GABONAFÉLÉK ÉRTÉKESÍTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TENDENCIÁK

Miután alig néhány napja India lelkesen bejelentette, hogy betöltené a búza világpiacán az Ukrajna hagyta űrt, és kereskedelmi küldöttségei járják az importpiacokat, most megtiltották a gabona kivitelét országukból. Megriasztotta őket a kivitel felfutásának rendkívül gyors üteme és a 45 fokos kánikula. Ez érthetően összezavarta a piacokat, így az árutőzsdén Chicagoban másnap csaknem 6 százalékos emelkedéssel indult a kereskedés.

A bejelentés hétvégi időzítése nyilván nem volt véletlen. A piacok az európai háború miatt amúgy is idegesek, érzékenyen reagálnak minden hírre. Magam is kapom a telefonokat, most mi lesz? Meggyőződésem, hogy a dolgok gyorsan a helyükre kerülnek. Itt van például az oroszok újabb rekordtermésre és exportra vonatkozó előrejelzése. Putyin a múlt hét csütörtökén bejelentette, hogy az orosz gabonatermés elérheti a 130 millió tonnát, ezen belül a búzáé a 87 millió tonnát. Ez utóbbi rekord lehet Oroszország történetében, és kiviteli rekordokat is hozhat. Oroszországban 2017-ben termett már több gabonája (135,5 millió tonna), de búzából eddig 86 millió tonna volt a rekord. 39 millió tonnás exportjával, amit ebben a szezonban is várnak tőle a nemzetközi előrejelző intézetek, Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre. Szóval, volna ok az árkorrekcióra. Ezzel szemben India – bár tartósan nettó búza exportőr és a világ harmadik legnagyobb termelője (az EU és Kína után) – az exportban csak a TOP10-be fér bele (9.). Az USDA havonta aktualizált piaci adatai szerint, felfutó exportja ebben a szezonban megtorpan. A 2021/22-es gazdasági évben csúcsot döntött ugyan minden mérlegsorban, de készletei éppen a kivitel gyors bővülése miatt lefordultak a tetőről. A helyzet nagyon hasonlít az indonéz pálmaolaj exporttilalmára. Ők is az inflációra hivatkozva rendelték el az exporttilalmat, de hamar kiderült, hogy ez a világpiaci áremelkedések begyűrűzése miatt vissza felé sülhet el. Indiai is az infláció elleni fegyvernek gondolja a kiviteli tilalmat. Ez alól ők tesznek azért kivételeket, hiszen a rászoruló és a szomszédos országokkal szembeni szolidaritás okán, ezekre a piacokra engednek ki szállítmányokat. A megkötött szerződéseiket teljesítik.

India döntését a hőhullám miatti terméskiesésre is hivatkozva hozta meg. Ez az, amire sajnos lehetett számítani. Az európai tőzsdei búzaárak továbbra is emelkednek. Május 25-én Párizsban 165 ezer Ft/t felett van a fronthavi jegyzés. Oroszország a múlt héten közölte, hogy az orosz műtrágyagyártók a nyugati szankciók ellenére igyekeznek teljesíteni szerződéseiket. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Antonio Guterres ENSZ-főtitkár javaslatára reagálva kijelentette, hogy Oroszország engedi az ukrán gabona exportját, ha cserébe enyhítenek az orosz és a fehérorosz hamuzsírexport korlátozásán. Elemzői véleményem, hogy ha ez a megállapodás létrejön, az komoly hatással lesz a világpiaci gabona- és műtrágyaárakra.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Franciaország belefullad a búzájába: ezt mindenki megérzi Európában. Nagy konkurenciaharc várható a búzapiacon, Európa legnagyobb termelője törheti majd a fejét, hogy hová értékesítsen. A franciák egymagukban Európa teljes exportmennyiségének mintegy háromnegyedét adják. Nyakunkon az aratás, a raktárakban a tavalyi maradék és a nyári termés. 

Mi lesz az árakkal? Mit tegyek? Mit adjak el azonnal, mit tároljak? Mi legyen a toxinos búzával?

Sokak gondalata jár e kérdések körül mostanság.

Azon túl, hogy mindenkinek egyedi a helyzete rakározási, minőségi és mennyiségi oldalon egyaránt, vannak olyan tényezők, amelyekre támaszkodhatunk a fenti kérdések megválaszolásakor. Először is, a termények egymás áraira is hatással vannak. Ez a búza és a kukorica, és az olajosmagok viszonyában is érzékelhető. A globális búzakészletek emelkedése nem csak a saját, hanem a kukorica áremelkedésének is gátat szab. Egyszerűen azért, mert bár a kukorica felhasználása várhatóan meghaladja a termés mennyiségét, a búzával ez könnyedén kiegészíthető. Ráadásul az aratási eredményekig még számítunk újabb felfelé mutató termésbecselésekre, például a brazil kukoricatermésre vonatkozólag.

A kisebb globális szójatermés pedig várhatóan a napraforgó árárt is felfelé emeli.Anélkül, hogy a millió tonnákkal terhelném az olvasót, szeretném, ha azt érzékelnék, hogy erős keresleti piaci sem a búzánál, sem a kukoricánál nem fog kialakulni az elkövetkező hónapokban, ez pedig a legjobb esetben is az árak stabilizálódása felé mutat, mint emelkedésre.

A toxikus termés a szokásos módokon kerül levezetésre, a tárolóürítők pedig nem találkoznak érdemi kereslettel, ami az előttünk álló két-három hónapra rányomhatja a bélyegét.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A kormány döntése alapján 2020 januárjától nő a biológiai eredetű összetevők bekeverési aránya a Magyarországon forgalomba kerülő üzemanyagokban.

Az E10-es üzemanyag 10 százalékban bioetanolt tartalmaz. A jövő év elejétől nálunk is kapható benzinhez a hazai gyárak állítják elő az etanolt. A két nagy gyár összesen 2,4 millió tonna kukoricát dolgoz fel, és 680 millió liter etanolt állít elő. A melléktermék sem mellékes, hiszen olyan GMO-mentes takarmány is keletkezik, amely importot vált ki.

A kormány döntése időszerű, hiszen a 2021-től életbe lépő uniós elvárások szerint 2030-ban minden tagországban akkora lehet a benzin bioetanol-tartalma, mint 2020-ban, de legfeljebb 7 százalék. Mivel pedig Magyarország a harmadik legnagyobb etanolgyártó a kontinensen, sok múlik azon, hogy a piacbővülésből mennyit tudunk kihasítani.

A döntés a bekeverési arányok terén is előrelépést jelent. A bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók fenntarthatósági követelményeit szabályozó kormányrendeletet úgy módosították, hogy jövő év január elsejétől az üzemanyagokba keverendő biológiai eredetű összetevők legkisebb aránya a mostani 6,2 százalékról 8,2 százalékra nőjön. További előnye a döntésnek, hogy emeli az ország megújulóenergia-felhasználását, exportot növel, méghozzá feldolgozott kukorica formájában, és persze erősíti a kukoricatermelők piacát.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az aratás végével ideje pihenni, ünnepelni kicsit. Jó alkalom erre az agráriumban az Élet, az új kenyér ünnepe. A búzát ma már kevesen illetik e régi nevével, Élet, pedig jó volna, ha üzenete a mai kor emberéhez is eljutna. A régiesen új kenyér havának nevezett augusztus az új termésből származó első sütések után kapta a nevét. Az aratóünnepek, aratókoszorúk és búzababák hagyománya élő, megélése azonban mindig más. A gazda munkájának tisztelete, e munka gyümölcsének megbecsülése számunkra alapvető értékrendi kérdés.

Mi itt az Erste Bankban együtt élünk az élelmiszerszakma mindennapjaival. Ráadásul több okunk is van az ünneplésre. A régi monarchia hét országában működő bankunk ugyanis kereken 200 éves. Azt gondoljuk, hogy ez önmagában is sokat elárul rólunk, megbízhatóságunkról, szakértelmünkről. A másik határkövünk is szép kerek. Agrár hitelállományunk átlépte a 100 milliárd forintot, és nagy ütemben tovább emelkedik. Úgy tűnik, beértek azok az erőfeszítések, amelyeket a szakértői agrárbank kialakítása irányában tettünk. Eközben részesedésünk az agrárcégek hitelpiacán átrobogott a 10 százalékon.

A piac bővülési ütemét messze meghaladó növekedésünk a kitűnő csapatmunka eredménye. Ennek hátterében ott áll saját agrárszakmai műhelyünk, amely nem csak e csapat minden tagjának, a hitelezés minden fázisában biztosítja az agrárpiaci tudást, szemléletet, hanem az ügyfelek gazdálkodásának is aktív támogatója. Elemzéseink, előrejelzéseink, személyes telephelyi jelenlétünk révén erősítjük stratégiai partnerségünket az agrárium szereplőivel. Nem csak pénzügyeiket intézzük, hanem szakmai döntéseik megalapozásában is számíthatnak ránk.Most megállunk, fejet hajtunk a gazda előtt, megüljük, megéljük ünnepeinket, de holnap ismét munkába állunk. Bevezetjük megújult Termőföld vásárlási hiteltermékünket, modern mobilalkalmazásainkat, szóval, az élet visszaáll a régi kerékvágásba. Önök pedig továbbra is számíthatnak szakértelmünkre, versenyképes, rugalmas és komplex szolgáltatásainkra!

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az őszi vetésű szántóföldi növények aratása az átlagos éveknek megfelelően június végén, Péter és Pál napját követően kezdődhet az idén is.

Ismét elérkezett a betakarítás ideje. Már nem sokat alszik kint az őszi vetés.

Ezzel azonban véget is ért a korábbi évekkel való hasonlatosság. Az év első felének időjárási körülményei ismét tudtak újat mutatni. S ezen a növények is igen „elcsodálkoztak”.

Az erős aszály, az azt követő hűvüs periódus, majd az esős időszak nem hozhat kiemelkedő eredményeket. A növényvédelem kritikussá vált. A fuzárium fertőzöttséget egyre több helyen látjuk, reméljük nem forduldul toxikusra.A búzaterület 950 ezer , az őszi árpa 200 ezer, a repce 300 ezer hektáros.

A terméseredményekre még várni kell, de az már jól látszik, hogy a nemzetközi piacok a keresletet és a tavalyi termést is meghaladó mennyiségre számítanak, ami a készletszintek emelkedését fogják hozni.

Az árak az elmúlt hetekben a tavalyi készletek szűkülése, egyes termelő térségek időjárási anomáliái és az amerikai kukoricavetések elhúzódása miatt emelkedtek, de közben a terméskilásátok javulnak, tehát az emelkedést nem várjuk tartósnak.

Más a helyzet a kukoricával. Ahogy azt megszoktuk a hazai vetések állapota nem tér el érdemben a térség, a kontinens vetéseiétől. Lemaradásban vannak.

Ezek a lemaradások komoly izgalmakat okoznak (értsd pénztermelési lehetőséget) a gabonatőzsdéken. Az amerikai vetések elhúzódása miatt Chicagoban megugrottak az árak. Míg a búzánál a globális termelés meg fogja haladni a felhasználást, így nőnek a készletek, addig a kukoricánál fordított a helyzet.

Az USA várható terméskiesését az európai és dél-amerikai emelkedés nem tudja ellensúlyozni.

A léptékeket azért érezni kell: az előrejelző intézmények szerint a kukoricatermés 1-2 százalékkal marad alatta a tavalyinak, míg a készletek 2-10 százalékkal mérséklődhetnek.Ahogy egyforma évek, úgy ideális gazdálkodási körülmények sincsenek.

Azt tehetjük, hogy kiszolgáljuk a genetika igényeit, és minél több forrásból tájékozódunk a piaci trendeket illetően. A két fő növény eltérő mérlegadatai ugyanis nehezen kiszámíthatóvá teszik a várható árváltozásokat.

Az Erste Bank agrárelemzői arra számítanak, hogy a búza ára hamarosan lefordul a jelenlegi szintekről, és inkább lefelé fog mozogni a következő hónapokban.

A kukoricáé sokkal ingadozóbb lesz. Érzékenyen fog reagálni minden terméssel kapcsolatos hírre.

Összeségében azonban inkább oldalazásra számítunk. Ne feledjük, az immár globális sertésjárvány miatt a takarmányigény oldalán is lesz visszaesés.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Amikor a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervet és Terméktanács a tavaszi munkák kezdete előtt a zabvetőmag-hiányra figyelmeztetett, már előre vetült a termőterület csökkenése. A 31 ezer hektár körüli vetésterület egy tartósan csökkenő tendencia egyik állomása, hiszen az öt éve még 50 ezer hektár fölött volt. Ami miatt beszélnünk kell erről, az a hatalmas ellentmondás, amely a humán célú felhasználás, a zabalapú élelmiszerek piaci kínálatának látványos bővülése és a csökkenő termelés között feszül.

Lóverseny:Kezemben a szokásos tízórai zabszelettel azon tűnődöm, hogy mennyi zab jut még a lovaknak. Abraktakarmányként persze a többi haszonállat is szívesen fogyasztja, de valahogy a lovakkal kötődött össze az ember fejében ez a gabonaféle. A lovak ugyanis igen kedvelik a zabot (és a gyepszénát). Könnyen megemésztik, nagy mennyiségben sem terheli meg a gyomrukat.Az, hogy a minap nyílt meg egy zöldmezős zabfeldolgozó üzem az ország keleti részén azt jelzi, nem csak mi látunk hatalmas lehetőséget a zabkészítmények piacában. A viszonylag olcsónak számító alapanyag iránt egyre nagyobb a kereslet a feldolgozóiparban. Az okok egyszerűek és egyben nagyon tanulságosak.

Trendi.Az egészséges életmódhoz bármilyen módon köthető élelmiszerek egyre vonzóbbak a növekvő fizetőképességű hazai fogyasztó számára is. A zab képe pedig egyértelműen az egészséghez kapcsolódott. Ennek gyökereit a reggeli készítményekben, azok piaci kommunikációjában kell leginkább keresnünk. Mindenesetre ma a zab alapú termékek, a zabkása, a zabpehely, a zabliszt, a zabszelet, a zabkorpa iránt egyre nő az igény.

A zab kedvező fogyasztói képe összekapcsolódik az innovációk iránti igény erősödésével. Az eredmény egy olyan termékcsoport, amelynek piaca tartósan és nagy ütemben nő és egyben szélesedik. Itt kell elhangoznia a varázsszónak is: a zab gluténmentes. És máris mindenki rohan a boltba.Miközben minden kedves olvasó tisztában van azzal, hogy a gluténmentes étrendre csak a gluténérzékenyeknek, tehát a társadalom egy-két százalékának van szüksége, sokan mások ezt is egészségtrendnek hiszik, és szükségtelenül is gluténmentes diétát folytatnak. Ők a gluténkerülők. Kétségtelen, az egészségipar gyakran mossa össze a két dolgot, súlycsökkentő diétának eladva a gluténmentes táplálkozást. A piac bővülése ennek is köszönhető. Csendben azt is megjegyezzük, hogy a tépett (pulled) zabot, amely egy finn találmány, húshelyettesítésre használják.

Ennek magasabb a fehérjetartalma, mint a marha- vagy a csirkehúsnak, és persze alacsony zsírtartalmú. Ráadásul kinézete is megtévesztően olyan, mint a csirkehúsé, és minden olyan étel elkészíthető belőle, amely a húsból. Aki lát a pályán, az már tudja, hogy az előttünk álló években a műhús rohamos hódításához minden készen áll.

A propaganda gépezet teljes erővel támadja a hagyományos állattartást, a húsfélék fogyasztását politikai és tudományosnak titulált formában egyaránt. Figyeljük meg, hogy eközben az emberi szervezet táplálékigényét szemérmesen mellőzik. A magas hozzáadott 2019. június értéket (hasznot) és a – korán sem egyértelmű – fenntarthatóságot hangsúlyozzák.

A zab iránti igényt azonban ez is növeli.A reggeli piac sztárja.A reggeli cereáliák mennyiségben megfeneklett piacába éppen az olyan szegmensek erőteljes bővülése vitt újra lendületet, mint a zabtermékeké. Az instant kásák a reggeliző termékek piacára, a zabszeletek a napközbeni és sportolás előtti időszakba hoztak új színt.

Az energia és proteinszeletek szegmensében a zab kifejezetten sztárnak számít. A gyártók egyre inkább felülnek ezekre a tendenciákra, piaci hullámokra, hiszen magas hozzáadott érték előállítására, innovációra, piaci aktivitásra, arculatépítésre adnak lehetőséget. E hullámlovaglás során a cukortartalom csökkentése, a zabhoz hasonló egészséges életmódot támogató alapanyagok használata adja a lendületet, jól kommunikálható üzeneteket.

Nem csak az egyszemélyes háztartások arányának emelkedése, hanem az étkezések jellege miatt is egyre terjednek az egyadagos kiszerelések, a gyorsan elkészíthető, fogyasztható, újabb és újabb ízű és kombinált termékváltozatok. Ide tartozik, hogy a tejjel versengő reggeli italok piacán is jelen van a zabból készült változat. Ez a piaci szegmens is egy egyre erősödő keresletre ad választ, jó drágán, magas árrésekkel. A tejtermelők küzdelme ezen a hadszíntéren igen tanulságos.

Miközben a tejjel és a tejtermékekkel kapcsolatos üzenetek egyre zavarosabbak, illetve tudatosan zavarják össze a fogyasztót, sikerük kézzel fogható. Az Euromonitor adatai szerint a tejhelyettesítő termékek piaca 2018-ban 18 milliárd dollár forgalmat ért el. Éves növekedése 9 százalék volt.

A tejtermelők eközben folyamatos védekezésre kényszerülnek az állatok tartási módja, a feldolgozás technológiái, a környezetterhelés oldalán. Miközben a tejterméknél nem, a folyadéktej fogyasztásban már érzékelhetően csökken a fogyasztás világszerte. Ezzel párhuzamosan azonban növekszik az új alapanyagok, közte a zab iránti kereslet.De mit tud?

A zabnak a többi gabonaféléhez képest magas a fehérje és zsírtartalma. Ráadásul egy sor olyan ásványi anyagot tartalmaz, amelyek jól illeszkednek az étkezési trendekbe: pl. réz, cink, vas, magnézium, folsav, mangán, vitaminok. Sok benne az antioxidáns, az emészthető rost. A kozmetikai ipar krémekhez használja, de a zab fogyasztása önmagában is jót tesz a bőrnek. Szóval újabb szuperélelmiszerre bukkantunk.

A benne rejlő potenciált még messze nem használja ki az élelmiszeripar.A zab nem csak abrak-, hanem szálastakarmányként is értékes. Szalmája hasonló értékű, mint a tavaszi árpáé. Az előveteményre nem érzékeny. Termésátlaga az elmúlt években 2,5 és 2,9 tonna között alakult hektáronként.Csökkenő hazai termelés.A zabtermelés szorosan együtt változott a lóállománnyal. Volt, amikor félmillió hektáron termeltük. Ma is a sportlovak igényei képezik a meghatározó piacot, de az élelmezési cél is egyre fontosabb.A magyarországi zabtermelés nem érzékeli a fogyasztói piac lendületét. Ahogy azt fentebb említettük, a termőterület évek óta csökken, a termés az elmúlt öt évben több mint negyedével esett vissza. A felvásárlási ára rendre meghaladja a rozsét, a búza közelében alakul.A zabexport a termés 6-8 százalékát teszi ki. Az import elhanyagolható. Arról azonban nincs adatunk, hogy késztermék formájában mennyi feldolgozott zab jut be az országba. A boltok kínálatát látva az nem elhanyagolható. Globálisan is érzékelhető trend

A világon ebben a gazdasági évben 10 millió hektáron termelnek zabot, 24,4 millió tonnás várható mennyiségben. A legnagyobb zabtermelő Oroszország (1,8 millió ha, 5 millió t). Őt Kanada és Lengyelország követi. Globálisan is egyre növekszik az igény a zab iránt. Ez látszik például abból, hogy bár évről-évre növekszik a termelés, csaknem minden második évben magasabb a felhasználás a termésnél. Ezáltal a készletek szintje is lefelé ingadozik. A legnagyobb importot az USA, az exportot Kanada bonyolítja. Az EU nettó zabexportőr.

S mi végre ez a hosszú litánia?Üzenetünk az, hogy a zab iránti igény tartós növekedésére számítunk. Minél szervezettebb a termelés, annál kedvezőbb pozíció érhető el. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségtrendek nem csak a zabot emelték a figyelem középpontjába. Például a hajdina, az amaránt, a köles, a cirok és számos Európában nem termelt gabonaféle is egyre népszerűbb. A zab esete jó példa a tömegcikkektől való távolodásra.Arra számítunk, hogy a magas biológiai értékű, kiváló betegség-ellenálló képességű zab a tavaszi vetéseknél a jövőben gyakrabban merül fel alternatívaként.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az előzetes felmérések szerint a bérlők 50 százaléka nagy valószínűséggel Kínából, további 25 százaléka más külföldi országokból fog kikerülni.

A Land Grabbing fogalom alá a külföldiek által megvett vagy hosszú távon bérelt területek tartoznak. Az ezzel foglalkozó szervezetek szerint közell 1800 üzlet keretében, több mint 72 millió hektár föld került így külföldiek ellenőrzése alá, használatába a Földön. Az okok nyílvánvalóak: a növekvő népességű és jómódú országok így növelik ellátásuk biztonságát, illetve termelnek jövedelmet. A fenti terület felét három vevő: az USA, Kína és Kanada szerezte meg. Hasonlóképpen, a három legnagyobb eladó: Peru, Kongó és Ukrajna a felét képviseli a „piacnak”. Az orosz-kínai egymásra találás folyamatosan egyre nagyobb teret nyer az agráriumban. Mivel az oroszoknak egyre nagyobb a takarmány, gabona, élőállat export árualapja, Kínának pedig az importigénye, könnyen szót értenek. Ez szűkíti a többi beszállító lehetőségeit. A folyamatot az amerikai-kínai vámháború is erősíti.

Szibéria nem népszerű az orosz gazdálkodók körében, hiszen nem olyan jó a földek minősége, mint az európai országrészben. Viszont jobb, mint Kínában, így a kínaiak érdeklődése nem véletlen.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Tavalyhoz képest az idén nagyobb gabonaterméssel számol az orosz mezőgazdasági minisztérium. A minisztérium legújabb előrejelzése szerint az idei gabonatermés 118 millió tonna lesz. Ez felülmúlja a tavalyi 113,2 millió tonnát, de jóval elmarad a 2017. évi rekordszintű, 135,4 millió tonna terméstől. A gabonatermés 2016-ban 120,67 millió tonna volt, 2015-ben pedig 104,8 millió tonna. A júniusig tartó egy évben Oroszország a tervek szerint 42 millió tonna gabonát, ezen belül 37 millió tonna búzát exportál. Egy évvel korábban az orosz gabonaexport kisebb, 36 millió tonna volt. Oroszország a világ vezető búzaexportálója.

Az orosz példa nem egyedülálló. Ebben a gazdasági évben a globális búzatermés is növekedni fog. A termelés növekedésének üteme várhatóan nagyobb lesz, mint a felhasználásé. Ebből következően a készletek szintje ismét emelkedni fog, ami nyomás alatt tartja az árakat. Magyarul, nem számítunk érdemi áremelkedésre a búzapiacon idén. Úgy tűnik, ezen nézetünket az árutőzsde szereplői is osztják, hiszen csökkenésbe fordultak a jegyzések Chicagóban és Párizsban egyaránt.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A mind gyakoribb szélsőséges időjárás miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak az éghajlati kihívásokkal szemben toleránsabb növénykultúrák. A cirokfélék viszonylag kevéssé ismert, de nagyon jó stressztűrő és termőképességű növények. Az unió is nagy potenciált lát benne az állati takarmányozás vagy a biomassza-termelés terén, ezért 2016-ban külön projektet indított a cirokért.

Bár annyi ezresem lenne, mint ahányszor azt a kérdés kaptam, „Mit vessünk a négy-öt alapnövény helyett?”. Amióta van nagy felvásárló, aki foglalkozik vele, bátrabban válaszolom, cirkot. A cirok gyorsuló térnyerése több piaci trend egymást erősítő hatásának is köszönhető. Esetünkben kettő találkozott szerencsésen össze: a gluténmentesség és a kézműves sörök iránti igény ugrásszerű bővülése. Ez piaci oldalon stabil és gyors növekedési lehetőséget jelent. Termesztéstechnológiai oldalon a szárazságtűrés mellett az írható a javára, hogy alacsony a vegyszerigénye, rövid a tenyészideje. Felhasználhatóságát csak utóbbi években erősíti kontinensünkön a humán cél, miközben Afrikában hagyományos élelmiszer alapanyagnak számít. Napjainkban és az előttünk álló években a globálisan mintegy 60 millió tonnás termés dinamikusan fog emelkedni. A hajtóerő pedig már sokkal inkább az emberi – magas hozzáadott értékű élelem előállításának lehetősége – mint a takarmányozás.

A fehér magvú cirok jól illeszthető a vetésforgóba, és mivel étkezési célokra leginkább ez alkalmas a fajták közül, ennek terjedésére számítunk. Mivel GMO és jellemzően toxinmentes, a takarmányozás terén is jó lehetőségeket hordoz a cirok. Tanulás, piaci kapcsolatépítés mindenképpen meg kell előzze a termesztésbe vételt, de a piac keresleti jellege ad egy olyan stabil vonzást, amire a vállalkozóbb kedvűek bátran felülhetnek.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Ukrajna 2018-ban 7,2 milliárd dollárért exportált gabonát, amivel rekordösszegre tett szert éves szinten. Ez azt jelenti, hogy összesen több mint 40 millió tonna gabonát exportált az ország tavaly, amiből csak a kukorica 21,4 millió tonnát tesz ki, ami rekordmennyiségnek számít.

Észak-keleti szomszédunk agrárpotenciáljáról már sokszor és sokat írtunk e lap hasábjain is. Ennek célja mindig az, hogy reális veszélyérzet alakuljon ki a szántóföldi növénytermesztő körökben, ami cselekvésre, összefogásra, fejlesztésre sarkall. Magunk részéről nem érzékeljük, hogy kellő helyen kezelné e témát az érintettek köre. Az ukrajnai gabona egyértelműen az EU gabonáinak piacait célozza meg. Tavaly az első három célországa Egyiptom, Spanyolország és Hollandia volt. Gabona és olajnövény termelésük látványosan fejlődik.A feladvány a következő: Tudunk-e olyan mennyiségben, minőségben és áron gabonát (olajosmagot, hüvelyest és még hosszan sorolhatnánk) eljuttatni a piacokra, mint Ukrajna? Ha nem, akkor tudunk-e olyasmivel tartósan piacot építeni, amit ők nem tudnak?

Jelenleg két folyamat zajlik párhuzamosan Ukrajna fejleszti agrárgazdaságát, mivel tisztában van potenciáljával erősíti piaci jelenlétét az EU-ban, és az EU piacain. Mindkettő stratégiai döntéseket igényel a magyar mezőgazdasági üzemek szintjén is.

Tekintgethetünk Brüsszel felé vagy csak a Kossuth térre, de ezt nem fogják helyettünk megoldani! A csodavárás nem jó stratégia.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A tavaszi madárhangok a mezőgazdaságban dolgozókat már készülődés közben érik. Nem csak az utak állapotának vizsgálata, az őszi vetésűek tápanyag utánpótlása, a szántás elmunkálása van napirenden, hanem a vetések előkészítése is. Ilyenkor érdemes, sőt kell a piaci kilátásokról beszélni. Az a tapasztalat, amely a múlton alapul, és az egyes kultúrák évek távlatában elért jövedelmezőségeinek kiegyenlítődését mutatja, előre egyre kevésbé vetíthető.Nem is beszélve arról, hogy nem kellene belenyugodnunk abba, hogy sikertelen növények is vannak a vetésforgóban. Sem a támogatások, sem a többi növény jövedelme nem arra való, hogy a másik növény veszteségeit pótolja. Sokkal inkább a termelés biztonságát, a tartósan jövedelmező termelési szerkezet kialakítását célzó beruházásokat kellene szolgálnia. Ehhez nem csak a technológiai fejlesztésekre, hanem a piaci ismeretek bővítésére is szükség van.

Márpedig a piac évről-évre tartogat meglepetéseket. Szántóföldi növényeink többsége tőzsdei tömegcikk. Ennél fogva nem csak a keresleti-kínálati viszonyok, hanem spekulatív tényezők is alakítják az árukat. E tényezők piaci hatása azért jelezhető előre nehezen, mert összefügg az összes többi befektetési területen elérhető hozamokkal is. Aki tehát mezőgazdasági tömegcikket állít elő, és szabadpiaci értékesítésre készül, nem árt, ha lát a pályán, és a makrogazdaság aktualitásaival is tisztában van. Gyakori újságcím például az, hogy közeleg az újabb gazdasági világválság, amit jellemzően a világ tőzsdéinek árzuhanásából lehet először észrevenni. Magunk részéről ezt nem látjuk még napi problémának. A világon továbbra is nagy a pénzbőség, ami keresi a jó befektetési lehetőségeket. Amikor majd arról hallunk, hogy valamely okból ez szűkül, akkor kell számítani arra, hogy a befektetők ismét nagyobb figyelmet fordítanak az agrár tömegcikkekre. Ezek ugyanis könnyen befolyásolható piacok, jó megtérülést biztosító termékek. Könnyű például szélsőséges időjárással kapcsolatos hírekkel pánikot indukálni, felhajtani – ha csak rövid időre is – az árakat. A termelőnek ezekkel tisztában kell lennie, ahhoz, hogy (i) ne tévessze meg a felértékelődés, (ii) ki tudja használni az adódó árhullámot.

Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, mennyire számíthatunk ilyen trendre idén, ismerkedjünk meg az alapnövények kilátásaival! Nagyobb mozgásra, izgalmakra inkább az olajosoknál számítunk, ezért kissé nagyobb figyelmet szentelünk nekik.

Kukorica: kis tér felfelé

A kukorica globális piaca a folyó szezonban ismét a csúcsokat közelíti, de a felhasználás még ennél is több lehet. Ez egymást követően a harmadik olyan szezon lehet, amikor csökken a készlet-felhasználás arány. Leginkább a takarmányozási és ipari célú felhasználás növekszik, miközben az élelmezési célú stagnál. Ez az árakat jól támasztja alulról. Számunkra azonban az is fontos tényező, hogy az ukrán termelési rekordból mennyi jut az EU piacára. Az EU mintegy 20 millió tonnára ugró importjából közel 13 millió tonna onnan érkezhet. Mindezek eredőjeként stagnáló, legfeljebb kismértékben emelkedő kukoricaárakra számítunk idén.

Búza:Talán nem mindenki van azzal tisztában, hogy bár nálunk egymás sarkát tapossa a búza és a kukorica termőterülete, globális szinten a kukorica kétharmadának felel meg a búzatermelés. Idén várhatóan a tavalyinál kisebb mennyiséggel, de növekvő kereslet mellett, így kissé kisebb készletszinten alakul ki a piaci egyensúly. Ennek ellenére az árakban nem látunk érdemi mozgásteret felfelé, inkább a szűk sávban való változás, stagnálás lesz jellemző idén. Ez még így is a korábbi évek átlagánál magasabb árakat jelent a kalászosok esetében.

Olajosok és szója: mély a gödör

Vizsgáljuk azt éves, vagy havi bontásban, magok vagy olajok szintjén, a napraforgó, a repce, és a szója és olajaik árai tartós csökkenésben vannak. Az okok elég egyértelműek. A legutóbbi árcsúcsnak számító 2010/11-es gazdasági év óta a világ napraforgó területe 15 százalékkal, a termés mennyisége 54 százalékkal, a felhasználás viszont ettől elmaradó mértékben, 51 százalékkal emelkedett, így a készletek ebben az időtávban 62(!) százalékkal nőttek. A szója esetében a vetésterület 24, a termés és a felhasználás egyaránt 40, a készletszint viszont 60(!) százalékkal nőtt.

A repcénél más a helyzet: 2010/11 óta területe 4,3, termése 16, felhasználása viszont 18 százalékkal emelkedett. Így a készletszintje közel harmadával esett. Árai mégis inkább az előbbiek árához, mint ehhez igazodnak.

Világpiaci árelőrejelzéssel csak a szójára és repcére vonatkozólag rendelkezünk, de mivel e termények árai jellemzően együtt mozognak, érdemes őket megismerni. Az EU szerint a szója és a repce ára a 2018-as mélypont után idén kissé erősödik, majd egy kisebb hullámvölgy után középtávon lassú, de tartós emelkedésbe kezd. Ellentétében az EU előrejelzésével, mi a szója piacán idén is árcsökkenésre számítunk. Ennek hátterében mi más állhatna, mint az amerikai- kínai vámháború. Miközben ugyanis az amerikai szója ára Kínában a vámmal együtt is megegyezik a braziléval, ez utóbbit részesítik előnyben. Nem véletlenül. Az amerikai szója pedig keresi a piacát, amit leginkább Európában talál meg, kiszorítva ezzel a brazil árut, és lerombolva a belső piac árait.

Az EU középtávú előrejelzései csak kismértékű (egy százalék alatti) hozamnövekedést várnak az előttünk álló évtizedben (2030-ig). Azt is inkább a régi tagállamokban. A terület növekedésére is kizárólag a szója esetében számítanak: 2018 és 2030 között évente 3 százalékost, összesen mintegy 400 ezer hektárt. Ezen átlagok mögött mi egyértelműen számítunk arra, hogy közelebb kerülünk a növényfaj genetikai kísérletekben mért adottságaihoz. Hozzátesszük ugyanakkor, hogy a technológiai fejlesztések – előrejelzésünk szerint – le fognak lassulni az előttünk álló két-három évben a pályázati lehetőségek hiánya

miatt. Bár meggyőződésünk, hogy a bankrendszer nyújtotta szolgáltatások, a rendkívül kedvező kamatkörnyezet nem csak pótolni, hanem gyorsítani is képes lenne a mezőgazdasági beruházásokat, a szemléletváltás e téren sem elég gyors.

Az EU egyébként olajosmag előrejelzéseiben is meglehetősen pesszimista. 2030-ig az önellátási szint mindössze egy százalékkal fog emelkedni évente, és alig éri el a kétharmados szintet. A növekedést viszont a termelés és nem az import bővülése fogja fedezni. (A számok repcével, napraforgóval, szójával és földimogyoróval számolnak a termelés oldalán.) A növényi olajok piacán is csak kétharmados az EU önellátása, de ennek 70 százalékra emelkedését várja az EU 2030-ig.

A biodízel termelés – az EU szerint – nem fog növekedni ebben az időszakban, marad a 11 millió tonnás szinten. A felhasználás oldalán sem várnak növekedést, a biodízel import pedig egyenesen vissza fog esni (évente 1,6 százalékkal).

A végére pedig egy kis cukiság:A mögöttünk hagyott években a cukorpiac hatalmas árhullámokat mutatott, 2017 óta tartósan csökken. 2019 elején arról kell beszélni, hogy a cukorár keresi mélypontját. Az év elején kissé felfelé korrigált. Az okok: a kőolajár emelkedés, az indiai és brazil aszály. Az igen alacsony árak kedvezően hatnak ugyan a fogyasztásra, ennek ellenére az még mindig alatta van a termelésnek. A trendfordulót az év második fele hozhatja majd meg. Ennek hátterében a jövedelmezőség eltűnése áll a szektorban, ami miatt a kínálati oldal gyengülni fog.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A németek csak két éve, 2017 nyarán szabtak először határt az állati eredetű trágyával kikerülő nitrogén hektáronkénti mennyiségének, amit nálunk 2008 óta a nitrátrendelet szabályoz. A német korlátozás csak a 2016-ban indult kötelezettség-szegési eljárás hatására született meg, és azonnal drasztikus változások hozott az agráriumban.

Amit szabad Jupiternek… Tucatnyi EU tagállamról, nem csak a németekről van szó. Amíg mi trágyatárolókat építettünk, addig a többi belső piaci versenytársunk a hatékonyság növelésére tudta forrásait fordítani. Ez dupla hátrány, és hozzájárul ahhoz, miért megy lassan a hatékonysági felzárkózásunk. Az elemzőnek a globálisan is versenyképes német élelmiszeripar kialakulásának körülményei jutnak eszébe. Áthágtak egy sor közösségi szabályt, másra fordították a közösségi forrásokat, majd sok év múlva a büntetést kifizette az állam, s maradt a német mezőgazdaságot piacával az Európa legdrágábban termelőjéből a legversenyképesebbé változtató élelmiszeripar. Hát nem megérte?

Ha előre tekintünk, és nem a vizeik elszennyezését, hanem a várható következményeket nézzük, akkor mezőgazdaságuk növekedésének lassulását látjuk. Ez jelenthet piaci lehetőséget magyar termékek számára.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A világ 15 legmelegebb helye ma Ausztráliában található. Az elmúlt napokban a legmagasabb hőmérsékleti érték 49,1 fok volt, amit a kontinens déli területein mértek. 50 fokos hőségre utoljára 1998-ban és 1960-ban volt példa az országban. A szokatlan meleg hónapok óta tart, és rendkívül megviseli a mezőgazdaságot.

Ahogy az állatjárványok, úgy a szélsőséges időjárás is állandó piaci szereplő immár. Ahogy azonban azt a lengyel, német piaci zavarok mutatják, számunkra ezek jót is hozhatnak. Azzal, hogy Ausztráliában tragikus a termés és a takarmányhelyzet, gyengülnek az ország külpiaci pozíciói is, ami az európai szállítóknak is kedvezhet.A hír az előzővel is összekapcsolható, hiszen Németország problémáit is növeli az egyre komolyabb mértékű aszály, ami felerősíti a nitrátrendelet betartása miatti gondjait.

Ezek az árcsökkenés ellen ható tényezők duplán hasznosak lehetnek azok számára, akik nem csak a magasabb árak előnyeit élvezik, hanem közben erősítik kínálati pozíciójukat is. Ez nagyobb mennyiséget, jobb minőséget, szállítási feltételek egyaránt jelenthet, de alapját az együttműködésekkel lehet leginkább megteremteni.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu