2019 szeptember Hogyan legyek digitális?
Miután a kormány augusztus elején elfogadta a Digitális Agrárstratégiát (DAS) ideje elgondolkodnunk azon, hogy leszünk mindannyian digitálisak.
Legyünk tisztában vele: kegyelmi idők ezek!
A gazdálkodás körülményei – gondoljunk például az árakra, támogatásokra, alacsony kamatokra, adózási feltételekre – kedvezőek.
De ezek egyike sem marad tartósan így. A hatékonyság, versenyképesség javításának kényszere hirtelen fog erősödni. Ahogy gyorsulnak a processzorok, úgy kell, hogy mindannyiunk számára egyértelművé váljon: lépést tartani egyre nehezebb lesz.
Ma még mehetünk a mélyre kitaposott nyomvályúkban, a változások szele azonban egyre erősebb. Lépni kell! Aki lép, az halad.
Aki megelégedve tekint jelenlegi helyzetére, már vesztett is.A fejlesztés állandó része minden gazdasági tevékenységnek. Iránya, üteme, eszközei azonban mindig változnak.
A probléma ott kezdődik, amikor azt hisszük, hogy önmagában a termelés technológiájának fejlesztése a megoldás a versenyképesség javítására.
Különösen igaz ez az agráriumban, ahol hajlamosak vagyunk túllihegni az aktuális slágertémákat. Kézzel fogható példa a precíziós gazdálkodás.Átfogó szemlélet.
Az üzenetünk az, hogy komplexen kell gondolkodni. A technológiák mellett az emberi erőforrásokra, a felkészültségre, a piaci versenyképesség javítására, az együttműködésekre, a stratégiai partnerek kiválasztására, de a jogszabályi változásokra, a támogatási lehetőségekre, feltételekre, a finanszírozási környezetre, és még egy sor tényezőre is figyelemmel kell lenni.
A digitalizáció ezek nagy részénél fontos szerepet játszik. Lehet tehát végre egy olyan hívó szó, amely nem csak egyoldalúan a technológiai fejlesztéssel, vagy éppen támogatással (emlékezzünk például a szép emlékű intervencióra) ígér megváltást.Tanulni, tanulni, tanulni!
Ahogy azt a DAS is leszögezi, az emberi felkészültség javítása az első lépés. Amíg nem tudjuk adott eszköz funkcióit használni, kihasználni, a nyert adatokat helyesen értékelni, nem térül meg a beruházás.
Itt mindjárt vissza is utalhatunk a forgalmazók keltette médiazajra, ami természetes érdekük, és sokan bele is esnek abba a csapdába, azt gondolván, hogy a versenyképesség pénzért egyik napról a másikra megvehető. Jó analógia a mobiltelefon.
Az elképesztő árú készülékek funkcióinak töredékét használjuk csak, és valójában a gerjesztett fogyasztási éhségünket, és egyfajta megfelelési kényszert elégítünk ki velük. Vegyük meg, ha megtehetjük, de ha már megtettük, akkor vegyük a fáradtságot tanulni, megismerni a gép képességeit, és fordítsuk hasznunkra.
A hangsúly a tanuláson van. A fiatalokhoz nyílván közelebb áll a digitális korszak, mint az éltesebb korosztályokhoz, de ez nem ment fel senkit a felkészültség emelése alól. Ismerve az agrárium korfáját, ennek nagy jelentősége van és lesz abban, hogy a generációváltás felgyorsuljon.
A termelés szintjén sem csak a gépek és technológiák, hanem a termelésszervezés, irányítás digitalizációja, a döntéstámogató informatika eszköztár is ide értendő. Híven a fenti gondolatmenethez, a tanulás, önfejlesztés, szemléletformálás nem csak a technológiai eszközöknél, hanem a felsorolt egyéb témákban is létszükséglet. „Tanult embernek nincs párja.” És itt véletlenül sem a sok szinglire gondolunk, hanem a felkészültség egyre magasabb értékére.
Az emberi erőforrás ára látványosan, értéke még nem annyira látványosan növekszik. Sőt, az utóbbi hónapok béremelései sok dolgozóban azt a képzetet keltették, hogy értékük kezd a helyére kerülni. Ez egyik oldalról teljesen rendben van, másik oldalról viszont értékrendi zavarokat okozott.
De annak is tudatosulnia kell, hogy a magasabb bérekhez magasabb bevételekre, jobb teljesítményre van szükség.
Ez tovább fokozza azokat a feszültségeket, amit a munkaerő szűkössége amúgy is gerjeszt. Az is nyilvánvaló, hogy nem csak a termelők szintjén van szükség a felkészültség (divatos kifejezéssel a kompetenciák) javítására. A közigazgatásnak legalább annyi elmaradása van e téren, mint a termelőnek, feldolgozónak (digitális állam). A nyilvántartások, az ellenőrzések, az ügyintézés időigénye és hatékonysága mind-mind fontos versenyképességi tényező. Mindannyian példák sorát tudnánk itt említeni. A lényeg, hogy ezzel a stratégia alkotói is tisztában vannak.
Mint ahogy azzal is, hogy nem csak az üzemek, hanem termékláncok, értékláncok minden szereplőjének összehangolt digitális fejlődése szükséges ahhoz, hogy a sokat emlegetett kedvező adottságok alacsony kihasználtsága javuljon. Ha e közhely mögé nézünk, akkor pénz látunk. Márpedig ezért dolgozunk, nem?
Minden stratégiai egy nagyobbnak a része.Az ilyen összehangolt fejlesztési igény nem képzelhető el egy alapos átgondolás nélkül. Hol tartunk most? Hová szeretnénk eljutni? Ehhez milyen eszközeink vannak?
A stratégiai gondolkodás az egyén és a közösség szintjén, egymásra épülten tud csak eredményt elérni. Ezek ugyan megint csak közhelyesen hangzanak, de attól még igazak. Rendszerszerűen, nem magunkat a világkép közepére helyezve, hanem a magyar agrárium teljes értékláncában gondolkodva, bizony jók az esélyeink.
Ebből is következik, hogy a DAS is csak egy eleme a magyar agrárstratégiának, ahogy az is eleme a nemzetgazdasági stratégiának, és így tovább mind vertikális, mind horizontális irányban. Jó példa, hogy a DAS része a Digitális Jólét Programnak is.
A digitalizáció legtöbbünk fejében az informatikával, az informatikai megoldások elterjesztésével azonos. Ez azonban az agrárágazatban nem cél, hanem eszköz az ágazat hatékonyságának növeléséhez. A megfelelő digitális eszköz kiválasztása már feltételezi mind a felkészültséget, mind a rendszerszerű gondolkodást.
Hol tartunk e téren? Ott, hogy szigetszerű fejlesztések zajlanak, ami miatt ezek mérhető előnyei messze elmaradnak attól, amit egy rendszerben tudnának. Nemzetgazdasági szinten pedig ezek előnyei még messze nem bontakoztak ki.
Adatot adok, kapok!
A digitalizáció természetéből adódóan rengeteg adatot generál. Ezek azonban csak feldolgozva, értékelve jelentenek értéket, amúgy csak a tárhelyet foglalják. A big data technológiák térnyerése révén lesznek olyan adataink, amelyek akár automatikus paraméterezést fognak adni a gépeknek, növelve ezzel mind a hatékonyságot, mind a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést.
Az adat érzékeny jószág. Óriási a felhajtás körülötte. Ezért az adatbiztonság szabályozását már a stratégia végrehajtásának elején meg kell oldani. Ennek része például az is, hogyan biztosítjuk a nemzeti adatvagyonhoz üzleti céllal való hozzáférést.
A többi szabályozandó területet nem is citáljuk ide, mert elvinné a terjedelmet a fontos üzenetektől.
Egyetlen kivételként a drónok használatával kapcsolatos igényt említjük.
Ha már adatokat emlegetünk, akkor ne feledkezzünk el arról sem, az új KAP Nemzeti Stratégiai Tervéhez nagyon kellenek majd az adatok. Bár a következő pénzügyi-kifizetési ciklus csúszása már szinte tényként kezelhető, a magyar stratégia kialakításához rengeteg adatra van szükség. Ezek a vállalások alátámasztása, később ellenőrzése során is nagy szerephez jutnak.
Hogyan legyek digitális?
Mindezek fényében ideje megpróbálni választ adni a címben felett kérdésre. Abból kell kiindulni, hogy helyén kell lennie önismeretünknek.
Nem mérhetjük magunkat az agrárgazdálkodók rendkívül inhomogén felkészültségi szintjéhez, még a szomszédhoz sem igazán.
Sokkal inkább – magunkból, illetve üzemünk adottságaiból kiindulva – ahhoz, hogyan képzeljük el a jövőt. 3-5 éves távlatban mikor, milyen fejlesztést tervezünk, milyen forrásból.
Ezzel együtt pedig tudatosan kell felkészültségünk erősítésével foglalkozni. Ismerkedjünk a modern technológiákkal, gépekkel, informatikai eszközökkel! Kérdezni, tanulni nem szégyen, sőt nem csak új ismeretek, hanem új kapcsolatok forrása is.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019 július Magyarországon lesz a 2021-es precíziós gazdálkodási konferencia
Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”.
Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel. A néhány hete a franciaországi Montpellier-ben megtartott 12. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián hivatalosan is bejelentették, hogy a soron következő eseményt Magyarország rendezi meg 2021. július 19. és 22. között. Mindez két szempontból is hatalmas lehetőséget jelent: egyrészt tovább erősíti a helyspecifikus gazdálkodás hazai elterjedését, másrészt a szakmai konferencia és gyakorlati bemutató révén a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek megismerhetik régiónk adottságait és új kapcsolatokat alakíthatnak ki a helyi szakemberekkel.
Miközben a betakarítás, a toxintermelés tölti meg az agrármédiumokat, érdemes elgondolkodni azon is, hogy hol vannak a helyspecifikus gazdálkodás keretei. Leginkább arról beszélünk, hogy a digitális eszközök révén megismerjük a termőhelyi adottságokat, fenntartható módon javítjuk a versenyképességünket, megfelelünk a klímaváltozási kihívásoknak.
A versenyképességgel kapcsolatosan azonban már kissé homályossá válik a történet. Inkább a hatékonyság a megfelelő kifejezés. Attól még nem magasabb árt, hogy a mai értelemben vett precíziós gazdálkodás útjára lépünk, biztonságosabbá tesszük a termés mennyiséget, esetleg javítunk a minőségen. Ahhoz sokkal több kell.
Ezért beszélünk mi a precíziós gazdálkodás kapcsán arról, hogy a fogalomba bele kell értenünk a betakarítást követő tevékenységet is. A megfelelő piacon, a megfelelő időben, a legjobb áron eladni a termeléstől nagyon eltérő képességeket, felkészültséget igényel.
A jövedelmünk pedig nagy mértékben függ ettől. Az fontos és nagy siker, hogy a fenti nemzetközi konferencia nálunk lesz, de az ezzel kapcsolatos kommunikációt ki kellene terjeszteni a fogalom tartalmának bővítésére.
A jelenlegi szinten kicsit úgy tűnik, mint kereskedői varázsszó ahhoz, hogy gépeket, technológiákat adjunk el a gazdáknak. Értelmezésünkben a precíziós gazdálkodás a precíziós termelést és a precíziós értékesítést egyaránt jelenti. A gazdálkodás kifejezés pedig még ennél is többet takar. Magában foglalja például az erőforrásokkal való gazdálkodást. A rengeteg előálló adat alkalmat teremt arra is, hogy a gazdálkodás pénzügyi adataival kiegészítve a teljes gazdálkodási tevékenység áttekinthetővé váljon.
Így kiderülne mindenki számára, hogy hol keletkezik a jövedelem. Láthatóvá válna például, hogy a termelési, értékesítési szerződések kötése, a piaci információk, az értékesítés időpontjának megválasztása milyen fontos. Aki eljutott oda, hogy termelési tevékenységét precíziós irányban fejleszti, ne álljon itt meg. Ki kell alakítani a képességet (tanulni, profira bízni) a precíz értékesítéshez. Máris kiderülne, hogy a fajtaazonos kínálati méret növelése érdekében nem nélkülözhető a termelői együttműködések erősítése.
Ez ma már közhelyesen hangzik, de attól még igaz. Kétségtelenül van ezen a téren előrelépés az országban, de korán sem olyan léptékű, ami meglátszana a jövedelmek alakulásában is. A precíz gazda azzal is foglalkozik, hogy mi az a növény, vagy éppen állatfaj, amely fenntarthatóan állítható elő adottságai között. Mai sikernövényeink, állataink nagyon hamar elveszthetik e pozíciójukat. Gondoljunk a burgonyára, a bogyós gyümölcsökre, és lassan vezető szántóföldi növényeinkre is, de a marhahizlalás felett gyülekező felhőkre is akár.
A környező országok termelői ugyanazokon a piacokon dolgoznak, mint mi, és fejlődési ütemük gyakran nagyobb a miénknél. Súlyos stratégiai kérdésekhez jutottunk tehát. A precíziós gazdálkodás fogalmából kiindulva arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a gazdálkodás egy komplex tevékenység, nem elég, ha csak a termelés technológiai szintjén haladunk előre. Ne hagyjuk, hogy elhomályosítsa gondolkodásunkat, egyirányban tartsa figyelmünket! Önmagában a precízebbé váló termelés nem hoz megváltást!
Ahogy a korábbi varázsszavak, például az EU-s támogatások, a pályázatok, az intervenció sem.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019 május Honnan jön az agrárjövedelem?
Vajon a helyén van a fejünkben az, hogy miből származik a jövedelmünk? Melyik tevékenységünk hozza és melyik viszi a pénzt? És vajon csak a pénz az, amiért dolgozunk, vagy ennél jóval összetettebb dolgok vezetnek minket? A kérdés ugyanígy feltehető bevételi és kiadási oldalunkra is! Ha tisztában vagyunk ezekkel a – lássuk be – alapvető információkkal, tudjuk hová kell nyúlnunk, amikor változtatni szeretnénk. Rovatunk közös szemléletformáló fonalát ebben a hónapban ezen a vonalon gombolyítjuk tovább. Remélem, hogy a helyenként evidenciának tűnő megállapítások gondolkodásra késztetik az olvasót, és szán némi energiát tevékenységének átgondolására. Biztosan meg fogja érni!
Józan paraszti ésszel.Rend a lelke mindennek. Amikor csatlakoztunk a Magyarország Legszebb Birtoka projekthez, az egyik vezérelvünk az volt, hogy minél több gazdához juttassuk el azt a gondolatot, hogy kulturált, rendezett körülményeket alakítsunk ki a környezetünkben, amely kifelé is egyértelművé teszi gondolkodásunkat, értékrendünket.
Ennek a rendnek azonban a fejünkben is meg kell lennie. A józan paraszti észre való hivatkozás nem véletlenül terjedt el a mindennapos szóhasználatban. Tovább megyek: Josh Billings megfogalmazásában „a zsenialitás nem más, mint a józan paraszti ész ünnepi ruhában”.
A gazdálkodó adott helyzetben és informáltság mellett a legjobb döntéseket hozza. Ha hiszünk ebben, akkor abban is hinnünk kell, hogy mind a helyzet ismerete, mind az informáltság terén van előrelépési lehetőség.Stratégiai tanácsadóként mondom, az első lépés mindig a helyzetértékelés. És ez az, ami sajnos nagyon sok gazdálkodónál nem történik meg. Nagyvonalúan azt gondoljuk, hogy ki ha nem én ismerem saját üzememet, birtokomat, gazdaságomat. De ha a fenti kérdéseket felteszem, sokan zavarba jönnek. Pedig egy alapos és mély helyzetértékeléssel helyére lehet tenni saját érdekeimet leginkább szolgáló tennivalókat, súlypontokat. Könyvelőnk, bankunk e téren nagy segítség lehet.
Mondok példát: Egyik gazda, amikor a banki kapcsolatrendszerét értékeltük ki, nemes egyszerűséggel annyit mondott, „Fórián úr, a gazdának minden kamat magas!”. A jelenlegi, soha nem látottan alacsony kamat és banki költségszintek mellett ez arra mutat, hogy tevékenységének ez az oldala, bizony nincs a helyén. Bár a bankokkal kapcsolatos gazdálkodói gondolkodás gyökeres változásokon megy át napjainkban. A bankok felismerték, hogy sokkal több hozzáadott értéket tudnak nyújtani az élelmiszergazdaság szereplőinek, mint külső finanszírozást.
A tanácsadó banki modell, amit mi képviselünk, versenyképes a százalékok kialakításában ugyanúgy, mint az agrárszakmai kérdésekben, a jövőkép, a stratégia-alkotás terén is.
Ez az a folyamat, amely a változás gyökerét adja: a bank nem egy szükséges rossz ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk az utunkon, hanem stratégiai partner, aki a pénzen (hitelen) túl olyan kompetenciákat nyújt számunkra, amelyekkel kevésbé rendelkezünk, pedig elengedhetetlenek a sikereinkhez.
Példa: olyan piaci információkkal, elemzésekkel, előrejelzésekkel segítünk, amelyekhez a napi operatív működés mókuskerekében dolgozó csak hatalmas többletenergiák befektetésével jutna hozzá maga.
Amikor tehát a kapcsolat partnerséggé alakul, az értékteremtés válik fontossá, nem az a tized vagy század százalék. Egy másik százalék, az eladásoldali kerül előre, amiért közösen dolgozunk. Eközben ugyanis helyére kerülnek a gondolatmenet elején feltett kérdések. Márpedig függünk a támogatásoktól.A másik sarkalatos pont annak helyére tétele, hogy a támogatások milyen arányban határozzák meg jövedelmünket, illetve, mennyi erőforrást igényel elnyerésük. Sokak számára ugyanis ez az átok adminisztráció hozza a jövedelem jelentős, ha nem a teljes részét.
Ha tehát fejlesztésben gondolkodunk, lehet, hogy éppen ezt a képességünket, az adminisztrációt érdemes leginkább erősíteni. Bármily furcsán hangzik is ez egy mezőgazdasági gazdálkodó számára, a profi dokumentációs, nyilvántartási és elszámolási rendszerek sokaknál több pénzt hoznak, mint a termékek. Itt különösen ki kell emelni az adminisztrációs személyzet megbecsülését! Ha csak egy olyan látszólag egyszerűnek tűnő, régóta működő, a valóságban igen bonyolult rendszerre gondolunk, mint a gázolaj jövedékiadó-visszaigénylés, mindjárt értékelni tudjuk az adminisztrációban való jártasságot.
Az AKI által működtetett tesztüzemi rendszer szektoriális adatai segítenek saját helyzetünk megítélésében. A 2017. évre vonatkozó adatok szerint a juh- és a húsmarha tartók jövedelme teljes egészében a támogatásokból származott, de a közvetlen támogatások üzemi bruttó jövedelemhez viszonyított aránya igen magas volt még tejtermelőknél, a szántóföldi növénytermesztőknél is, miközben a legkisebb arányt a hajtatásos és a szabadföldi zöldségtermelőknél mutatták ki.
Ezek a számok az évek között nem mutatnak jelentős ingadozásokat, ami magyarázza erős támogatás-központú gondolkodásunkat, de nem magyarázza alacsony motivációnkat ennek mérséklése terén.Az üzemi bruttó jövedelem2 és a közvetlen támogatások aránya 2017-ben.Több erőforrást az értékesítésre!
A jövedelmünk szerkezetének vizsgálatakor az az eredmény a legjobb, ha a termékeink értékesítéséből származó bevételt találjuk a legfontosabbnak, meghatározónak. Ez az egészséges. Ennek javításához már összetettebb út vezet. Alapvetően két részre oszthatjuk. Az egyik a termelés, a másik az értékesítés hatékonyságának erősítése. A termelési folyamat áttekintése nem csak a technológiákat, a technológiai fegyelmet kell, hogy érintse.
Nagy hangsúlyt kell kapnia a folyamatok vizsgálatának. A műveletek sorrendje, a szállítások, anyagmozgatások szervezése például mindig rejt tartalékokat. Az értékesítés a mezőgazdaság Achilles sarka. Azon képességek között, amely ma egy mezőgazdasági üzem működtetéséhez szükségesek, előkelő helyen van a kereskedelmi véna. Ahhoz, hogy valaki jó agrárkereskedő legyen, elsősorban piacismeretre, kapcsolatrendszerre, tárgyalástechnikai alapokra van szüksége, de nem árt az igen mély áruismeret, jártasság a paritások, a szállítmányozás terén sem.
A lerágott csont, mi szerint minél nagyobb egységes tétellel lépsz a piacra, annál kedvezőbb feltételeket érhetsz el, szintén közhelyszámba megy, de attól még életbevágóan igaz. A szervezettség az eladások során is aranyat ér. Ha pedig e szervezettség már a fajtaválasztás, a termelés-szervezés terén is megvalósul, már nyert ügyünk van. Miért és még meddig nem élünk ezekkel a lehetőségekkel, ma már nehezen magyarázható. A támogatási rendszer elkényelmesítő, sok mindent elfedő hatásai, a múltra való hivatkozás, a szomszéddal való kapcsolatok, a bizalomhiány nem szabadna, hogy a piaci kihívások elől elvonják a figyelmet. Már írtunk idén e rovatban arról, hogy a mezőgazdasági tömegcikkek piacán idén nem látunk teret az árak emelkedése előtt. Az állati termékeknél ezzel szemben jók az árkilátások.
Valódi partnerség.
E rövid gondolatmenet legfontosabb üzenete az, hogy tegyük tisztába magunkban azt, hogy mely tevékenységünk hozza a jövedelmet, és melyik viszi igazából. Ha egyedül szerzem be inputjaimat, akkor súlyos százalékokat veszítek ugyanúgy, mint amikor magam adom el termékeimet. Az individualizmus igen drága hobby. Nem az a baj, hogy a támogatási rendszer motivációi erősek, hanem az, hogy „mindent visznek”.
Ne a támogatási rendszer feltételrendszere legyen az elsődleges alkalmazkodási terület, hanem a piaci igényeknek való folyamatos megfelelés. Ne hagyjunk egyetlen támogatáshoz jutási lehetőséget sem veszendőbe, amennyiben az a piaci céljainkat szolgája!
Sokan vallják magukat a gazdák partnerének. A már citált józan paraszt azonban tisztán látja azt, ki teremt számára valódi hozzáadott értéket, ki nyújt segítséget döntéseinek meghozatalában, s ki hajt inkább a pénzére.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019 március A mezőgazdaságot is átformálják a robotok
A mezőgazdaságban alkalmazott robotok globális piaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt
Kezdjük két nagyon kemény ténnyel:
az Európai Élelmiszerhatóság a vizsgált élelmiszerek felében talált határértéken felüli növényvédőszer tartalmat.
A másik az, hogy a világon előállított élelmiszerek harmada a kukában végzi.
Óriási az élelmiszerpazarlás, ami jórészt a szállítással, a technológiákkal függ össze.
Eközben egyre több és jobb minőségű élelmiszerre van szükség; az előállításukhoz rendelkezésre álló erőforrások – főleg a munkaerő, a termőföld és a víz – egyre korlátosabbak, és akkor még nem beszéltem a klímaváltozásról, a járványokról, az újabb betegségek megjelenéséről.
Az élelmiszertermelést tovább kell intenzifikálni, miközben a hagyományos termelési módokhoz való visszatérés is felértékelődik. Az nem kérdés, hogy a két út elfér egymás mellett, az viszont igen, hogy az előállított élelmiszerben milyen különbségek lesznek! Nyilván mennyiségiek. Hosszú távon is 90 százalék felett lesz az intenzíven előállítottak aránya, ahogyan egyébként az értékesítési csatornák között is az internet és az üzletláncok aránya is ilyen magas marad.
A minőség terén a precíz, robotizált technológia verhetetlen.Ennek megvalósításában döntő szerepe lesz az új technológiáknak, amelyek a robotok, a távérzékelés és a felhő alapú számítástechnika által biztosított adatbankra támaszkodnak.
Az agrárium nagyon fontos időszakát éli. Informatikai forradalom zajlik. A mezőgazdaság rendületlenül menetel a robotizálás felé, miközben az ehhez szükséges szemlélet még messze nem alakult ki.
A digitalizált, precíziós gazdálkodás révén az optimális vegyszerrel, optimális tápanyagadaggal, a genetikában rejlő adottságok magas szintű kihasználása történik. Az eredmény biztonságos, jó minőségű élelmiszer, fenntarthatóbb módon előállítva.
A robotizálás a mezőgazdasági termelés és feldolgozás teljes spektrumát felöleli. Hadd zárjak néhány szellemes példával: hamarosan robotrovarok is segítik a beporzást, ugató drónok vigyázzák a jószágot. Angliában már van olyan farm, amelyre egyáltalán nem mennek ki emberek, távolról művelik.
E fejlődéstől nem kell félnünk, több és jobb élelmiszereket fog hozni és nem csak a pazarlás, hanem az éhínség leküzdésében is segíteni fog.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu