Mi minősül termőföldnek?

Termőföld a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva.

Mi a menete a termőföld adásvételnek?

Ha nem érkezett rá elővásárlásrói jogával élni kívánó helyben lakó akkor:

• megállapodás az eladóval a vételárról és az egyéb feltételekről;
• osztatlan közös tulajdonú termőföldek esetén – közvetlen elővásárlási jogosultak értesítése
• ügyvéd általi termőföld adásvételi szerződés aláírása
• a szerződés a helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő 60 napra történő kifüggesztése, és ha nem érkezett rá elővásárlói jogával élni kívánó helybenlakó, akkor…
• a jegyző megküldi a szerződést a megyei földhivatal számára
• a szerződés helyi földbizottság számára történő jóváhagyásra megküldése
• a megyei földhivatal általi jóváhagyás és záradékolás
• a helyi, területileg illetékes földhivatal általi bejegyzése az adásvételi szerződésnek
• földhasználati bejelentés – Földhivatal

Ki szerezheti meg a termőföld tulajdoni jogát?

Minden magyar és uniós állampolgár vásárolhat termőföldet, legfeljebb 1 hektár mértékig.

Jogi személyek nem szerezhetnek termőföldet (az egyházakat és a bankokat kivéve).

Az 1 hektárt meghaladó mértékben csak földműves státuszú magánszemélyek szerezhetnek termőföldet, ami azt jelenti, hogy egy szakmai vizsgát kell letenniük (többek között az ún. „aranykalászos gazda” vizsgát), és ezután a törvényben meghatározott 300 hektár mértékig vásárolhatnak termőföldet.

Milyen feltételeknek kell megfelelnem ahhoz, hogy vásárolhassak termőföldet?

A legnagyobb megengedett birtokméreten, valamint a földműves státusz megszerzésén kívül nyilatkozatokat is kell tennie a vevőnek:

• a termőföld használatát másnak nem engedi át és saját maga fogja használni,
• nincs földhasználattal kapcsolatban elmaradt díjtartozása,
• vagy az elmúlt 5 évben nem próbálta meg a termőföld megszerzésére vonatkozó szabályokat kijátszani.

Mennyi időbe telik, ameddig átírásra kerül a nevemre a földem, tanyám?

Ennek időtartama pontosan nem meghatározható, de a piaci gyakorlat szerint ez általában minimum 6 hónap.

Mi az a földbizottság, és mi a szerepe?

A földbizottság határozza meg a vevő és az elővásárlásra jogosultak sorrendjét, vagy – saját mérlegelésének megfelelően – akár meg is tagadhatja a hozzájárulásának megadását.

A döntését bíróság tartalmi szempontból nem bírálhatja felül.

Mi az elővásárlási jog, és kik a termőföld elővásárlási jogosultak?

A. A Magyar Állam

B. A földet használó olyan földműves:

a. aki helyben lakó szomszédnak minősül,

b. aki helyben lakónak minősül, vagy

c. akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;

C. Az olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

D. Az olyan földműves, aki helyben lakónak minősül és

a. a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik meghatározott állatsűrűséggel

i. rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,

ii. szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, aki engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;

b. a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;

c. a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;

d. a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása.

e. ez után, a helyben lakó földműves

E. Az olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

a. a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik meghatározott állatsűrűséggel

i. rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,

ii. szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, aki engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;

b. a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;

c. a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;

d. a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása.

e. ez után, a földműves

A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében a földműveseket megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs.

A jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:

• családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
• fiatal földműves,
• pályakezdő gazdálkodó

Mit jelent az, hogy az aláírt adásvételi szerződés kifüggesztésre kerül?

Ez azt jelenti, hogy az aláírt szerződés egy példányát kiteszik a helyi önkormányzat hirdetőtáblájára, ahol bárki meg tudja nézni. Internetre nem kerül feltöltésre.