2019 augusztus Durván elszálltak az árak a mezőgazdaságban
Júniusban a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A növénytermesztési és kertészeti termékek éves áremelkedése a májusi 3,5 százalékról 10,6 százalékra ugrott, az élőállatok és állati termékeké 10,8 százalékról alig észrevehetően 10,1 százalékra változott.
A Statisztikai rovatban külön kitérünk a zöldségárak emelkedésének hátterére, de a 10 százalék fölé ugró agrárárindex mellett sem mehetünk el szó nélkül. Az egy éve emelkedő trendben lévő agrárárak egyre komolyabb inflációs hatást fejtenek ki még akkor is, ha a fogyasztóig átlagosan csak az emelkedés mintegy fele jut el. Az első félév 8,9 százalékos agráráremelkedésével szemben 5,2 százalékos élelmiszer fogyasztói áremelkedés áll.
Az agrárárak emelkedése immár általános. A növényi és állati termékeket egyaránt érint. A legnagyobb növekedést év/év alapon a gyümölcsök (28,5%), a burgonya (25,8%) és a zöldségek (17,6%) mutatják, de az arányaiban legkisebb növekedést mutató gabonaárak is 6,5 százalékkal voltak júniusban magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az áremelkedések mögötti okok változatosak. Kezdve a sertéspestis okozta globális kínálatszűkétől, folytatva a tavalyinál kisebb gyümölcstermésig, és elérve a bázishatásokig, ami a gabona és olajosmag piacon eredményeztek magasabb árakat.
A legfontosabb kérdés számunkra az, hogy ezek immár trendek, netán az oly sokszor emlegetett (vágyott) élelmiszer-felértékelődés kezdődött el, vagy az idei év sajátjai.
A választ nem szabad általános formában megfogalmazni. Miközben ugyanis a sertésárak emelkedése egy több évre előre mutató tendencia, addig a gabonák és ipari növények esetében rövid hullám. Ahogy a kertészeti termékeknél sem számítunk arra, hogy ezek az árak, de legalábbis a növekvő tendencia állandósul. Pedig igény volna rá! A fizetőképes kereslet erősödésére támaszkodva igenis szükség lenne a jó minőségű, fenntartható módon előállított élelmiszerek árának emelkedésére, más szóval a helyükre kerülésére. Ez azonban erőviszonyok kérdése.
Az élelmiszer értéklánc legerősebb érdekérvényesítője továbbra is a kereskedelem marad. Ennél fogva az ő üzletpolitikai döntése, hogy milyen mértékben engedi lélegzethez (értsd fejlesztés forráshoz, nyereséghez) jutni a láncban mögötte sorakozókat.
A jelenlegi számok mögött is az van, hogy a feldolgozóipar lenyeli az alapanyagok áremelkedésének nagy részét, saját jövedelmének kárára. A probléma akut. Hiába a támogatások, pályázatok, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem tudja termelési potenciálját kihasználni, amíg nem tudja árérdek érvényestő képességét javítani. Bizony, az EU-nak be kellene már avatkozni. Az, hogy árfigyelő rendszert alakít ki, évtizedekkel a probléma jelentkezése után, nem kecsegtet gyors sikerrel. Pedig csak egy ilyen méretű szervezetnek van elég ereje változtatni a helyzeten, ha akar. El is értünk a györékzónába.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019 május Honnan jön az agrár jövedelem?
Vajon a helyén van a fejünkben az, hogy miből származik a jövedelmünk? Melyik tevékenységünk hozza és melyik viszi a pénzt?
És vajon csak a pénz az, amiért dolgozunk, vagy ennél jóval összetettebb dolgok vezetnek minket? A kérdés ugyanígy feltehető bevételi és kiadási oldalunkra is! Ha tisztában vagyunk ezekkel a – lássuk be – alapvető információkkal, tudjuk hová kell nyúlnunk, amikor változtatni szeretnénk.
Rovatunk közös szemléletformáló fonalát ebben a hónapban ezen a vonalon gombolyítjuk tovább. Remélem, hogy a helyenként evidenciának tűnő megállapítások gondolkodásra késztetik az olvasót, és szán némi energiát tevékenységének átgondolására. Biztosan meg fogja érni!
Józan paraszti ésszel. Rend a lelke mindennek. Amikor csatlakoztunk a Magyarország Legszebb Birtoka projekthez, az egyik vezérelvünk az volt, hogy minél több gazdához juttassuk el azt a gondolatot, hogy kulturált, rendezett körülményeket alakítsunk ki a környezetünkben, amely kifelé is egyértelművé teszi gondolkodásunkat, értékrendünket.
Ennek a rendnek azonban a fejünkben is meg kell lennie. A józan paraszti észre való hivatkozás nem véletlenül terjedt el a mindennapos szóhasználatban. Tovább megyek: Josh Billings megfogalmazásában „a zsenialitás nem más, mint a józan paraszti ész ünnepi ruhában”.
A gazdálkodó adott helyzetben és informáltság mellett a legjobb döntéseket hozza. Ha hiszünk ebben, akkor abban is hinnünk kell, hogy mind a helyzet ismerete, mind az informáltság terén van előrelépési lehetőség.
Stratégiai tanácsadóként mondom, az első lépés mindig a helyzetértékelés. És ez az, ami sajnos nagyon sok gazdálkodónál nem történik meg.
Nagyvonalúan azt gondoljuk, hogy ki ha nem én ismerem saját üzememet, birtokomat, gazdaságomat.
De ha a fenti kérdéseket felteszem, sokan zavarba jönnek.
Pedig egy alapos és mély helyzetértékeléssel helyére lehet tenni saját érdekeimet leginkább szolgáló tennivalókat, súlypontokat.
Könyvelőnk, bankunk e téren nagy segítség lehet. Mondok példát: Egyik gazda, amikor a banki kapcsolatrendszerét értékeltük ki, nemes egyszerűséggel annyit mondott, „Fórián úr, a gazdának minden kamat magas!”. A jelenlegi, soha nem látottan alacsony kamat és banki költségszintek mellett ez arra mutat, hogy tevékenységének ez az oldala, bizony nincs a helyén.
Bár a bankokkal kapcsolatos gazdálkodói gondolkodás gyökeres változásokon megy át napjainkban. A bankok felismerték, hogy sokkal több hozzáadott értéket tudnak nyújtani az élelmiszergazdaság szereplőinek, mint külső finanszírozást.
A tanácsadó banki modell, amit mi képviselünk, versenyképes a százalékok kialakításában ugyanúgy, mint az agrárszakmai kérdésekben, a jövőkép, a stratégia-alkotás terén is. Ez az a folyamat, amely a változás gyökerét adja: a bank nem egy szükséges rossz ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk az utunkon, hanem stratégiai partner, aki a pénzen (hitelen) túl olyan kompetenciákat nyújt számunkra, amelyekkel kevésbé rendelkezünk, pedig elengedhetetlenek a sikereinkhez.
Példa: olyan piaci információkkal, elemzésekkel, előrejelzésekkel segítünk, amelyekhez a napi operatív működés mókuskerekében dolgozó csak hatalmas többletenergiák befektetésével jutna hozzá maga.
Amikor tehát a kapcsolat partnerséggé alakul, az értékteremtés válik fontossá, nem az a tized vagy század százalék. Egy másik százalék, az eladásoldali kerül előre, amiért közösen dolgozunk. Eközben ugyanis helyére kerülnek a gondolatmenet elején feltett kérdések.
Márpedig függünk a támogatásoktól.A másik sarkalatos pont annak helyére tétele, hogy a támogatások milyen arányban határozzák meg jövedelmünket, illetve, mennyi erőforrást igényel elnyerésük.
Sokak számára ugyanis ez az átok adminisztráció hozza a jövedelem jelentős, ha nem a teljes részét. Ha tehát fejlesztésben gondolkodunk, lehet, hogy éppen ezt a képességünket, az adminisztrációt érdemes leginkább erősíteni.
Bármily furcsán hangzik is ez egy mezőgazdasági gazdálkodó számára, a profi dokumentációs, nyilvántartási és elszámolási rendszerek sokaknál több pénzt hoznak, mint a termékek. Itt különösen ki kell emelni az adminisztrációs személyzet megbecsülését!
Ha csak egy olyan látszólag egyszerűnek tűnő,régóta működő, a valóságban igen bonyolult rendszerre gondolunk, mint a gázolaj jövedékiadó-visszaigénylés, mindjárt értékelni tudjuk az adminisztrációban való jártasságot.
Az AKI által működtetett tesztüzemi rendszer szektoriális adatai segítenek saját helyzetünk megítélésében. A 2017. évre vonatkozó adatok szerint a juh- és a húsmarha tartók jövedelme teljes egészében a támogatásokból származott, de a közvetlen támogatások üzemi bruttó jövedelemhez viszonyított aránya igen magas volt még tejtermelőknél, a szántóföldi növénytermesztőknél is, miközben a legkisebb arányt a hajtatásos és a szabadföldi zöldségtermelőknél mutatták ki.
Ezek a számok az évek között nem mutatnak jelentős ingadozásokat, ami magyarázza erős támogatás-központú gondolkodásunkat, de nem magyarázza alacsony motivációnkat ennek mérséklése terén.
Az üzemi bruttó jövedelem2 és a közvetlen támogatások aránya 2017-ben.Több erőforrást az értékesítésre!A jövedelmünk szerkezetének vizsgálatakor az az eredmény a legjobb, ha a termékeink értékesítéséből származó bevételt találjuk a legfontosabbnak, meghatározónak.
Ez az egészséges. Ennek javításához már összetettebb út vezet. Alapvetően két részre oszthatjuk. Az egyik a termelés, a másik az értékesítés hatékonyságának erősítése.
A termelési folyamat áttekintése nem csak a technológiákat, a technológiai fegyelmet kell, hogy érintse. Nagy hangsúlyt kell kapnia a folyamatok vizsgálatának. A műveletek sorrendje, a szállítások, anyagmozgatások szervezése például mindig rejt tartalékokat. Az értékesítés a mezőgazdaság Achilles sarka.
Azon képességek között, amely ma egy mezőgazdasági üzem működtetéséhez szükségesek, előkelő helyen van a kereskedelmi véna. Ahhoz, hogy valaki jó agrárkereskedő legyen, elsősorban piacismeretre, kapcsolatrendszerre, tárgyalástechnikai alapokra van szüksége, de nem árt az igen mély áruismeret, jártasság a paritások, a szállítmányozás terén sem.
A lerágott csont, mi szerint minél nagyobb egységes tétellel lépsz a piacra, annál kedvezőbb feltételeket érhetsz el, szintén közhelyszámba megy, de attól még életbevágóan igaz.
A szervezettség az eladások során is aranyat ér.
Ha pedig e szervezettség már a fajtaválasztás, a termelés-szervezés terén is megvalósul, már nyert ügyünk van.
Miért és még meddig nem élünk ezekkel a lehetőségekkel, ma már nehezen magyarázható.
A támogatási rendszer elkényelmesítő, sok mindent elfedő hatásai, a múltra való hivatkozás, a szomszéddal való kapcsolatok, a bizalomhiány nem szabadna, hogy a piaci kihívások elől elvonják a figyelmet.
Már írtunk idén e rovatban arról, hogy a mezőgazdasági tömegcikkek piacán idén nem látunk teret az árak emelkedése előtt.
Az állati termékeknél ezzel szemben jók az árkilátások.
Valódi partnerség. E rövid gondolatmenet legfontosabb üzenete az, hogy tegyük tisztába magunkban azt, hogy mely tevékenységünk hozza a jövedelmet, és melyik viszi igazából.
Ha egyedül szerzem be inputjaimat, akkor súlyos százalékokat veszítek ugyanúgy, mint amikor magam adom el termékeimet.
Az individualizmus igen drága hobby.
Nem az a baj, hogy a támogatási rendszer motivációi erősek, hanem az, hogy „mindent visznek”. Ne a támogatási rendszer feltételrendszere legyen az elsődleges alkalmazkodási terület, hanem a piaci igényeknek való folyamatos megfelelés.
Ne hagyjunk egyetlen támogatáshoz jutási lehetőséget sem veszendőbe, amennyiben az a piaci céljainkat szolgája!
Sokan vallják magukat a gazdák partnerének.
A már citált józan paraszt azonban tisztán látja azt, ki teremt számára valódi hozzáadott értéket, ki nyújt segítséget döntéseinek meghozatalában, s ki hajt inkább a pénzére.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019 május A hazai élelmszer ipar nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű stratégiai ágazat
5 ezer vállalkozás, 33 szakágazat, 90 ezer alkalmazottal állít elő élelmiszert és italt a vásárlók számára. Az élelmiszeripar kiemelkedő stratégiai ágazat, melynek fejlesztése komoly felelősséget jelent számunkra – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. konferenciáján, Budapesten.
Bár sem a cím, sem a hír felvezető szövege nem kiemelten hangzatos, figyelmet vonzó, ha megtisztel azzal, hogy nem ugorja át ezt az oldalt, hasznos adalékokhoz juthat az élelmiszeripar termékláncban elfoglalt helyének változásával kapcsolatban.
A mezőgazdaság sikerei ugyanis nem jöhetnének létre, ha az élelmiszeripar nem vetkőzné le fokozott ütemben múltbéli hozományát, nehézségeit.
Magyarul, a feldolgozó szektor is kezdi összeszedni magát, s már nem a lesajnált, két oldalról nyomás alatt lévő leggyengébb láncszem, hanem egy erősödő tagja az élelmiszer termékláncnak.
Az élelmiszeriparban 5 ezer vállalkozás, 33 szakágazat, 90 ezer alkalmazott dolgozik. Ez tekintélyes, de még inkább értékeljük, ha hozzátesszük, hogy a termelési érték 18, a belföldi értékesítés 17,5, az export 12,5 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben.
Bankosként látjuk a beruházások emelkedését is. Számszerűen ez így fest (NAIK AKI): Az ágazati beruházások volumene tavaly az előző évihez képest 1,2 százalékkal nőtt, a 2014-től 2018-ig tartó időszakban pedig összességében jelentős, 10,65 százalékos éves átlagos bővülést mutattak, ami enyhén meghaladta a nemzetgazdasági beruházások növekedési szintjét (+10,30%).
Az élelmiszeriparon belül a gépberuházások éves átlagos növekedése volt a legnagyobb (+14,39%).A fejlesztésekhez ugye több forrásból is támogatáshoz jut az élelmiszeripar. Ez már meg is látszik pénzügyi mutatóin. Az adózás előtti eredmény az elmúlt öt évben 84 százalékkal nőtt.
Eközben az eladósodottság csökkent, az egy főre jutó árbevétel emelkedett.Mindez nem jöhetett volna létre, ha a mezőgazdaság nem biztosít megfelelő alapanyagot, és a piac nem szívja fel termékeit.Egy friss reprezentatív felmérés szerint két, tulajdonságaiban megegyező, azonos áru termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja.
Ha ez nem csak a szokásos kérdőíves égbolt-kékítés, hanem egyre inkább a boltokban is testet ölt, tényleg jó remény van, a fenti trendek további erősödésére. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy az agrár-élelmiszer értéklánc a feldolgozó nélkül is sikeres legyen. Sőt, azt is kijelenthetjük, hogy a fejlődést az elmúlt években is lassította az élelmiszeripar nem megfelelő versenyképessége. Az előre vezető út tehát az élelmiszeripar beruházásainak további növelése, az innovációs képesség erősítése, a szakmai alapok erősítése.
Belátom, ezek frázisoknak tűnnek, de attól még igazak, és húsbavágóak. Élelmiszert termelni, feldolgozni, azt eladni, mind-mind egy-egy szakma. Csak azok keverjék őket össze, akik tényleg rendelkeznek megfelelő képességekkel mindegyikben!
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu