2019.01 hó Génmódosított a vegák kedvenc növényi alapú hamburgerhúsa
Az Impossible Foods egyik legfontosabb összetevője a leghaemoglobin, amely a pillangós növények gyökereiben előforduló globin. Ez a haemoglobin egyik fajtája. A hemoglobin az emlősök vörösvérsejtjeiben található oxigénszállító fehérje, ennek köszönhetjük a vörös húsok jellegzetes ízét és színét. Az Impossible Foods készítőinek sikerült egy genetikailag módosított élesztőt létrehozni, amelynek a DNS-e úgy lett átalakítva, hogy leghaemoglobint termeljen.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019.02 hó Megőrülnek a Brittek ezért az új vegán kolbászért
Az új vegán kolbász iránti erős kereslet 2019 első hetében 14 százalékos növekedést eredményezett a britek legnagyobb pékség-láncánál, a Greggs-nél. Ráadásul a cég a nagy kereslet miatt az éves előrejelzését is megemelte.
A britek példáján keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a vegán életmód terjedése megállíthatatlan a fejlett piacokon, és ez máris hatással van a mezőgazdaság és az élelmiszeripari szerkezetére, kínálatára. A brit szigeteken az elmúlt évben már több tejüzem is azzal az indokkal hagyott fel tevékenységével, hogy a vegán étkezési szokások miatt jelentősen visszaesett a termékeik iránti kereslet. A növényi eredetű, tejhelyettesítő italok forgalma például harmadával nőtt 2015 óta náluk. A britek harmada már felhagyott a húsfogyasztással, illetve jelentősen mérsékelte azt. Ebből 13 százalék teljesen elfordult az állati eredetű termékektől.A trendhez alkalmazkodni kell a honi agráriumnak is. Ez nem csak a kínálat ezirányú szélesítését, hanem szakmai lobbyt és a fogyasztó tudásának bővítését kell, hogy jelentse. A fogyasztók manipulálása, a haszonállatok összemosása a hobbyállatokkal igen veszélyes folyamatokat indított el.A lehetőségek felismerése, gondolatok ébresztése céljából néhány idén várható vegán terméket és piaci innovációt sorolunk fel a világ miénknél fejlettebb piacairól. (i) Zabital, zöldborsó ital. (Vigyázat! Még mindig gyakori, hogy a tej elnevezést használják!); (ii) Vegán éttermek és menük rohamos terjedése gyors és lassú éttermekben egyidőben; (iii) Hal helyett hínár; (iv) Vegán funkcionális joghurtok; (v) Gomba, csicseriborsó és egyéb babfélék snackjei; (vi) S mindez bio változatban is. (vii) Gondolataink azonban ne álljanak meg itt: mivel egy életmódról beszélünk gyakorlatilag az élet minden területén lehet vegán terméket ajánlani: legyen az ruházat, konyhai eszköz, lakberendezési tárgy, kozmetikum, a lehetőségeknek csak a fantázia szab határt.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019.03 hó Maga komám vegán
Új korszak küszöbére érkeztek az élelmiszerpiacok, a miénk is. Éltünk már meg nagy hullámokat vető divatokat az étkezésben, de a veganizmus egyenesen egy életmód, amely egyre nagyobb teret nyer, és egyben vesz el a hagyományos étkezési szokások elől. Állatjogi mozgalmi jellege különösen nagy hangsúlyt kap, mivel politikai eszközként is használják. A KAP reformjában például kezdik erősen „túltolni” az állatjólétet. Az átlagos fogyasztó manipulációja ezzel újabb szinteket lép. E témát muszáj napirendre vennünk, mert nem csak veszélyeket, hanem hatalmas lehetőségeket is rejt a magyar agrárgazdaság, akár az Ön számára is.Korábban én is ezen a ponton legyintettem, és lapoztam, mondván ez is csak egy újabb diéta,és amúgy is csak egy szűk réteget érint. Látván azonban azt, hogy ez nem divat, hanem tartós trend, amely az előttünk álló években is dinamikusan fog erősödni, ma már másképpen látom. A folyamat már nem az elején tart, a vonat éppen gyorsít, és intő jel, hogy egyre több globális cég is felkapaszkodik rá. Amikor felgyorsul, és robog, állattartókat és feldolgozókat fog tönkretenni, de legalábbis lépésre kényszeríteni. Azokat, akik nem tudnak alkalmazkodni az új hullámhoz. Másik oldalon viszont, a növényi alapú termékek piacának,innovációinak extra lendületet ad és fog adni az előttünk álló években is.Aki ezt időben felismeri, és felszáll a vonatra, a siker irányába vált jegyet.
Néhány meggyőző adat:A világ legnagyobb húsfeldolgozó cégcsoportja, a Tyson Foods, 5 százalékosrészesedést vett a Leonardo DiCaprio, Bill Gates és The Humane Society nevével fémjelzett alternatív húsgyártó cégben.A Danone már több mint 60 millió dollárt fektetett be tejtermékmentes termékekbe.Észak-Európában már kapható McVegan burger.Az Egyesült Államokban az elmúlt három évben hatszorosára nőtt a vegánok száma,arányuk a népesség hat százalékát is meghaladja.Franciaországban 2017 óta az iskoláknak legalább egyszer hetente 100 százalékos növényalapú menüt kell felszolgálni.A kínai kormány új táplálkozási irányelvei szerint felére kell csökkenteni a húsfogyasztást (a valóság persze még ezzel ellentétes).A tejhelyettesítő italok globális piaca a 2010-es 7 milliárd dollárról 2018-ra 16 milliárd dollárra nőtt. Az USA-ban 2012- és 2017 között ez a piac 61 százalékkal bővült.A trend mindent átható jellegére jó példa az, hogy képviselői ott ülnek a brüsszeli tárgyalóasztalok körül, és olyan témában, mint például a magyar állatjóléti intézkedések jóváhagyása, befolyást gyakorolnak, de az új KAP kialakításában is igen aktívak. Ezt ítélje meg mindenki saját maga. A jelenségről azonban mindannyiunknak tudni kell.A vegán életmódot folytatók nagyobbik része a vegetáriánusok közül kerül ki, de vannak olyanok is szép számmal, akik az állatokkal kapcsolatos szemléletük közvetlenül vezet erre az útra. A vegánok nem fogyasztanak állati eredetű ételt és az állatok jóléte kiemelten fontos számukra. Így életvitelükben is kerülik az állati eredetű termékeket, például ruházatot,eszközt. Sokak számára az állatokkal való bánásmód, az ezzel kapcsolatos vélt vagy valós helyzet ellen való tiltakozás itt nem áll meg. Egyre nagyobb hangot adnak véleményüknek,mozgalmakat indítanak, és próbálják a jogalkotókat minél szigorúbb szabályok megalkotására bírni. És itt kezdődnek a valódi problémák. Ha a társadalom egy rétegének akaratát a teljes társadalomra kényszerítik e jogszabályok által, az menthetetlenül torzulásokhoz vezet a gazdaságban is. Ez egyelőre persze csak feltételezés, de a jele kegyértelműek: a németek önkéntes, háromfokozatú állatjóléti minőségtanúsítási rendszere éppen azért került kidolgozásra, hogy megnyugtassa a sertések iránt aggódókat. Ez így kezdődött korábban a ketreces tyúktartásban is, és a vége egy EU szintű jogszabály lett,hatalmas beruházási kényszerrel. Tehát nem arra hívják fel a figyelmet, hogy tévhitek tömegeit terjesztik az interneten az intenzív állattartásról, és hogy az EU állatjóléti szabályai mindig is a világ legmagasabb színvonalát képviselték, hanem politikai tőkét kovácsolnak belőle. Ez új, fontos feladatokat ró az állattartókra és érdekvédő, szakmai szervezeteikre. Fel kell venniük a kesztyűt, és erőforrásokat mozgósítani a fogyasztók korrekt tájékoztatása érdekében, és még inkább a jogszabályi környezet ellehetetlenítés irányában való további szigorítása ellen.Tágítsuk a kört! A jelenség természetéből adódóan, a veganizmus a fejlett piacokon válik egyre tömegesebbé. A vallási és társadalmi hagyományokon alapuló vonalakat nem lebecsülve, de itt nem vizsgálva, világszinten is átrendeződéseket indít el. Gondolok itt például arra, hogy a fejlett piacokon előállított állati termékek nagyobb arányban kényszerülnek a világpiacra, miközben a növényi termékekből ezzel ellentétes irányú folyamatok erősödhetnek meg. És még valami! A hozzáadott érték növekedése. A vegánok kiszolgálása folyamatos innovációs, hozzáadott érték növelési lehetőség. Az állati eredetűtermékek elutasítása ugyanis sajátos piacot teremt több termék számára. A húsnélküli „húskészítmények”, a tejhelyettesítő termékek, és az étrend kiegészítők (gondolok itt azokra, amelyek így csak mesterségesen vihetők, illetve vivendők be, lást B12 vitamin)szolgálnak a leginkább jó példaként, de ne szabjunk határt a fantáziánknak! A lehetőségek felismerése, gondolatok ébresztése céljából néhány idén várható vegán terméket és piaci innovációt sorolunk fel a világ miénknél fejlettebb piacairól:Zabital, zöldborsó ital. (Vigyázat! Még mindig gyakori, hogy a tej elnevezést használják!);Vegán éttermek és menük rohamos terjedése gyors és lassú éttermekben egyidőben; Hal helyett hínár; Vegán funkcionális joghurtok; Gomba, csicseriborsó és egyéb babfélék snackjei; és mindez bio változatban is.Gondolataink azonban ne álljanak meg itt: mivel egy életmódról beszélünk gyakorlatilag az élet minden területén lehet vegán terméket ajánlani: legyen az ruházat, konyhai eszköz, lakberendezési tárgy, kozmetikum, a lehetőségeknek csak a fantázia szab határt.Növényi alapú halhús hüvelyes zöldségekből és algákból, a tonhal árának háromszorosáért árulva (!) de van ebből szójalapú is már a piacon;Egy új vegán kolbász látványos piaci sikere kapcsán, a britek példáján keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a vegán életmód terjedése megállíthatatlan a fejlett piacokon, és ez máris hatással van a mezőgazdaság és az élelmiszeripari szerkezetére, kínálatára. A brit szigeteken az elmúlt évben már több tejüzem is azzal az indokkal hagyott fel tevékenységével, hogy a vegán étkezési szokások miatt jelentősen visszaesett a termékeik iránti kereslet. A növényi eredetű,tejhelyettesítő italok forgalma például harmadával nőtt 2015 óta náluk. A britek harmada már felhagyott a húsfogyasztással, illetve jelentősen mérsékelte azt. Ebből 13 százalék teljesen elfordult az állati eredetű termékektől.A szükséges következtetéseket le kell vonnunk:A veganizmus még kevéssé érzékelhető a mindennapokban, de piacunkra,gazdálkodási körülményeinkre mindenképpen hatással lesz. Ha máshol nem az éttermek étlapjain már jól látható a trend.A világ húsfogyasztásának növekedése ettől nem lassul le, de a világ húspiacainak átrendeződését erősíteni fogja.A trendhez alkalmazkodni kell a honi agráriumnak is. Ez nem csak a kínálat ezirányú szélesítését, hanem szakmai lobbyt és a fogyasztó tudásának bővítését kell, hogy jelentse. A fogyasztók manipulálása, a haszonállatok összemosása a hobbyállatokkal igen veszélyes folyamatokat indított el.Számunkra a veganizmus nyújtotta lehetőségek vannak túlsúlyban a veszélyekkel szemben. A veganizmus egy hívó szó, amely termékek (nem csak élelmiszerek) egész sorának megszületését generálja.Mértékét, léptékét tekintve ez sokkal több, mint az eddig ismert funkionális élelmiszer kategóriák .A vegán életmóddal kapcsolatos élettani, egészségügyi vizsgálati eredményekre továbbra is várni kell (ahogy a GMO-ókról is mélyen hallgat a tudomány). Marad a neten olvasható, jórészt ellenőrizhetetlen (fél)információk és hangulatkeltések erdeje. Ezek pedig gyakran egymásnak ellentmondóak. A laboratóriumi húsok környezetei hatásával kapcsolatban például a múlt hónapban az Oxfordi Egyetemről került ki egy vélemény, amely szerint a szénalapú energiarendszerektől való nagymértékű elfordulás nélkül a laboratóriumi húsok jelenleg javasolt fajtái nem jelentenek megoldást a húselőállításra a globális felmelegedés csökkentése érdekében.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019.04 Nem akar dolgozni a magyar fiatalok 40 százaléka. Ezt csinálnák helyette
Döbbenet, hogy képzelik jövőjüket a hazai fiatalokEgy korábbi hír jutott erről eszembe, amely arról szólt, hogy egy szálloda vezetője azt javasolta a magukat véleményvezérnek tartó fiataloknak, menjenek inkább dolgozni, ne potyázzanak. A társadalmi állapotokat jellemzi, hogy végül neki kellett bocsánatot kérnie. Most pedig kiderül, fiataljaink majd fele nem munkával akarja megélhetését biztosítani. Influencer akar lenni. Ez önkéntes véleményformálót jelent, akire egy bizonyos követői kör támaszkodik. Divatirányzatok mindig voltak, és lesznek. Híres emberek ízlése mindig befolyással volt a társadalmi, fogyasztási trendekre.Hogy ez miért agrártéma? Azért, mert a fiatal generációk munkához való hozzállása már napjainkban is korlátja az agrárium fejlődésének. Nagy kérdés, tudunk-e ezen javítani? Mi, szülők rontottunk el valamit, vagy az internetes médiaőrület viszi tévútra a fiatalokat? Nyilván nem rossz szándék vezeti őket. Véleményükkel segíteni akarnak a bizonytalanoknak. De ez lenne a megélhetés?Múlt havi számunkban is írtunk arról, hogy a mezőgazdasági munka a jövőben egyre inkább mentesül a fizikai munka terheitől, miközben erősödik informatikai oldala. Ez vonzóbbá fogja tenni a fiatalok számára, miközben az idősebb generációkat visszavonulásra készteti. Kulcsszerep fog jutni annak, hogy ezek az információk milyen hatékonyan jutnak el a fiatalokhoz, illetve milyen lehetőségük lesz felkészülni (tanulni).Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019.08 hó Húsadót vetnének ki német állatvédők
A húsipari termékek árának emelését sürgetik Németországban állatvédők, a szövetségi parlament (Bundestag) több pártja nyitott az állatjólét növelését célzó javaslatra.
A hír korán sem meglepő azok számára, akik nyomonkövetik a hagyományos állattartással szembeni támadásokat. A szakmaiság egyre inkább háttérbe szorul, miközben a politikai szándék egyre nyilvánvalóbb. A fejlett országok (egyébként kétségbeejtően tájékozatlan) fogyasztói pedig vevők azokra az üzenetekre, hogy mennyire szenvednek és környezetszennyezők az állatok, ezért inkább együnk helyettük növényt. (Persze ez esetben azok az állatok meg sem születnek, de az ugye nem fáj.)
A húsfogyasztás elleni támadások jól beleillenek abba a képbe, amely a húshelyettesítők népszerűsítésével fémjelezhető leginkább. (Csak zárójelben merem leírni, hogy az emberi faj gyengülő immunitásán, életképességén, teljesítő képességén ezek fényében ugye senki nem csodálkozik! Az életmódváltozás hatásai kézzel foghatóak.)
A német politikában zajló vita arról szól, hogy kellene drágítani a hús előállítását ahhoz, hogy a helyettesítő termékek ezirányú versenyhátrányát és a fogyasztó fejében elfoglalt helyét korrigálják. Két ötlet forog: (i) vagy egy új adó bevezetésével, (ii) vagy az áfa emelésével érnék el a drágítást. Közben a kereskedők ugye ölbetett kézzel ülnének? Az import megugrásával a harmadik csapást is be lehetne vinni a német hússzektornak.
Miután immár Budapesten is lehet kapni olyan hamburgert, amely húshelyettesítő termékkel készül, itt az ideje rendbe tenni a fogalmakat! Az analógia adott. A tejszektor szereplői régóta vívják harcukat az olyan megtévesztő elnevezések ellen, amelyek a tejre utalnak, de a termékek nem állati eredetűek. A sajtó lelkesen, előszerettel ír (népszerűsít) a húshelyettesítő termékkörről, amely alternatívát állít a húsfogyasztásnak, miközben egyre gyakoribb az állattartás ostorozása.
A kereslet minden szegmensét ki kell elégíteni. Nyilván nagy szükség van ilyen termékekre, hiszen a vegetarianizmus után rohamléptekkel terjed a vegán életmód. Azt a kérdést persze nem illik feltenni, hogy vajon az emberi szervezet táplálékigényével ezek mennyire vannak összhangban, de ez mindenki magánügye, spongyát rá! Azzal viszont foglalkozni kell, hogy ezek nem a húsfogyasztás ellen, hanem annak kiegészítésére szolgálnak. Az emberiség húsigényének kielégítése már ma is egyre nehezebb feladat. A helyettesítő termékekre már emiatt is nagy szükség van. A fenntarthatósági szempontok pedig egyenesen szükségessé teszik e fejlesztéseket. De a megkülönböztetésre minden érintett érdekében oda kell figyelni. Ma gyakran alkalmazzák a műhús kifejezést e termékekre, holott a hús az állati eredetű izom (már ha táplálékként tekintünk rá).
Kétségtelen, hogy fényes jövő vár a húshelyettesítő termékekre, de nem fogják átvenni a húsok szerepét a piacon. A húsok fogyasztásához mért arányuk csak egyes térségekben lesz – még középtávon is – jelentős. Az persze figyelemre méltó, hogy a világ legnagyobb húsipari csoportja (Smithfield Foods) épp most vezeti be a piacra húsmentes (szója alapú) termékcsaládját.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019.09 hó A szalmaszál az új szívószál
Szalmaszállal helyettesítik a műanyag szívószálakat Franciaország egyes részein. Yves Debroc és felesége közösen vezetik a farmot, ahol rozst termesztenek, azzal a céllal, hogy szívószálat készítsenek belőle. Hullámlovasok előre! Szálljunk fel a hullámra! A környezetvédelemmel kapcsolatos erősödő nyomás a lehetőségek tárháza. A tudatos fogyasztóban jó érzéseket kelt, ha tett valamit a környezetéért, és ezért fizetni is hajlandó. Esetünkben, műanyag helyett szalmaszállal szürcsöli a kólát. Lebomló műanyagok, vászontáskák, kosarak, karton bútorok: a divat és a design, a kézművesség a lehetőségek széles skáláját mutatja. Az üzemi méret persze ennek megfelelő, de azért a több lábon állás a nagyobbak kreatív ötleteinek is teret ad. Ahogy Európa kiszárad, úgy kell egyre többet gondolni mindannyiunknak arra, hogyan hasznosítsuk erőforrásainkat.Egy dolgot nem szabad, bagatelizálni a trendeket! Például: a növényi alapú húshelyettesítők igenis teret fognak nyerni, mint ahogy a precíziós fermentálással, mikróbák által előállított fehérjék is rohamosan fognak elterjedni. Ezek ipari válaszok agrárkérdésekre. Nekünk is jobban kell támaszkodni az innovációkra. Vegyük észre, hogy a mögöttünk jövő generációk nyitottabbak, felkészültebbek az új technikák, innovációk terén. Több feladatot kell képernyő előtt megoldaniuk, és ebben bizony jók.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
2019.09 hó Minden ötödik ember halála a rossz táplálkozáshoz vezethető vissza
A Global Burden of Disease elemzés megerősíti, hogy a „szokásos amerikai étrend” megöli a világ lakosságát. Nemzetközi szinten 11 millió halálesetért felelős a rosszul megválasztott étrend évente. A tanulmány szerint a táplálkozással összefüggő halálok fő okai: a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a rák. Elnézést kérek azoktól, akik már unják a nyafogásomat, de a „Vitathatatlan, hogy a rossz táplálkozás a megbetegedések elsődleges oka” mondattal kezdődő cikkeket nem hagyhatom/juk szó nélkül. Ez a félrevezetés olyan szintje ugyanis, ami nagy károkat okoz az élelmiszerek előállítóinak. Ebből a gondolatból nőttek ki azok az iparágak, amelyek reformot hirdetnek a táplálkozásban, táplálékkiegészítőkkel tömik a népet, és közben azon sopánkodnak, hogy egyre gyengébb az emberek ellenállóképessége, egyre gyakoribbak az allergiák, a hiánybetegségek, táplálkozási zavarok, érzékenységek. Ahol a tudomány statisztikai adatok elemzésévé silányul, és közellenséggé kiáltanak ki természetes élelmiszereket, ott nagy bajok vannak.Nincs egészségtelen élelmiszer. Egészségtelen életmód és gondolkodás van. Ennek része a táplálkozás, de a betegségek kialakulását magában erre fogni annak bevallását jelenti, hogy még mindig nem ismerjük azok mechanizmusát. Feladatunk tehát nem csak tiltakozni a megbélyegzés ellen, hanem felhívni a figyelmet az életmód és táplálkozás harmóniájára, a túlfogyasztás kerülésére.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu