Magyarországon, ahogy a világ más részein is, rendkívüli módon terjed a mezőgazdasági drónok használata, ennek pedig több oka is van, amiket ebben a cikkben fogunk górcső alá venni.
Mezőgazdasági szempontból jobb lenne az amerikai kontinensen élni, hiszen ott hatalmas táblaméretekkel találkozhatunk, melyeket nagyon gazdaságos művelni és a légi növényvédelemmel a magas kultúrákat is kényelmesen lehet megvédeni a betegségektől és rovarkártevőktől, vagy ami még igazán fontos, tápanyagutánpótlást lehet adni a növényeknek még akkor is, ha már kinőtt a traktorok alól.
A magyarországi, valamint az amerikai termesztéstechnológiák között egyébként nagy különbséget jelent, hogy amikor mi már rég „elengedtük” a kukorica, vagy a napraforgó „kezét” akkor ott még javában folyik a növények tápanyag utánpótlása. Ez azért van, mert itthon az apró tábláinkon csak akkor éri meg anyagilag légi permetezést folytatni, ha valamilyen súlyos betegség támadja meg a táblákat, ami ellen nem tudunk máshogy védekezni, vagy ha le kell desszikálnunk az aratáshoz.
Mint tudjuk, az Európai unió tűzzel vassal kergetné a légi permetezést, ami miatt Magyarországon sem működik akkora ütemben, mint régen. Emellett, a gépek régiek, elavulnak, újra pedig, pont az unió miatt nem nagyon akar beruházni senki.
Hozzá tartozik még az igazsághoz, hogy egy kisgazdálkodó 20 hektár napraforgójára, ami 6 táblában van, nem fog kimenni egy repülő vagy helikopter permetezni, hiszen nem éri meg. Ez csak úgy tudott eddig is működni, hogy összefogott a falu és összeszedtek a környéken 2-300 hektárt, amire kihívták a légi növényvédelemre szakosodott céget.
Ezzel el is érkeztünk a drónokhoz.
Meggyőződésem, hogy pár éven belül, szinte minden gazdaság rá fog jönni arra, hogy megéri beszerezni ezeket a gépeket, még egy kisebb, 50-60 hektáros gazdaságban is, sőt azt mondanám, hogy talán ezekbe a kis szétaprózott gazdaságokba fogják a legnagyobb segítséget jelenteni.
Hogy miért? Nagyon egyszerű, nézzük meg egy példával.
A példagazdánkat nevezzük Pista bácsinak, aki 60 hektáron gazdálkodik, és jó magyar módra ez a 60 hektár 15 táblában van. 3 falu 3 sarkában.
Sajnos nem ritka, hogy némelyik tábla a telephelytől mérve akár 15 kilométeres távolságban helyezkedik el.
Aki benne van a mezőgazdaságban az tudja, hogy mennyi időt elvisz egy 1200-1600 literes permetezővel ennyi felé szaladgálni, vagy vontatni a lajtos kocsit a permetező után.
Erre a problémára a permetező drónok kiváló megoldást jelentenek, hiszen a 10 liter/hektáros lé mennyiséggel, nem kell sokezer liter vízzel szaladgálni.
A 10 liter hallatán sokakban felmerülhet, hogy mennyire hatékony ezzel a lé mennyiséggel a permetezés, elárulom nektek, hogy az elején én is szkeptikus voltam ezzel kapcsolatban.
Azonban, ahogy egyre több tesztet és kísérletet végeztem ezekkel a gépekkel, rá kellett jönnöm, hogy a technológia igenis működik.
A fordulópontot számomra az jelentette, amikor 2018-ban takarmánykukoricában végeztünk kísérletet Coragennel, és az eredmény 1 tonna termést többletet mutatott hektáronként a nem permetezett kontroll táblához képest. Ezzel vett meg engem a technológia, láttam, hogy ez tényleg hatásos, és működik.
Itt jön a lényeg: egy 10 literes permetező drónt fel tudunk rakni egy pick-up-ra aggregátorral, vegyszerrel, és 400 liter vízzel együtt, így egy menetben akár 40 hektárt is meg tudunk csinálni, 6-7 óra alatt, ami fontos, látva a jelenlegi kaotikus időjárási viszonyokat. Az UV sugárzás évek óta az egekben van, már délelőtt 10 óra környékén olyan magas, hogy veszélyessé válik a permetezés. Egy szó, mint száz: a permetezési időablak egyre szűkül, így nem minegy, hogy mennyi idő alatt tudjuk elvégezni a növényvédelmi kezeléseket.
Egy 30 literes drónnal már akár napi 80-100 hektárt is meg tudunk csinálni, de az ilyen nagy gépeket csak olyan gazdaságokba ajánlom, ahol az átlag táblaméret meghaladja a 8-10 hektárt, hiszen egy ekkora gépet már nehezebb a kis táblák között költöztetni, viszi az időt a táblánkénti pakolás.
Jelenleg még alig van növényvédőszerünk, amit hivatalosan drónnal ki tudunk juttatni, egyelőre csak a Mospilan 20 SG-nek van engedélye cseresznyében, barackban, dióban, azonban a folyamat elindult, és a következő évben/években várható további növényvédőszerek engedélyezése a pilóta nélküli légijárművel való kijuttatáshoz.
Ezen kívül, a terméshozam növelő szerek kijuttatása engedélyezett, természetesen a meglévő jogosítványok és egyéb engedélyek birtokában.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődéseteket a technológia iránt, és érdekel, hogy hogyan tudtok szabályosan, hatékonyan dolgozni ezekkel a gépekkel, keressetek bizalommal.
A jogosítványtól megkezdve, az engedélyeken keresztül a gépbeszerzésig, mindenben tudunk segíteni.
