkánkban kitérünk a támogatói programokra, ismertetjük eredményeit, előnyeit és visszásságait. Fő témánk a vidékgazdaság: tárgyaljuk jellemzőit, felhasználható erőforrásait és helyét a globális rendszerben. Részletesen foglalkozunk a természeti és humán erőforrásokkal. Érintőlegesen tárgyaljuk a regionális rendszert, az önkormányzatok helyzetét és a területfejlesztési célokat, melyek keretet adnak a vidékgazdasági folyamatokhoz. A vidéki térségekben fontos diverzifikációs, valamint gazdasági és társadalmi folyamatokat részletesen tárgyaljuk. Rámutatunk a mezőgazdaság, az ipar, a tercier és kvaterner szektor vidék- gazdaságban betöltött szerepére. Fontosságának megfelelően szót ejtünk a hálózati gazdaság és a társadalmi tőke, valamint a LEADER program jövőbe mutató lehetőségeiről. Konkrét javaslatokat teszünk az elmaradott térségek felzárkóztatására és a fejlődés választható útjaira.
-
A könyv célja, hogy tudományos alapossággal, kutatási eredményekre építve mutassa be azokat a kistérségeket, amelyek a foglalkoztatás, a versenyképesség és az életminőség terén kiemelkedő eredményeket értek el Magyarországon.
-
Napjaink egyik legégetôbb és egyben legizgalmasabb kérdése, hogy milyen lehetôségek mentén szükséges a fejlesztéseket megvalósítani Magyarországon az európai uniós integrációnk után. Hogyan és miként tudjuk a csatlakozás elônyeit minél jobban kihasználni és a várható nehéz helyzeteket átvészelni, hogyan tudunk teljes jogú tagként élni és megélni Európában. Az európai gazdaságba való integrálódásunk történelmi esélyt kínál a periferikus helyzetünkbôl történô kitörésre. Az integráció elônyei nem automatikusak, alapvetô alkalmazkodásra van szükség. Az európai együttmûködés és integráció eszméje már a múlt század közepe óta megfogalmazódott, tartalma és a keretei az adott kor körülményeivel összhangban változott idôrôl idôre. Felmerül a kérdés, hol a helyünk Európában? Könyvünk erre a kérdésre keresi a választ.
-
A közgazdaságtan – melynek része a mikroökonómia is – az erőforrások legjobb hasznosításának „tudománya”. A közgazdasági ismeretek egyre több területen dolgozó szakember számára nélkülözhetetlenek, de számukra gyakran nehézséget okoz az új ismeretek elsajátítása a hagyományos szakkönyvekből. A szak- és tankönyvek általában keveset foglalkoznak a természeti erőforrások felhasználásával, a járadékelmélettel és az externáliák kérdésével, amelyek az agrár- és vidékfejlesztés területén dolgozóknak rendkívül fontosak. Ez a szakkönyv elsősorban a gazdasági agrármérnököknek, agrár- és környezetgazdasági kérdésekkel foglalkozóknak, műszaki menedzsereknek és a közgazdász BSC-képzés hallgatóinak szól, különös tekintettel a távoktatásos levelező oktatás formájában tanulókra. Haszonnal forgathatják azonban középiskolai tanárok és a más közgazdasági jellegű felnőttképzésben résztvevők és oktatók is. A gyakorlati szakembereknek ugyancsak mindig szüksége van egy olvasóbarát kézikönyvre, amelyből megismerhetik a legfrissebb információkat.
-
A könyv írója sok éves tapasztalata alapján sokrétűen adatolt és megalapozott javaslatokat ad, hogy milyen feltételekkel lehet előidézni azt, hogy a magyar lakosság 30-50%-kal több zöldséget, gyümölcsöt, gombát fogyasszon, illetve, hogy a kertészeti termékeink nettó exportja hogyan lehet a mainak 2-3-szorosa. A Magyar Kertészeti Stratégia nemcsak az ország felemelkedését szolgálja, de elsősorban a magyar vidék hosszú távű boldogulását is.
-
Az emberiség civilizáltságának egyik legfajsúlyosabb elemévé vált a környezet fenntartása. A környezettudatos cselekvés ma már filozófiai felfogást, rendszert képez, bár a mindennapi gyakorlat, az ésszerű magatartásra rendre rácáfol. Ezért az egész piacgazdaság minden elemében keresni, érvényesíteni kell a kömyezettudatos magatartást. Ebben a könyvben két fiatal kutató doktor tesz bizonyságot az agrárgazdálkodástál a marketingig a környezettudatosságról, rámutatva a sikeres ás sikertelen kezdeményezésekre. A két szerző doktori értekezése más-más adatbázisból indult el, de megállapításaik, a környezettudatos magatartásról egy integrálható rendszerbe illeszkedett. Ebből a felismerésből fakadt a szerkesztői ambíció a két tehetséges kutató munkájának egyesítésére, közös elhatározásuk alapján. A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar dékánjaként a két szerző munkáját büszkén és meggyőződéssel ajánlom az olvasók szíves figyelmébe, bizonyára sorról sorra közelebb fognak jutni a környezettudatos szemlélethez, amelynek útján az bizonyára társadalmi erővé válik, mindnyájunk hasznára. Ez a könyv akár tankönyv is lehet, de nem kötelező olvasmány, hanem szemléletformáló a mai viszonyok között.
-
A szerző összehasonlítja a magyar és EU-tagállamok kisvállalkozóinak helyzetét az ezredfordulón. A hálózati gazdaság alapvető elemeiről is szól, amelynek ismerete kiemelkedően fontos a kisvállalkozások globalizálódó világban való helytállásában. A szerző sokoldalúan mutatja be a NEKTÁR-t, a nemzeti kisvállalkozásokat támogató rendszert.
-
"Hazánkban kiemelkedô jelentôsége van a leszakadt társadalmi csoportok, a szegények és a többszörös hátránnyal sújtott térségek jövôje szempontjából annak, hogy a megújuló energiák és fôként ezek közül a zöldenergia helyi termelése és helyi hasznosítása döntô jelentôségre tehet szert a felemelkedésükben. Ezt az teszi lehetôvé, hogy amíg a fosszilisenergia-rendszer túlkoncentrált és túlmonopolizált, addig a zöldenergia termelése és hasznosítása jellegzetességeinél fogva alapvetôen monopolizálatlan és dekoncentrált lehet. Könyvemben bemutatom azt, hogy a zöldenergia helyi termelése és (fôként) helyi hasznosítása alapvetô szerepet kaphat a tartós foglalkoztatás révén a (mély)szegénység csökkentésében, de csak abban az esetben, ha a termelés és a hasznosítás is a helyi lakosok bevételét és hasznát növeli." Lukács Gergely Sándor
-
Az informatika egy speciális területével, az agrárinformációs rendszerekkel foglalkozik részletekbe menően a szerző. Az erre irányuló fejlesztés, a szisztéma gyakorlati megvalósítása az EU-s követelményeknek való megfelelés okán indult meg, és mára öt nagy, működőképes makrogazdasági információs rendszer jött létre - ezeket mutatja be a kötet. A tudománytörténeti áttekintést és az információs társadalom által megszabott lehetőségek felvázolását követően kerül megfogalmazásra a szakirányú fejlesztés alapvetése, majd olyan témák kerülnek tárgyalásra, mint az ún. közös agrárpolitika és az információs rendszerek kapcsolódásai, az agrárstatisztika, a Piaci Információs Rendszer, a Tesztüzemi Rendszer, az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, valamint a Mezőgazdasági Számlarendszer. A grafikonokkal és táblázatokkal kiegészített szakkönyvet irodalomjegyzék zárja.
-
Könyvünkben az energia-előállítás és -felhasználás leglényegesebb területeit - egyeseket elméleti, másokat gyakorlati szempontokból is - tárgyaljuk. Foglalkozunk a hő- és villamosenergiát előállító berendezésekkel, a megújuló energiaforrásokkal, a legjellemzőbb átalakítási módokkal. Bemutatjuk általában az energiatermelést, a települések energiaellátásában fontos energiagazdálkodást, az energiamegtakarítás lehetőségeit és az energiatárolás főbb kérdéseit.
-
A szerző könyvével azt a célt kívánja szolgálni, hogy elősegítse a hazai megújuló energiatermelés, hasznosítás térnyerését, mégpedig egy eddig elhanyagolt területen, a falufűtőművek, a vegyes hasznú kiserőművek terén. Ez egy új, életszemléletbeli, életmódbeli, energetikai és vidékfejlesztési paradigmát jelent, amelynek lényege, hogy a nagy energiatermelő és -ellátó rendszerek helyett létrejönnek a helyi igényeket kiszolgáló, túlnyomórészt helyben található erőforrásokat hasznosító, sokpólusú, egyenként kis kapacitású, ám együtt nagy hatóerejű megújulóenergia-termelő, -szállító, -elosztó és -fogyasztó rendszerek. Hazánk számos gondja-feladata között kiemelkedő jelentősége van a leszakadt társadalmi csoportok, a szegények és a többszörös hátránnyal sújtott térségek felemelésének. A megújuló energia helyi termelése és (főként) helyi hasznosítása alapvető szerepet kaphat a tartós foglalkoztatás révén a (mély)szegénység csökkentésében. E két feladatkör, a helyi energiaellátás önerőből történő megoldása, valamint a munkanélküliek foglalkoztatása és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása csaknem minden helyi önkormányzat gondja. A kötet szerzője közel három évtizede foglalkozik a megújuló energiatermelés, -hasznosítás, a regionális gazdaság és a vidékfejlesztés kutatatásával. Kötetében így gazdag tapasztalataira támaszkodva veszi sorra az önkormányzatok számára szóba jövő megújulóenergia-modelleket és gazdasági számításokkal támasztja alá azok létjogosultságát. A kötet bemutat több olyan, már megvalósult, működő külföldi és hazai helyi energiaellátó rendszert is, amelyek példát adhatnak a helyi önkormányzatoknak elképzeléseik megvalósításában.
