Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer
(MKR IV. pillér):
Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer
Célkitűzések
A gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából.
Tartalom
Az Alap 2 fő pénzügyi forrása:
a) a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelők által megfizetett krízisbiztosítási hozzájárulások összege, és
b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege.
- A mezőgazdasági termelő önkéntesen, 3 éves időtartamra csatlakozhat a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez. A termelő valamennyi mezőgazdasági termékével (növénytermesztés, állattenyésztés) részt vesz a krízisbiztosítási rendszerben.
- A csatlakozást követően a termelőnek minden évben pénzügyi hozzájárulást (krízisbiztosítási hozzájárulás) kell fizetnie a Krízisbiztosítási Alap részére. A mezőgazdasági termelőt a tagsági jogviszony fennállása alatt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, mely egyrészt a jövedelem adatokra , másrészt az üzemméretre vonatkozó adatokra terjed ki. A termelő által szolgáltatott adatok, valamint az állami adatbázisokban rendelkezésre álló adatok alapján állapítható meg a mezőgazdasági jövedelem, az alábbi képlet alapján:
Mezőgazdasági jövedelem= mezőgazdasági tevékenységekből származó bevétel – Mezőgazdasági tevékenység során felmerült költségek
Krízisbiztosítási kompenzációra (támogatásra) a mezőgazdasági termelő akkor jogosult, ha
- a mezőgazdasági jövedelem 30%-ot meghaladó mértékben csökken,
- a krízisbiztosítási hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizette,
- krízisbiztosítási kompenzációs kérelmet nyújtott be,
- a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem negatív,
- a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyílván.
Nem kompenzálható:
- üzemméret változásból,
- gondatlanságból (hanyagság, súlyos agrotechnikai hiányosság),
- mesterséges körülményteremtésből adódó jövedelemcsökkenés.
A krízisbiztosítási kompenzáció összege a jövedelemcsökkenés 69,9%-a. A kompenzáció forrását 30%-ban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70%-ban pedig vidékfejlesztési támogatás biztosítja.
Támogatásigénylők köre: A vidékfejlesztési támogatás kedvezményezettje a Krízisbiztosítási Alap , a támogatás lehívására a krízisbiztosítási szerv jogosult.
Az Alapnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
- az Alapot az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta,
- az Alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében és
- az Alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.
A kölcsönös kockázatkezelési alap forrásához történő vidékfejlesztési pénzügyi hozzájárulás maximális összege a támogatható költségek legfeljebb 70%-a lehet.
Elszámolható költség
a) a mezőgazdasági termelők részére kifizetett kompenzáció összege, vagy
b) az alapba történő éves befizetések, pótbefizetések kiegészítése
Támogatási forma: Vissza nem térítendő támogatás
Mi termeléskiesés miatti támogatás alkalmazási köre?
- állatállomány
- termény
- kertészeti növények
Személyesen: 4400, Nyíregyháza, Kemecsei út 14/a
Telefonon: +36 42/430-313, +36 20/214-7008
E-mailen: palyazat@videkert.hu