2019. június Az Eu a marhatartókat áldozza be a kereskedelmi háborúban
Az Európai Unió beleegyezett, hogy az amerikai gazdaságokból származó marhahús nagyobb mennyiségben érkezzen be az unió belső piacára. Az EU azt reméli, ezzel csökkenthetők a kereskedelmi feszültségek, és elkerülhető az autóipart sújtó amerikai vámok megemelése.
A francia borok irányában intézett amerikai támadás is egyértelműen jelzi, hogy Trump sikeresnek tartja vámháborús szereplését, és újraválasztásának érdekében bizony nem lesz rest Kína után az EU-nak sem nekiugrani. Erre az EU azzal válaszol, hogy egyoldalú gesztusokat tesz neki, vagyis adja alá a lovat. A marhahúskvóta megemelése tipikusan ilyen lépés. Ha értékben és élő állatok nélkül tekintjük az EU külkereskedelmét, akkor is azt látjuk, hogy negatív az egyenleg, és a tételek zöme a kedvezményes kvótán belül érkezik kontinensünkre, nagyértékű húsrészek formájában.
Összességében tehát túlzás beáldozásról beszélni. Különösen nálunk, ahol a húsmarhaállomány leginkább élő formában kerül a külföldi piacra. Miközben élő állatból erős nettó exportőri a pozíciónk, addig marhahúsból mennyiségileg egyensúlyban van a kivitel és a behozatal. Értékben persze az import nagyobb.
Erősen támogatásfüggő húsmarhaszektorunk fejlődése tartós és látványos (a húshasznú tehenek száma az elmúlt öt évben 71 százalékkal bővült), de a környező országok már a sarkunkban vannak, tehát a tenyésztési és a piaci munka javítása nem lanyhulhat.
Eközben az Európai Unió nettó marhahús importőr. Ha ehhez azt is tudjuk, hogy a régi tagállamok többet fogyasztanak marhahúsból, mint amennyit termelnek, a 13 újabb tag pedig fordítva, megértjük, hogy az importkvóta emelése révén leginkább oda fog több külföldi áru kerülni.
Ez számszerűleg úgy néz ki, hogy az EU15 önellátása 96, az EU13-é 185 százalékos. Egyébként előbbiek háromszor annyi marhahúst fogyasztanak egy főre vetítve, mint utóbbiak, de míg az övék lassan csökkenő, addig a miént lassan bővülő tendenciát mutat.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
Az Európai Unió beleegyezett, hogy az amerikai gazdaságokból származó marhahús nagyobb mennyiségben érkezzen be az unió belső piacára. Az EU azt reméli, ezzel csökkenthetők a kereskedelmi feszültségek, és elkerülhető az autóipart sújtó amerikai vámok megemelése.
A francia borok irányában intézett amerikai támadás is egyértelműen jelzi, hogy Trump sikeresnek tartja vámháborús szereplését, és újraválasztásának érdekében bizony nem lesz rest Kína után az EU-nak sem nekiugrani. Erre az EU azzal válaszol, hogy egyoldalú gesztusokat tesz neki, vagyis adja alá a lovat. A marhahúskvóta megemelése tipikusan ilyen lépés. Ha értékben és élő állatok nélkül tekintjük az EU külkereskedelmét, akkor is azt látjuk, hogy negatív az egyenleg, és a tételek zöme a kedvezményes kvótán belül érkezik kontinensünkre, nagyértékű húsrészek formájában.
Összességében tehát túlzás beáldozásról beszélni. Különösen nálunk, ahol a húsmarhaállomány leginkább élő formában kerül a külföldi piacra. Miközben élő állatból erős nettó exportőri a pozíciónk, addig marhahúsból mennyiségileg egyensúlyban van a kivitel és a behozatal. Értékben persze az import nagyobb.
Erősen támogatásfüggő húsmarhaszektorunk fejlődése tartós és látványos (a húshasznú tehenek száma az elmúlt öt évben 71 százalékkal bővült), de a környező országok már a sarkunkban vannak, tehát a tenyésztési és a piaci munka javítása nem lanyhulhat.
Eközben az Európai Unió nettó marhahús importőr. Ha ehhez azt is tudjuk, hogy a régi tagállamok többet fogyasztanak marhahúsból, mint amennyit termelnek, a 13 újabb tag pedig fordítva, megértjük, hogy az importkvóta emelése révén leginkább oda fog több külföldi áru kerülni.
