Az Európában zajló háború számos következménye közül az agrárpiacok átrendeződése az egyik legfontosabb. Ukrajna árui nem jutnak ki az országból, illetve nem is állítódnak elő. Ez utóbbira példa az egyre csökkenő csirkehús termelés. Bár a helyi kínálatot az otthon maradó export tételek erősítik, a fogyasztás visszaesésére lehet számítani. Az orosz invázió előtt Ukrajna a világ nyolcadik legnagyobb baromfihús exportőre volt. A világpiaci forgalom 2,2 százalékát adta. Piacai leginkább a Közel-Keleten és Észak- Afrikában voltak. Korábban az EU is nagy piaca volt, de ezt a kvóták bevezetése keretek közé szorította. Ukrajna idén várhatóan már egyáltalán nem fog csirkehúst exportálni.
Ukrajnán kívül Kínában várható még kisebb (-2,7%) csirkehús termelés csökkenés idén. Az így keletkező piaci résbe leginkább Brazília és Törökország tud ebben az évben beékelődni.
Az USDA legfrissebb piaci előrejelzésében nem változtatott az idei globális kilátások korábbi sarokszámain. A globális csirkehús termelés és export előrejelzések 2022-re gyakorlatilag változatlanok: 101 millió tonnás termelésre és 13,4 millió tonnás exportra számítanak. A fogyasztás oldalán az USDA csekély mértékben. 0,4 százalékkal emelt várakozásain (98,5 millió tonnára). Ennek ellenére van néhány lényeges változás a nemzetközi baromfipiacon. A legtöbb országban a magasabb takarmányárak várhatóan gátat szabnak a növekedésnek, annak ellenére, hogy az előre jelzett gazdasági fellendülés élénkíti a kereslet növekedését. Mindazonáltal Brazília jelentősen növeli a termelését, hogy kielégítse az Ukrajna húsexportjának megszűnése miatt felszabaduló globális keresletet, és kezébe kaparinthatja a világ baromfihús kereskedelmének csaknem 35 százalékát. Következésképpen az USDA a 2022-es brazil baromfihús termelés előrejelzését 14,75 millió tonnáról 14,85 millió tonnára emelte. 2021-ben az ország 14,5 millió tonnát termelt. Egyébként az ország
csirkehús exportja rekordot ért el az első negyedévben azzal, hogy 10,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi kivitelt. Ennek hátterében a madárinfluenza miatt kieső európai és amerikai tételek, valamint az emelkedő költségek miatt a piacról kiszoruló versenytársak állnak. A brazil csirkehús export 1,14 millió tonnára és 2,1 milliárd dollárra ugrott az első három hónapban. Ez utóbbi
még nagyobb, 31,5 százalékos növekedést jelent. A fő piaca Kína, de összesen 140 országba szállít.
• Ehhez hasonlóan, de persze kisebb léptékben, a török termelés is jelentősen emelkedik idén.
Az USDA várakozásai szerint, Törökország a 2021-es 2,246 millió tonnáról idén 2,39 millió tonnára növelheti csirkehús termelését. Így az ország a világ baromfiexportjának mintegy 5 százalékát fogja fedezni.
• A globális termelés-növekedéshez Oroszország is hozzájárul. Az oroszországi termelés a takarmánygabona elérhetőségének növekedésével 4,6 millió tonnáról 4,8 millió tonnára nő, de ők az árut a hazai piacra szánják.
• A kínai termelés az előrejelzések szerint némileg csökken. Az ázsiai ország 14,3 millió tonnát termelhet a tavalyi 14,7 millió tonnával szemben.
• Ukrajna, Oroszország és Szaúd-Arábia importja csökkenni fog, míg Irak, Kuba, az Egyesült Királyság és Mexikó szerény növekedése várható.
• Az Egyesült Államokban, a madárinfluenza ellenére enyhe (1%-os) termelésnövekedés várható. Az export változatlan, 3,3 millió tonnás szinten várható.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
A francia baromfitermelők nemcsak az orosz-ukrán konfliktus következményeit nyögik, a gyorsan terjedő H5N1 madárinfluenzával is meg kell küzdeniük. Az állomány 5 százaléka máris odaveszett. Mindez lehetőség a konkurenseknek és további tőrdöfés a recsegő-ropogó francia termelésnek.
Naponta új kitörések
A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) folyamatos kitörése fenyegeti a francia baromfitartást, tojástermelést. Április 19-ig 1300 francia baromfitelep fertőződött meg, most is majdnem 80 esetet vizsgálnak. A korábbi járványhullámokhoz hasonlóan először Délnyugat-Franciaországban jelentkezett a betegség, ahol szabadtartásban nevelnek májhasznú kacsákat. Január-februárban a HPAI-vírus Nyugat-Franciaországban, nevezetesen a Vendée körzetében és a Pays de Loire régióban is megjelent, érinti a nagyüzemi brojler- és pulykahizlalást, illetve a tojástermelést is.
Az állomány 5 százaléka odaveszett
A HPAI már eddig is 15 millió baromfi leöléséhez vezetett, ami Franciaország teljes baromfiállományának körülbelül 5 százaléka. A vírus új változata nagyon fertőző, gyorsan terjed a baromfiállományokban. Francia a termelőket már nemcsak az orosz-ukrán háborúval együtt járó válságjelenségek (takarmány- és energiaárak) aggasztják, hanem a madárinfluenzával járó állomány- és bevételcsökkenés is. Az intézkedések ellenére a HPAI északra terjed, jelenleg a Sarthe körzetét fenyegeti, ahol az egyik legnagyobb francia szabadtartásos gazdaság (Volailles de Loué) is üzemel.
A szülőállományok is veszélyben
A gazdasági hatások máris komolyak. Az LDC, Európa legnagyobb baromfiipari vállalata bejelentette, hogy a Pays de Loire régióban 20 százalékkal csökken a vágókapacitása. Ez a régió adja a teljes francia brojlertermelés ötödét, a kacsaelőállítás 70 százalékát, és a gyöngyösök 90 százaléka is innen kerül ki. A vírus a szülőállományokat sem kíméli, így veszélybe került a termelő állományok utánpótlása is. A csibék és kiskacsák hiánya máris érezhető Franciaországban. A Francia Baromfiipari Szövetség (ANVOL) arra figyelmeztetett, hogy a tojás és a csirkehús átmeneti hiánya elkerülhetetlen.
Tönkreverik őket a versenytársak
Az amerikai agrárminisztérium (USDA) szerint mindez különösen fájhat a franciáknak, hiszen az utóbbi évtizedben egyébként is folyamatosan romlik a baromfiágazatuk versenyképessége. 2011 óta a francia fogyasztói kereslet a tojás és a baromfihús iránt bő 40 százalékkal nőtt, miközben a baromfitermék-előállítás csökkent. Tíz év alatt 30 százalékkal zsugorodott a pulykahústermelés, 25 százalékkal a kacsa- és gyöngytyúk-előállítás. A csirkehús-termelés stagnál. Saját belpiacukon verik őket a belga, holland és lengyel exportőrök: már a franciák által elfogyasztott csirkehús több mint fele importból származik. S bár Franciaország továbbra is az egyik legnagyobb tojástermelő az EU-ban (majdnem 16 milliárd db/év), a tojás és tojástermékek kereskedelmi többlete is csökken.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
Kína a lehetőségek hazája. A hamarosan a világ legnagyobb gazdaságává váló Kínában tombol a sertéspestis. Ez pedig lehetőséget teremt a baromfihús piacon. A helyettesítés miatt egyrészt szárnyal a kínai csirkeszektor, másrészt megugrik az import. Ez persze elsősorban nem európai csirkehús lesz, de az árakra kedvező hatással lesz nálunk is. (Legnagyobb szállítóik, a brazilok csirkehús termelése idén várhatóan csökkeni fog.) A baromfihús világpiaci bővülése középtávon is tartós marad. 2028-ig az import oldalán egyharmados növekedésre számítunk a tavalyi szinthez képest.
Az EU-ban az elmúlt év utolsó negyedévében emelkedtek a baromfihús készletek, ami az idei év első hónapjaiban is érzékelhető volt. Az idei évből még csak januárról rendelkezünk adatokkal. Ezek szerint mind az export, mind az import megugrott, de az export jóval nagyobb mértékben. Mivel a kivitel duplája az importnak, az export 24 százalékos növekedése jóval nagyobb jelentőségű, mint az import 15 százalékos bővülése. Emiatt a készletszint elkezdett normalizálódni. A kivitel leginkább az afrikai országok felé ugrott meg, miközben az import oldalán Ukrajna hozott be nagyobb mennyiséget. A magyarországi baromfiszektor számos okból tartozik a legjobban teljesítő mezőgazdasági szektorok közé. Ezek egyike a magas integráltság. Bármilyen furcsán hangzik is, a második az alacsony támogatottság. Ebből ugyanis a piacnak való magasabb kitettség következik, ami egyértelműen tetten érhető a szektor termékeinek nemzetközi versenyképességén. Harmadrészt, magasan koncentrált és jellemzően hazai tulajdonban lévő szektorról van. Mindezek eredőjeképpen a világ legnagyobb libamáj előállítói vagyunk, de kacsamájból, valamint liba- és kacsahúsból is magasan jegyeznek minket a világpiacon, de csirkehúsunk is eljut a világminden tájára.
A beruházási aktivitás ebben és az elkövetkező évben/években jelentős növekedést fog mutatni. Ez összefügg a szektorban zajló konszolidációs folyamatokkal és a kedvező piaci kilátásokkal.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
A magas integráltság következménye, hogy a baromfiszektorban a felvásárlási árak meglehetősen stabilak. Komolyabb éven belüli ingadozást csak a liba ára mutat, ami az utolsó negyedévi keresleti csúccsal függ össze. Az AKI adatai szerint, Magyarországon a vágócsirke termelői ára (255 forint/kilogramm) 3,1 százalékkal, a vágópulyka termelői ára (376 forint/kilogramm) 1,7 százalékkal volt magasabb 2019 februárjában 2018 azonos hónapjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az év második hónapjában 183 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára, nem változott lényegesen egy év alatt, míg a magyarországi ár 5,8 százalékkal volt magasabb (484 forint/kilogramm) a 2018. februárinál. A csirkecomb feldolgozói értékesítési ára 4,6 százalékkal 452 forint/kilogrammra, a csirkemellé 8,3 százalékkal 1115 forint/kilogrammra emelkedett ugyanebben az összehasonlításban. A vágási statisztikákon jól látszik, hogy 2017-re erősen rányomta még bélyegét az első félévi zárlat, de tavaly kilőtt a szektor, különösen a kacsa és a liba. Az AKI vágási statisztikai adatai szerint Magyarországon csaknem 680 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2018-ban, ez 10,8 százalékkal több a 2017. évi vágóhidakra került mennyiségnél. Ebből a vágócsirke 418 ezer tonnát (+1,0%), míg a vágópulyka 101 ezer tonnát (+2,9%) tett ki.Ahogy azt a vágások már mutatták, a 2017. évi visszaeséseket tavaly jelentős növekedés követte a kivitelben is. Eközben az import továbbra sem piacbefolyásoló tényező. Az AKI adatai alapján Magyarország baromfihús exportja 16 százalékkal 221 ezer tonnára emelkedett 2018-ban 2017-hez viszonyítva.Az összes belföldi baromfihúsfogyasztás már nem fog jelentős mértékben emelkedni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tavalyihoz hasonló kisebb növekedés ne ismétlődhet meg például az idén, amikor közösségi marketing program fog indulni a baromfihús népszerűsítése érdekében. A víziszárnyasok kereslete még fog bővülni.
A baromfiszektor kibocsátása az elkövetkező években gyorsuló ütemű növekedést fog mutatni. A fejlesztésekben egyre nagyobb súllyal fog latba esni a munkaerőhiány. Az automatizálás, robotizálás az egyetlen út, amely előre visz.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu
Új állatjóléti támogatási programról tárgyal az Európai Bizottsággal az Agrárminisztérium. Ennek keretében a baromfiágazat számára a tavalyinál több forrást különített el 2019-re a tárca.
Ez ugyebár nemzeti forrás. Az idén induló új állatjóléti támogatási programot az EU-val még nem sikerült jóváhagyatni. Ezért késéssel fog indulni, de több forrással és egészen 2025-ig szólóan.
A baromfiágazat méltán számít több támogatásra, hiszen teljesítménye látványosan javul. Ráadásul újabb jelentős beruházások várhatók a szektorban, amelyek tovább fogják erősíteni nemzetközi versenyképességét.
A csirkehús nemzetközi piaci kilátásai továbbra is nagyon kedvezőek. Ebben pedig középtávon sem számítunk változásra. Az idén Kína megugró kereslete fogja meghatározni a világpiacot. A kínai belső ellátási gondok a sertéspestis okozta helyettesítő hatással és az amerikai vámháborúval kiegészülve magasabb árakat és piaci lehetőségeket fognak hozni akár a hazai cégeknek is. Figyelni kell Brazíliára, aki az EU és Szaúd-Arábia helyett több figyelmet fordít Kínára, Dél-Koreára és az Egyesült Arab Emírségekre idén. A képbe a baromfiinfluenza esetleges kitörései is beletartoznak. Az utóbbi hetekben kitörést jelentett Oroszország, Thaiföld, Vietnám, és tudnak új gócról Indiában is.Új információ, hogy a thai hatóságokkal kötött megállapodás értelmében a jövőben egy esetleges hazai madárinfluenza járvány esetén kizárólag a fertőzött magyarországi területről származó baromfitermékekkel szemben vezetnek be korlátozásokat a távol-keleti országban.
Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu