Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer

(MKR IV. pillér):

Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer

Célkitűzések

A gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából.

Tartalom

Az Alap 2 fő pénzügyi forrása:

a) a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelők által megfizetett krízisbiztosítási hozzájárulások összege, és

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege.

  • A mezőgazdasági termelő önkéntesen, 3 éves időtartamra csatlakozhat a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez. A termelő valamennyi mezőgazdasági termékével (növénytermesztés, állattenyésztés) részt vesz a krízisbiztosítási rendszerben.
  • A csatlakozást követően a termelőnek minden évben pénzügyi hozzájárulást (krízisbiztosítási hozzájárulás) kell fizetnie a Krízisbiztosítási Alap részére. A mezőgazdasági termelőt a tagsági jogviszony fennállása alatt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, mely egyrészt a jövedelem adatokra , másrészt az üzemméretre vonatkozó adatokra terjed ki. A termelő által szolgáltatott adatok, valamint az állami adatbázisokban rendelkezésre álló adatok alapján állapítható meg a mezőgazdasági jövedelem, az alábbi képlet alapján:

Mezőgazdasági jövedelem= mezőgazdasági tevékenységekből származó bevétel – Mezőgazdasági tevékenység során felmerült költségek

Krízisbiztosítási kompenzációra (támogatásra) a mezőgazdasági termelő akkor jogosult, ha

  • a mezőgazdasági jövedelem 30%-ot meghaladó mértékben csökken,
  • a krízisbiztosítási hozzájárulását határidőben és maradéktalanul megfizette,
  • krízisbiztosítási kompenzációs kérelmet nyújtott be,
  • a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem negatív,
  • a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyílván.

Nem kompenzálható:

  • üzemméret változásból,
  • gondatlanságból (hanyagság, súlyos agrotechnikai hiányosság),
  • mesterséges körülményteremtésből adódó jövedelemcsökkenés.

A krízisbiztosítási kompenzáció összege a jövedelemcsökkenés 69,9%-a. A kompenzáció forrását 30%-ban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70%-ban pedig vidékfejlesztési támogatás biztosítja.

Támogatásigénylők köre: A vidékfejlesztési támogatás kedvezményezettje a Krízisbiztosítási Alap , a támogatás lehívására a krízisbiztosítási szerv jogosult.

Az Alapnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  • az Alapot az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta,
  • az Alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében és
  • az Alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

A kölcsönös kockázatkezelési alap forrásához történő vidékfejlesztési pénzügyi hozzájárulás maximális összege a támogatható költségek legfeljebb 70%-a lehet.

Elszámolható költség

a) a mezőgazdasági termelők részére kifizetett kompenzáció összege, vagy

b) az alapba történő éves befizetések, pótbefizetések kiegészítése

Támogatási forma: Vissza nem térítendő támogatás

Mi termeléskiesés miatti támogatás alkalmazási köre?

  • állatállomány
  • termény
  • kertészeti növények

Személyesen: 4400, Nyíregyháza, Kemecsei út 14/a
Telefonon: +36 42/430-313, +36 20/214-7008
E-mailen: palyazat@videkert.hu