Ez számszerűleg úgy néz ki, hogy az EU15 önellátása 96, az EU13-é 185 százalékos. Egyébként előbbiek háromszor annyi marhahúst fogyasztanak egy főre vetítve, mint utóbbiak, de míg az övék lassan csökkenő, addig a miént lassan bővülő tendenciát mutat.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
Már nem tudják megfizetni a magyar marhát a török piacon
A hatékonyság javítása az egyetlen eszköz, amivel növelhető a versenyelőnyünk
Betett a török húsmarhapiacnak a szíriai háború.
A gazdaság megtorpanása, a líra értékvesztése jelentősen rontott a jövedelmi helyzeten, a törökök pedig már nem tudják, illetve nem akarják megfizetni a jó minőségű magyar marhát.
A verseny is egyre erősödik, a nagy világpiaci szereplők mellett már a csehek, a szlovákok és a románok is konkurenciának számítanak.
Továbbra is nagy a kereslet a magyar húsmarhára, a legfontosabb piacunknak számító Törökország ugyanakkor egyre kevésbé tudja megfizetni a kiváló minőségű árut. Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az elmúlt években a tenyészállatok és a hízónövendékek is alacsonyabb áron keltek el.
– Bár a piac továbbra is élénk, a török árak lényegesen alacsonyabbak a korábbi évekhez viszonyítva. Lassan olyan szintet közelítenek meg, hogy az embernek meg kell gondolnia, szabad-e ebbe a relációba eladni – emelte ki. A tenyészállatok esetében a másik fontos célpiac Románia, ahova egyre többet szállítanak a magyar tenyésztők, a növendék marhák pedig a délszláv régióban számítanak keresettnek. – A horvát, a bosnyák és a szlovén piac egyre jobb árat kínál a magyar marhákért – jegyezte meg a szakember. Nem véletlen, hogy ezek az országok egyre vonzóbbá válnak a magyar tenyésztők körében. Az árak közelítenek a törökországi szinthez, az állategészségügyi előírások ugyanakkor itt jóval enyhébbek és a szállítási költségek is alacsonyabbak.
A felnőtt vágómarhát elsősorban a libanoni kereskedők vásárolják. Márton István szerint bő egy hónapja hagyta el a kikötőket egy jelentősebb szállítmány, amelyben a magyar mellett a horvát és a szlovén tenyésztők is képviseltették magukat. Itt az árak stagnálnak, de ezen a piacon is nagyfokú túlkínálat van.
A törökországi áresésben több tényező játszik szerepet. Márton István szerint egyrészt azzal, hogy állami kézbe került a szállítási engedélyek kiadása, egyfajta monopolhelyzet alakult ki a piacon: ma csak az szállíthat Törökországba, akinek kapcsolatai vannak. Egyrészt ez is letöri az árakat, másrészt a török gazdaság megtorpanása is visszafogja őket.
Az elmúlt években a tenyészállatok és a hízónövendékek is alacsonyabb áron keltek el
– A szír konfliktusban vállalt szerep miatt az ország gazdasága meggyengült, a török líra euróhoz viszonyított árfolyama fél év alatt jelentősen gyengült. Emiatt tulajdonképpen drágák lettünk a törököknek – mondta a tenyésztőszervezet ügyvezetője. Ráadásul a kínálat sem túl alacsony. Magyarország mellett a nyugat-európai tenyésztők is sorban állnak, ráadásul a világpiac szereplőivel is versenyre kell kelnünk. Törökország az elmúlt években komoly mennyiségre adott beszállítási engedélyt a dél-amerikai országoknak, köztük Uruguaynak és Argentínának, emellett Kanada és Ausztrália is nagy mennyiségben ad el marhát a török piacon. A másik dolog, amire figyelni kell – jelezte Márton István –, hogy a magyar marha rendkívül keresett és jó minőségű, de felnőttek mellettünk a csehek is, ott vannak a szlovákok, és bizony Románia is egyre inkább képes jó minőségű húshasznú marhát előállítani. Ez azt jelenti, hogy nekünk EU-n belül is kezd kialakulni a konkurenciánk.
– Ez is jelzi, hogy a hatékonyság, a technológiai versenyképesség a jövő szempontjából meghatározó tényező lesz – mondta.
A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztők kihasználják azt az uniós támogatást, ami 2020-ig még rendelkezésre áll. Márton István szerint nem szabad felélni ezt az összeget. Azoknak, akik hosszú távon a piac szereplői akarnak maradni, technológiai fejlesztéseken, a fajtahasználat átgondolásán, a legelőhasználat, a téli tartás megfontolásán kell dolgozniuk.
A cél ugyanis a jelenlegi világpiaci árak mellett minél hatékonyabban piacra vinni az állatokat, a szakember szerint ugyanis komolyabb drágulásra a jövőben sem lehet számítani.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu