Előző írásom után sokan kérdezték, hogy milyen árakon permetezzenek, valamint, hogy ismert a befektetési költség, de mennyi idő alatt térül ez meg?
Engedjétek meg, hogy ahelyett, hogy mindenkinek külön válaszolnék még egy írással adjak válasz mindenkinek.
Nos, mint tudjuk a növényvédelmi permetezés idénymunka, ami azt jelenti, hogy szezontól függően olyan 6-7 hónap az, amikor szolgáltatni lehet.
Általában áprilisban indulhatnak a munkák, de ekkor is inkább az erdészeteknél, szántóföldön inkább május az, amikor el lehet kezdeni dolgozni. A szezon vége pedig kései vetésű napraforgóknál szeptember közepe-vége. Amennyiben enyhe az ősz, előfordulhat, hogy regulátorozni kell a repcéket, ezeknek általában októberben van itt az ideje.
Tehát mint lájuk a permetezési időszak körülbelül 150-180 napot ölel fel. Ebből levonjuk azokat a napokat amikor az időjárás miatt nem tudunk dolgozni (eső, szél), valamint azokat az időszakokat amikor nincs mit permetezni. Például búza és repce aratás után a napraforgók gombaölőzés kezelését követően, a napraforgó desszikálásáig alig-alig van mit csinálni, esetleg, mint ahogy idén is láttuk rendkívüli módon felszaporodhat a kukorica moly és sok helyen kellett ellene védekezni, de ez nem jellemző.
Így megkapjuk, hogy összesen 80-100 napunk van dolgozni 1 évben.
Aki olvasta az előző írásomat, az emlékezhet, hogy egy 10 literes drónnal körülbelül 50 hektár a naponta elvégezhető munka, 30 literessel 100-150 ha, míg egy 16 literessel 70-80 hektár kivitelezhető napi szinten. Persze lehet ettől többet is ha 14-15 órát akar az ember dolgozni egy nap, de ez egész szezon alatt kivitelezhetetlen, ezért az átlaggal számolunk.
Jelenleg a munkadíjak 8500 és 12000 Ft között alakulnak hektáronként.
Sokan azt mondják, hogy ez a költség sok és egyébként is a drónnak alig van működtetési költsége. El kell hogy szomorítsam ezeket az embereket, hiszen a drón működtetése is kiadással jár, nem is kevéssel.
Kezdjük az akkumulátor kopásnál. Jelenleg az akkumulátor kopása dróntól függően 600-800 Ft hektáronként, ami ráadásul folyamatosan emelkedik, hiszen az elektromos autó ipar elszipkázza az akkumulátor alapanyagot, így az árak folyamatosan nőnek. Az elmúlt 2-3 hónapban például átlagosan 22%-ot nőttek az akkumulátorok árai.
Az aggregátorunk és a szállítójárművünk is üzemanyaggal működik így azt tankolnunk is kell, aminek jelenleg szintén nem kedvez a piaci helyzet, így ezt a költséget is bele kell számolnunk a hektárdíjba, hacsak nem akarunk minden gazdánál külön kiszállási díjat, valamint aggregátor üzemóradíjat számolni.
Ezen felül ezeket az eszközöket, valamint a drónt is karban kell tartanunk, hiszen, ha szólnak, nekünk azonnal mennünk kell nem állhatunk meg szerviz miatt napokra, hiszen ezzel hatalmas bevételektől eshetünk el, mi is és a gazda is.
Hadd tegyem hozzá még, hogy én nem vagyok híve az egyedül permetezésnek, mivel ez egy veszélyes üzem. Sokkal töményebben dolgozunk a vegyszerekkel, mint mondjuk egy vontatott permetező, így a munkánk hatványozottan veszélyesebb is.
Tehát ha valaki nem egyedül dolgozik akkor azt az embert is fizetnie kell.
Itt már kezd látszani, hogy ez a szakma sem egy tejjel mézzel folyó Kánaán.
Félreértés ne essék nagyon jól lehet vele keresni, ha valaki ügyes és érti a dolgát, de ne higgye senki, hogy ebből 1 szezon alatt meggazdagszik.
Személyesen: 4400, Nyíregyháza, Kemecsei út 14/a
Telefonon: +36 42/430-313
E-mailen: kepzesinfo@videkert.hu
Még van egy fontos kiadás, amit a kezdő pilóták kihagynak a számításból, mégpedig a fejlesztési tartalék. Ez azt jelenti, hogy a haszonból félreteszünk pénzt fejlesztésre, például aki nagyban akar szolgáltatni annak előbb vagy utóbb érdemes beszerezni egy tartalék drónt, hogy az ügyfeleit mindig és azonnal ki tudja szolgálni.
Ha nem tartalék drónt veszünk akkor pedig 2 év után új drónt kell majd vennünk. Na nem azért, mert a régi nem lesz már működőképes. Nekem van 5 éves permetező drónom is, ami már Kínából is használtként lett behozva, és még mindig tökéletesen működik. Azért kell majd új drónt vennünk, mert a drónok hatalmasat tudnak fejlődni 2 év alatt és ha nem akarjuk, hogy lemaradjunk a többiektől akkor nekünk is fejlesztenünk kell.
Halkan jegyzem meg, hogy míg nálunk most jönnek majd a 40 literes drónok, addig Amerikában már vannak 72 literes tartállyal szereltek is, azonban nem csak a tartályméret a lényeg, hiszen Magyarországon nem rendelkezünk túl sok több ezer hektáros táblával, hanem az érzékelők és a térképezési rendszerek fejlettsége, valamint a permetezési sebesség és minőség is rengeteget tehet hozzá a munkánkhoz.
Az, hogy mennyi idő alatt térülhet meg a befektetés elég nehéz válaszolni, hiszen ez nagyban függ attól is, hogy kinek mekkora gazdálkodói állománya van, akinek szolgáltat, valamint mi is ki vagyunk téve az időjárási körülményeknek.
A növényvédelmi szektorban a legnagyobb dömping a napraforgók desszikálása, ami idén a szárazság miatt szinte teljes egészében elmarad, sajnos a gazdálkodók is, de a permetezést szolgáltatók is elesnek egy jókora bevételtől.
A realitás talaján maradva azt tudom mondani, hogy aki tényleg komolyan veszi ezt a munkát és alázattal végzi, aki akar és hajlandó tanulni és fejlődni, azt sokan fogják hívni permetezni és ajánlani fogják másoknak is, így a befektetése 1 év alatt meg tud térülni, azonban lesz olyan is, akinek soha, hiszen sokan elfelejtik, hogy ebben a munkában nem a drón a lényeg, az csak egy eszköz, amivel a növényvédelmet végezzük, hanem a jól és felelősséggel végzett gondos növényvédelem.
Tisztelettel:
Tóth Gergő 30/3857459
