SERTÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TENDENCIÁK

Azzal már mindenkinek tele van a tárhelye, hogy Kínában tombol a sertéspestis és ez nálunk is emeli árakat. De meddig? Az előrejelzés különösen értékes lehet most, hiszen meggyőződésünk, hogy most van itt az ideje a beruházásoknak a hazai sertésszektorban is.

A tisztulást mindig súlyos „koszolódás” előzi meg. Esetünkben a sertéspiac mutat olyan zavaros képet, mint még soha. A változások léptéke is páratlan. Kína sertésállománya az első hét hónapban harmadával csökkent, belföldi felvásárlási áraik kétharmadukkal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest. A piac felhígult, kétes piaci szereplők jelentek meg, és kereskedőházak mentek tönkre.Az áremelkedés azonban nem csak a járvány miatt következet be. A 2015-ben indult állattenyésztés-fejlesztési és a környezetvédelmi program okán rengeteg üzemet zártak be, és kezdtek el áttelepíteni délről északra és keletről nyugatra. Ebbe robbantak be a járvánnyal kapcsolatos szállítási tilalmak, amelyek fokozták az állomány-csökkenést.Nagy jelentőségű információ, hogy a sertéshús importja ugrott meg a legkisebb arányban (20%) a fő húsfélék közül ebben az évben. A marhahús importja 57, a baromfihúsé 48 százalékkal emelkedett. Ez a helyettesítő hatásnak tudható be, ami az árak emelkedésében is testet öltött. A tavaly augusztusihoz képest ez év augusztusában a csirkehús fogyasztói ára 18, a marhahúsé 12 százalékkal növekedett, a sertéshúsé 27 százalékkal. A magas árak mérséklik a fogyasztást, amit az állami tartalékok piacra dobásával sem fognak tudni megállítani. Egyébként a kínaiak egy főre jutó sertéshús fogyasztása legalább 5 éve csökkenő pályán van. (Jó tudni, hogy a németeké is!)

Mi látszik ebből: mivel a kocaállományt is erősen lenyomta a járvány, 2020-ban további jelentős állománycsökkenés várható Kínában. A sertésárak is 2020-ban fogják elérni csúcsukat. Azt követően kezdődik egy lassú korrekció, több hullámmal színezve, de mindenképpen a korábbi éveknél magasabb szinten. Az ASP ellenére őrzi lendületét az orosz sertésszektor Oroszország sertéshús exportja ebben az évben várhatóan eléri a 100 ezer tonnát. 2007 óta a sertésállomány másfélszeresére bővült, miközben a háztájiban hizlalt sertések aránya 47- ről 11 százalékra mérséklődött. A modern, nagyüzemi tartás általánossá válása révén a 2017- ben kitört ASP járványt is sikerült erre az évre visszaszorítaniuk. Az ország keleti részében az elmúlt két évben közel 1400 gócpontot azonosítottak. Az év eddig eltelt időszakában viszont már csak tízet.Az import aránya 45-ről 4 százalékra csökkent ebben az időszakban, de a tavalyi 2 százalékos mélypontról való elmozdulással együtt. Az import az elmúlt években túlnyomó részt Brazíliából érkezett. A sertéshústermelés 1,9-ről, 3,8 millió tonnára nőtt, és terveik szerint 2022-ben eléri a 4,4 millió tonnát. A növekvő túltermelés okozta exportkényszer miatt a kivitel gyors ütemben nő. Érdekessége, hogy legfontosabb piacai közé tartozik Hong Kong (ide leginkább belsőségeket ad el) Vietnám és Ukrajna. Várakozásaik szerint, az export 2022- re 210 ezer tonna fölé emelkedik.

A fejlesztések tovább folynak. Kiemelt figyelmet fordítanak a regionalizációs elv elfogadtatására, a tárolási, szállítási kapacitások fejlesztésére, az állategészségügyre.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A sertésárak nem nőnek az égig. Van ésszerű korlátjuk, hiszen nem vihetők át teljes mértékben a fogyasztói árakba. Hogy mikor és hol van ez? Azt nehéz általánosságban megfogalmazni.

Az viszont látszik, hogy a neheze még előttünk van. A fentiek miatt a húsipar körül fogy a levegő. Nemzetközi előrejelzések is arra számítanak, hogy jövőre lesznek még nagyobb emelkedések, aztán hullámzás következik, de az árak középtávon is magasak maradnak. Ez így egy egyértelműen pozitív jövőkép a sertéstartók számára.

De korán sem mindenkinek. A háztáji tartás például végnapjait éli. A leépülése évtizedes folyamat, de a pontot az i-re a járványveszély teszi fel. Ahogy arra már a szerkesztői üzenetben is utaltunk, nagyon sok a bizonytalanság a sertéshúspiacokon. Ezt tükrözi a hazai sertésállomány folytatódó csökkenése is.

Az aranyszabály azonban érvényben marad: AKI ELÖL MEGY, ANNAK MÉG A VÁLSÁG IS KEDVEZ.

Ezért csúcstechnológiás nagyüzemi sertésberuházásokra van szükség, minél nagyobb számban. Ezek hosszú távú életképessége nem kérdőjelezhető meg, hiszen a ma és a holnap árviszonyai között jövedelmezőségük megfelelő, a piac tartósan keresleti. A kereslet-kínálat egyensúlyának globális felborulása nem állítható helyre egyik napról a másikra. Az európai sertéshúspiac az export oldalán tud ebből profitálni.

hogy számunkra is sok lehetőség van és lesz az élőállat exportban. A helyzet jobb megértése érdekében Statisztikai rovatunkban a kínai és az orosz sertéshelyzettel foglalkozunk.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az idei ősz nem csak a tavaszi vetésűek betakarítása miatt izgalmas. Meggyőződésem, hogy a sertéspiaci helyzet még sosem volt ennyire bonyolult, mint most. Partnereink tisztánlátása érdekében ezért elemzést készítettünk a hazai kilátásokról és a kínai piacról. Megfűszereztük az orosz sertésszektor aktualitásaival, és előrejelzésekkel tálaljuk.

Hogyan legyünk digitálisak?Miután a kormány augusztus elején elfogadta a Digitális Agrárstratégiát ideje elgondolkodnunk azon, hogy leszünk mindannyian digitálisak. Legyünk tisztában vele: kegyelmi idők ezek! A gazdálkodás körülményei – gondoljunk például az árakra, támogatásokra, alacsony kamatokra, adózási feltételekre – kedvezőek. De ezek egyike sem marad tartósan így. A hatékonyság, versenyképesség javításának kényszere hirtelen fog erősödni.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Hazánkban a sertés átvételi ára a németországihoz igazodik, ahonnan azonban rossz hírek érkeznek. Hiába csökken a kínálat, a kereslet nem úgy alakul, ahogy várták, ezért nincs mozgástere az áraknak sem. A vágóhidak ismét csökkentették az elkövetkező hetekre kínált áraikat. Itt a trendforduló nálunk is?

Koránt sem. Emlékezzünk arra, hogy a német sertésárak a piaci zavar (kínai ASP helyzet) kezdetének idején hónapokig stagnáltak, kivártak. Most arról van szó, hogy az árak emelkedése elérte azt a szintet, amely már a keresletre is rányomja bélyegét Európában és a Távol-Keleten egyaránt.

Az EU sertéshús exportja a 2017. évi csökkenés és a 2018. évi stagnálás után, 2019 első négy hónapjában 13,2 százalékkal emelkedett mennyiségben. Miközben a teljes kivitel szitjén az átlagár nem nőtt (az összetételet nem tudjuk vizsgálni), addig a Kínába irányuló sertéshús export mennyiségben 37, értékben 52 százalékkal ugrott meg. Kína aránya a szokásosnak mondható egyharmados arányról 42 százalék fölé emelkedett az EU kivitelében. A vágások az első negyedévben csökkentek az EU-ban, de emlékezzünk a tavaly évvégi vágási boomra, és az erős készletnyomásra az első negyedévben.

A távol-keleti sertéshúspiacon nagy a nyüzsgés. Az európai és a többi hagyományosnak számító beszállítók mellett Oroszország is növelné szállításait, persze csak a járvánnyal nem érintett területek engedélyezése után. Eközben a világ legnagyobb sertéhúspiacán a magas árak, a betegséggel kapcsolatos ellenállás miatt csökken a fogyasztás.

Az AKI piaci árfigyelése szerint, 2019 28. hetén a hazai felvásárlási átlagár (hasított meleg súlyban) 25,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és még az előző hetihez képest is tudott 1,3 százalékos emelkedést mutatni. Ekkor a húsipar átadási árai a megfigyelt termékek körében 20-22 százalékos, a fogyasztói árak szintjén (ahol csak KSH adatokkal rendelkezünk két alaptermékre) 10-13 százalékos emelkedést mutattak. Jól érzékelhető, hogy a fogyasztó felé igencsak tompítva jelennek meg az áremelkedések, miközben a húsipar erősen megszenvedi azokat.

Mi következik mindebből? Az ASP elleni oltóanyag továbbra sincs a láthatáron.A járvány terjedése tovább zajlik, erősödik. Méreteiből adódóan ez tartósan, akár 4-6 éves távlatban rendezi át a világpiacot.Amennyiben az amerikai-kínai vita továbbra sem oldódik meg (aminek semmi jelét sem látjuk) akkor az európai sertéshús számára bővülő exportpiaci lehetőségek állnak elő. A sertésárak tartósan a jelenlegi szinten, akár e felett maradhatnak. (Szándékosan nem nevezzük magasnak ezeket az árakat, mivel ez ugye viszonyítás kérdése. Kétségtelen, hogy ezek a szintek már tudnak olyan jövedelemtartalmat biztosítani, ami javíthat a sertéstartók amúgy jogosan alacsony motivációin, beruházási hajlandóságán.) Bankosként számos ilyen beruházással találkozunk. Úgy véljük, hogy nem csak a malacok és a sertések iránti kedvező piaci kereslet, hanem a kamatkörnyezet is jó alkalmat teremt a sertéstelepi beruházásokhoz. A mentesítési programokról és olyan kényszerítő tényezőkről nem is beszélve, mint a munkerőhiány, a munkaerő költségnek erőteljes emelkedése, vagy éppen a járványvédelem, a telepi higiénia javítása.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Szigorúbb előírásokra és elvárásokra kell számítania a magyar gazdáknak 2020 után az ammónia kibocsátásával kapcsolatban. Ennek a hazai állattartóknak is meg kell felelniük, főleg, ha külföldön szeretnék értékesíteni a termékeiket. Ez elsősorban a nyugati és északi fejlettebb tagállamok fogyasztóinak az EU döntéshozóira gyakorolt nyomásának következménye. A változások minden hazai telepet érintenek, és sok esetben fájdalmasak lesznek.

Az vitán felül áll, hogy állattartónak lenni jóval nagyobb kihívás, mint szántóföldi növényeket előállítani. Ennél fogva az állattartók kemény, elszánt, makacs, kitartó emberek, Nagy-nagy tisztelet nekik!

A folyamatos munka, telepi jelenlét mellett a rájuk vonatkozó előírás is több és szigorúbb, mint más szektorokban. És persze a piacuk is nagyobb hullámokat vet. Szóval, több figyelemre, empátiára, támogatásra és segítségre van szükségük, ahhoz, hogy tevékynségüket folytassák.A politikai gúnyát öltött környezetvédelem, a zöld mozgalmak sok fejfájást fognak még okozni.

Ebben a hírben is erről van szó. Nem csak csökkenteni akarják a támogatásokat, hanem még több, szigorúbb feltételhez is akarják kötni. Míg azonban előbbin még van remény változtatni, az agrárbüdzsé lefaragását még meg lehet akadályozni, vagy legalábbis mérsékelni, addig az előírások szigorodása megállíthatatlan.

A szakmaiságon nem érdemes vitatkozni. A cél nemes, még ha nem is életszerű. Magyarországnak 2020-ra 10, a 2030-ra pedig 32 százalékkal kell csökkentenie az ammónia kibocsátását. Ehhez az állattartási technológiák fejlesztése, átalakítása is szükséges.

Ehhez kapunk támogatást, de ami ennél is fontosabb, a beruházás egyben a hatékonyság növelésével is jár. Erre minden szektorban nagy szükség van, beszélhetünk a baromfiakról, a sertésről, vagy akár a különböző marhatartásról. A piaci vonatkozások azonban kiemelkedő jelentőségűek e fejlesztési döntések meghozatala során.

A mostani kedvező árak az állati termékek piacán biztatóak, de vajon így is maradnak?

A sertés szektorban a pestis és a kereskedelmi háborúk nem rövid távú hatások az árak emelkedése terén. Kína csak hosszú évek alatt fog tudni úrrá lenni a járványon. Eközben többet fog importálni, ami a hagyományosan meghatározó (75%-os részesedésű) európai beszállítók számára jó hír. Ezért ugrottak meg az elmúlt hetekben az árak. Csakhogy, a lehetőség még nem megrendelés.

A nagyobb importigény még nem öltött testet, ezért amíg ez meg nem történik, korrigálnak az árak. Ráadásul a krízishelyzetekben mindig feltűnnek kalandorok a piacon, ezért az export során óvatosabbnak kell lenni. Az érme másik oldala, hogy a többi exportőr is feni a fogát a kínai piacra. Így Oroszország, Brazília, Kanada is, és bár egyenlőre nem látszik az USA-Kína csörte vége, amint megállapodnak, indulhat az amerikai sertés is.

További ázsiai piacok is elesnek a pestis elleni harcban, például Vietnám. Így a sertésárak emelkedése nem rövid távú jelenség. Ezzel biztatni szeretnénk a hazai sertéstartókat, hogy ne halogassák technológiai, versenyképességi beruházásaikat. (A NAIK AKI PÁIR adatai szerint

Magyarországon a vágósertés termelői ára hasított meleg súlyban 30,2 százalékkal emelkedett 2019 első tizennyolc hetében 2018 azonos időszakának átlagárához képest.)Hasonló a véleményünk a baromfiszektorban is. Legyen szó csirkéről, kacsáról, libáról (pulykánál bonyolultabb a helyzet) továbbra a piac bővülése várható, ami emeli az árakat. A helyettesítő hatás, amiről sokan beszélnek az ázsiai piacokon, valóban hozzá tud járulni ehhez. (A NAIK AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 3,4 százalékkal 257 Ft/kg-ra, a vágópulykáé 2,8 százalékkal 378 Ft/kg-ra emelkedett 2019 első tizennyolc hetében 2018 azonos időszakának átlagárához képest.

A tejárak is erős világpiaci támaszt kapnak ebben az évben. Előrejelzéseinket korábbi lapszámainkban már közreadtuk. (A NAIK AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a tehéntej termelői ára 6,3 százalékkal emelkedett 2019 áprilisában az egy évvel korábbi szinthez képest.)

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az áfacsökkentés piactisztulást hozott a sertéságazatban, ám egy sor költség megugrott, így nincs mit tenni a Hússzövetség szerint, árat kell emelni.

Az elmúlt hetekben látványos emelkedésbe kezdtek a sertésárak Magyarországon. A Hússzövetség szokásos Húsvét előtti sajtótájékoztatóján ennek következményeiről esett inkább szó, az áremelési kényszerről a kibocsátási oldalon. Nagyon nem mindegy azonban, hogy értjük-e a trend mögötti mozgató erőket!Az AKI adatai szerint a 16. héten 20 százalékkal voltak magasabbak az élősertésárak az egy évvel korábbi szintnél, de az alig egy hónap alatti 100 forintos áremelkedés is magyarázatra szorul.

A közvetlen ok a nyugati, főleg német készletek megmozdulása, elsősorban Kína felé. Az év első két hónapjában az EU sertéshús exportja 5,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebben a Kínába irányuló kivitel játszotta a fő szerepet, hiszen az 13 százalékos növekedést mutatott. Így a távol-keleti ország aránya már közel 40 százalékos (38,8) a kivitelben.

A kínai naptár szerint 2019 a disznó éve. Hát, sok szerencsét nem hozott nekik! A Kínában tomboló sertéspestis ugyanis átrajzolja az idei sertésárakat. Mivel beruházási döntések sorát befolyásolja, a fő kérdés számunkra, hogy ez rövid távú, vagy tartós tendencia. Nos, úgy néz ki, a világ legnagyobb sertéstartója és fogyasztója még csak a lejtő elején tart. A bevallott kitörések száma is napról-napra emelkedik, miközben már Mongólia és Vietnám is fertőzötté vált. Ellentétben a korábbi sertéstratégiai terveikkel, idén Kínában a sertéstermelés 10 és 20 százalék közötti visszaesést fog mutatni, ami a világszintű termelésben is csökkenést okoz. Importja ugyan a hazai termelésnek rendszerint mindössze 3 százaléka, idén azonban akár meg is duplázódhat, 2,2 millió tonnára várjuk.

Ennek okai között az is ott van, hogy az import biztonságosabb a hazai termelésnél. Így az import alapanyag használatával és annak kommunikációjával mérsékelhető a fogyasztók sertéshústól való elfordulása. Emlékszünk mi történt az eddigi legnagyobb élelmiszerháború idején, amikor a kínai fogyasztó teljesen és hosszú évekre elfordult a hazai tejtermékektől (melamin botrány 2008).

Sertésállományuk már tavaly is 15 százalékkal csökkent, ami idén ennél jóval magasabb lesz. Ezt újra építeni évek munkája lesz. 2019 februárjában 19 százalékkal volt alacsonyabb a kocalétszám, mint egy évvel korábban. A sertés termékláncban tehát az áremelkedések fogják meghatározni az előttünk álló hónapokat, akár éveket.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A sertésárak hirtelen és gyors emelkedése világpiaci tényezők miatt indult el, amihez a hazai alacsony kínálat, az emelkedő költségek is hozzájárultak. A kínai hatóságok nem tudják kontroll alatt tartani a pestis terjedését. Hangsúlyozzuk – velünk ellentétben – ott a házisertés állományban pusztít a járvány. Sokat elmond, hogy ellentétben az EU vagy az USA sertészektorával, Kínában még mindig a kisüzemek állítják a sertések 90 százalékát. Ez a helyzet idén és az elkövetkező években drasztikusan meg fog változni. A 22 legnagyobb cégcsoport részesedése már 2020-ban elérheti a 15 százalékot.

Mivel a világ legnagyobb sertéshús piacáról van szó, az ottani helyzet és kilátások erős befolyással vannak a világpiacra, az európai piacra és a hazaira egyaránt. Miközben a világ sertéshús termelése – a kínai csökkenésnek köszönhetően – 4 százalék körüli visszaesést fog mutatni, e mögött az USA kibocsátása 4, a braziloké 6 százalékkal nő, miközben az EU- ban csak 1 százalék körüli emelkedés várható. Kína szívóhatása a világpiaci forgalmat legalább 8 százalékkal fogja növelni, de Japán is több sertéshúst vesz idén.

Kína 2018-ban összesen 1,192,828 tonna sertéshúst és 946 730 tonna belsőséget importált, ami 2,0 százalékos, illetve 23,4 százalékos csökkenést jelent év/év alapon. Ebben még nem az augusztusban kitört járvány, hanem a kínai-amerikai kereskedelmi háború és az amerikai sertéshús és belsőségek kétkörös kiegészítő tarifája játszotta a főszerepet. A sertéshús import háromnegyede tavaly is az EU tagállamokból érkezett Kínába. Idén a verseny tovább fokozódik a kínai piacért. Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a belföldi piac stabilitása azt is mutatja, hogy a piaci árak nem követik az előállítási költségeket. Emiatt a most indult sertésártrend sem fog teljes mértékben megjelenni a fogyasztói árakban. Idei előrejelzésünk sem számít 10 százalékot jelentősen meghaladó fogyasztói áremelkedésre a sertéstermékek fogyasztói árában. Ez a hatékonysági verseny további fokozódását hozza a húsiparban, ahol emiatt idén is csökkenni fog a piaci szereplők száma.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Julia Klöckner német szövetségi agrárminiszter februárban bemutatta azt az önkéntes, háromfokozatú állatjóléti minőségtanúsítási rendszert, ami megnyugtathatja a sertések közérzetéért aggódó fogyasztókat. A változás meg fogja drágítani a sertés-előállítást, ezért tapintható piaci hatásai lesznek. Ezen túlmenően olyan lavinát indíthat el Európában, mint ami a ketreces tojótyúktartás átalakításához vezetett.

“Béláim, túltoltuk!” Ismét saját elemzéseinkre hivatkozunk, hiszen januári számunkban hívtuk a figyelmet arra, hogy több frontos támadást érzékelünk az európai hagyományos állattartás ellen.

A németek kezdeményezését persze felfoghatjuk úgy, mint az egyre tudatosabb és fizetőképesebb fogyasztók igényeinek kiszolgálására irányuló törekvést, de ennek oltárán a világpiaci versenyképesség könnyen elvérezhet. Szintén kérdés számunkra, hogy a belső piaci fogyasztók mennyit hajlandók felárként adni azért, hogy boldog sertések húsát egyék. A fogyasztó jellemzően nincs tisztában azzal, hogy az európai állatjólét szabályozottsága, színvonala máris igen komoly magasságokban van. Sokszor hallani, hogy bár az emberek egészségével, közérzetével törődnénk ennyit.Meggyőződésünk, hogy ezzel összefügg, és szintén aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy az Európai Parlament és Környezetvédelmi Bizottsága maximális állatsűrűséghez kötné a támogatásokat. Véleményünk szerint ez sokkal inkább politikai, mint szakmai alapú törekvés (nem véletlen az időzítése!), és kirúgná a sámlit az EU világpiaci versenyképessége alól.

A piaci verseny ilyen mértékű korlátozása, már annak gondolata is igen kártékony.Kétségtelen, a világ nagy sertéshús importőrei, Japán, Kína és Hong Kong, Dél-Korea, a Fülöp Szigetek (ebben a sorrendben) jó és javuló fizetőképességgel rendelkeznek, de a magas minőségű és a versenyképes árú tömegcikkek iránti kereslet határozza meg középtávon is piacukat. Lehet az európai sertéshús ennél több, magasabb hozzáadott értékű, de a világpiacon nem fog másképp árazódni.Eközben Kínában tovább tombol az afrikai sertéspestis, ami a takarmányárakban lefelé, a sertésárakban viszont felfelé mutató árakat okoz ebben az évben. Az EU-ban a malacárak már emelkedni kezdtek, és várakozásaink szerint hamarosan a vágósertés árai is követni fogják.Nálunk a sertésárak még a szokásos év eleji képet mutatják.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Új állatjóléti támogatási programról tárgyal az Európai Bizottsággal az Agrárminisztérium. Ennek keretében a baromfiágazat számára a tavalyinál több forrást különített el 2019-re a tárca.

Ez ugyebár nemzeti forrás. Az idén induló új állatjóléti támogatási programot az EU-val még nem sikerült jóváhagyatni. Ezért késéssel fog indulni, de több forrással és egészen 2025-ig szólóan.

A baromfiágazat méltán számít több támogatásra, hiszen teljesítménye látványosan javul. Ráadásul újabb jelentős beruházások várhatók a szektorban, amelyek tovább fogják erősíteni nemzetközi versenyképességét.

A csirkehús nemzetközi piaci kilátásai továbbra is nagyon kedvezőek. Ebben pedig középtávon sem számítunk változásra. Az idén Kína megugró kereslete fogja meghatározni a világpiacot. A kínai belső ellátási gondok a sertéspestis okozta helyettesítő hatással és az amerikai vámháborúval kiegészülve magasabb árakat és piaci lehetőségeket fognak hozni akár a hazai cégeknek is. Figyelni kell Brazíliára, aki az EU és Szaúd-Arábia helyett több figyelmet fordít Kínára, Dél-Koreára és az Egyesült Arab Emírségekre idén. A képbe a baromfiinfluenza esetleges kitörései is beletartoznak. Az utóbbi hetekben kitörést jelentett Oroszország, Thaiföld, Vietnám, és tudnak új gócról Indiában is.Új információ, hogy a thai hatóságokkal kötött megállapodás értelmében a jövőben egy esetleges hazai madárinfluenza járvány esetén kizárólag a fertőzött magyarországi területről származó baromfitermékekkel szemben vezetnek be korlátozásokat a távol-keleti országban.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Majdnem a teljes lengyel állományt lemészárolnák az afrikai sertéspestis megfékezésére hivatkozva, a döntés azonban komoly lakossági felháborodást váltott ki, a vadászok egy része is tiltakozik ellene.

Az egyre nagyobb ütemben koncentrálódó lengyel sertéstartás nemzetközi versenyképességének a tilalmak a legnagyobb gátjai. A 200 ezer vaddisznót célzó intézkedés elég elkeseredettnek tűnik. A lengyeleknél ugye a házi sertéseket is elérte már a járvány, és láthatóan nem tudnak szabadulni tőle,még a háztáji tartás tilalmával sem. Az esetleg kiirtásra kerülő állomány helyére nagy eséllyel keletről újabb fertőzöttek érkeznének. Tanulság számunkra, hogy döntő tényező a házi sertéstől való távoltartás.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Nem mindegy, mi történik Németországban, számos ottani környezet- és állatvédelmi törekvés került már át az európai gyakorlatba. Most a sertések tartásmódjának ment neki egy zöldpárti politikus,egyenesen az alkotmányt támadva. Pontosan így kezdődött a tyúkok ketreces tartásának felszámolása is.

Csak nekem tűnt fel, hogy mintha egyszerre több oldalról mennének neki a hússzektornak? E két hír mellé odakerülhet még a britek húsadó terve, vagy éppen a „Vessünk véget a ketrecek korszakának (End of the cage age)” európai polgári kezdeményezés, a skót vágóhidak kötelező bekamerázása. Mindez egyszerre került be januárban a hírek közé. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyságban már gyorsabban nő a tejhelyettesítő italok piaca, mint a természetes tejé. A vegán fogyasztók száma néhány év alatt megduplázódott. Az oxfordi tudósok szerint ahhoz, hogy egy éven keresztül minden nap egy pohár tejet előállítsanak, 650 négyzetméter fűterületre van szükség – ez két teniszpálya nagysága –, tízszer annyi, mint ami egy pohár zabtejhez szükséges.

Véleményünk az előző kommentárban már leírtuk. Tényleg jó az, ha a szervezetünk természetes húsigényét pótszerekkel próbáljuk kielégíteni? A versenyfutás a fogyasztókért már elkezdődött, és ne legyenek illúzióink, a fogyasztók nyitottak az újra, és szeretni fogják a helyettesek helyettesét is. Ahogy döntik magukba az energiaitalokat, úgy fogják hozzá a „divatos” műhúst is venni. Viszont, ha nem cselekszünk, hanem csak sopánkodunk a dolog felett (ahogy egyébként éppen én is teszem) akkor elindul egy megállíthatatlan lavina. Közösen kell fellépni, és igen nagy hangon.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Napjainkban leginkább az afrikai sertéspestis (ASP) szedi áldozatait és befolyásolja az

élelmiszerek világpiacát, de tekintve, hogy az intenzív állattartás feltételei igen nagy

eltéréseket mutatnak, sajnos a többi állatfajnál sem zárhatók ki továbbiak .

Ezzel kapcsolatban azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a piaci helyzetek

komoly lehetőséget rejtenek, ahogy történt az az elmúlt években a baromfivészt követően,vagy történik jelenleg is a Kínát letaroló ASP miatt. A magas termelési kultúrával és persze színvonallal rendelkezők előtt új kapuk nyílnak ki. Például: a világ legnagyobb sertéstartóját megrendítő ASP egyben a baromfihús iráni igényt is megnövelte (helyettesítő hatás) ami az európai baromfiszektorban is érzékelhető lesz ebben az évben a kereslet és az árak emelkedésén keresztül.

Kína sertéshús importja is emelkedni fog néhány hónap múlva, ami előrejelzésünk szerint – rövidíteni fogja az év elején szokásos árcsökkenési periódust. Minél tovább tart Kína és az USA kereskedelmi háborúja, annál többet fog ebből profitálni a megtelt raktárakkal küzdő európai sertésszektor. És ez csak egy vonatkozása, egy piaccal való összefüggése a járványnak. Beszélhetnénk még arról, hogy az ASP elleni harcban elesett Ukrajna után Románia is. Keleti szomszédunk sertésimport igénye jelentősen növeli a magyar sertések iránti keresletet .Az árak e képletben meghatározó tényezők, ahogy az euró-forint árfolyam is. Előbbivel kapcsolatban nagy köszönettel tartozunk német gazdatársainknak, akik szervezettségüknek köszönhetően meg tudják akadályozni, hogy a teli raktáraik és csökkenő időszaki kereslet ellenére leessenek az árak.

Ezért tud stagnálni nálunk is immár több mint két hónapja a sertésfelvásárlási ár .Az idei terméskilátásokról ugyan igen korai még beszélni, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetek csapadékos időjárása gyakorlatilag megszüntette az aszályhelyzetet az országban. A kontinens nyugati és északabbra eső térségeiben viszont az elmúlt évihez hasonló a talajok vízhiánya. Könnyen előállhat tehát az a tavalyi helyzet, hogy az időjárási anomáliák is hoznak jó piaci lehetőséget számunkra.

Tekintve, hogy térségünkből próbálták/ják a németek, lengyelek takarmányigényüket kielégíteni. Arra azonban felhívjuk a figyelmet, hogy nem csak a tőlünk keletre lévő piacokon volt hatalmas az elmúlt évi termés (Ukrajna, Románia, Bulgária, Oroszország), hanem a globális készletek is magasak, ezért további gabonaár emelkedésekre nem számítunk az előttünk álló hónapokban. Legfeljebb a malmok igénye mozdíthat rövid időre és kis mértékben még felfelé a búza árakon .

Az idei év tehát jócskán tartogat kihívásokat. Nincs kétségünk afelől, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőinek többsége meg fog ezeknek felelni, de az is bizonyos, hogy nem mindenki. Azok lesznek a nyertesei e folyamatoknak, akik informáltak, előrelátnak, és időben kihasználják az adódó lehetőségeket. Arra is számítunk, hogy ebben az évben, főleg a második felében, meg fog növekedni az eladó birtokok száma. A birtokkoncentráció generációs és piaci alapon egyaránt erősödni fog, de az új támogatási rendszerrel kapcsolatos félelmek is szerepet játszanak benne.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu