Világpiac

Az Európai Unió beleegyezett, hogy az amerikai gazdaságokból származó marhahús nagyobb mennyiségben érkezzen be az unió belső piacára. Az EU azt reméli, ezzel csökkenthetők a kereskedelmi feszültségek, és elkerülhető az autóipart sújtó amerikai vámok megemelése.

A francia borok irányában intézett amerikai támadás is egyértelműen jelzi, hogy Trump sikeresnek tartja vámháborús szereplését, és újraválasztásának érdekében bizony nem lesz rest Kína után az EU-nak sem nekiugrani. Erre az EU azzal válaszol, hogy egyoldalú gesztusokat tesz neki, vagyis adja alá a lovat. A marhahúskvóta megemelése tipikusan ilyen lépés. Ha értékben és élő állatok nélkül tekintjük az EU külkereskedelmét, akkor is azt látjuk, hogy negatív az egyenleg, és a tételek zöme a kedvezményes kvótán belül érkezik kontinensünkre, nagyértékű húsrészek formájában.

Összességében tehát túlzás beáldozásról beszélni. Különösen nálunk, ahol a húsmarhaállomány leginkább élő formában kerül a külföldi piacra. Miközben élő állatból erős nettó exportőri a pozíciónk, addig marhahúsból mennyiségileg egyensúlyban van a kivitel és a behozatal. Értékben persze az import nagyobb. Erősen támogatásfüggő húsmarhaszektorunk fejlődése tartós és látványos (a húshasznú tehenek száma az elmúlt öt évben 71 százalékkal bővült), de a környező országok már a sarkunkban vannak, tehát a tenyésztési és a piaci munka javítása nem lanyhulhat.Eközben az Európai Unió nettó marhahús importőr. Ha ehhez azt is tudjuk, hogy a régi tagállamok többet fogyasztanak marhahúsból, mint amennyit termelnek, a 13 újabb tag pedig fordítva, megértjük, hogy az importkvóta emelése révén leginkább oda fog több külföldi áru kerülni. Ez számszerűleg úgy néz ki, hogy az EU15 önellátása 96, az EU13-é 185 százalékos. Egyébként előbbiek háromszor annyi marhahúst fogyasztanak egy főre vetítve, mint utóbbiak, de míg az övék lassan csökkenő, addig a miént lassan bővülő tendenciát mutat.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Nagy többséggel fogadott el az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. Lényeges fejlemény azonban, hogy most csak a szakbizottságok támogatták a jelentéseket, a végszavazást majd az új összetételű EP tartja róluk, és elképzelhető, hogy az egész jelentéskészítési folyamat újraindul, így a parlamenti szakbizottságok mostani tervei könnyen füstbe mehetnek

Brüsszelben tovább rágják a gittet. Az új KAP körüli bonyadalmak nem látszanak megoldódni. Tanulsággal viszont szolgálnak a folyó tárgyalások. Ilyen például az, hogy a források csökkenését a tagállamok továbbra sem támogatják. Ez jó hír. A másik, hogy már legalább két év átmeneti időszakról beszélnek, ami szintén értékelhető pozitívan, hiszen addig is a kiszámítható, mostani mederben folyik tovább a KAP-folyó. Az egy üzemnek adható támogatási plafon körül még tart a vita. A 100 ezer eurós határról továbbra is beszélnek, de arról nem, hogy ez kötelező eleme lesz-e a szabályozásnak. Véleményünk szerint a cappinget Magyarország továbbra is alkalmazná, de inkább saját elképzeléseink szerint, mint merev keretek között.

Az idő meg csak telik, az egyszerűsödés pedig csak távolodik. A stratégiai tervekkel kapcsolatban elég elfogadónak tűnnek a tagállamok. A tárgyalásokat folytatni és a döntéseket meghozni azonban már az új Európai Parlament fogja. Meggyőződésünk, hogy a kompromisszumok keresése közben tovább fog karcsúsodni a reform. Az adminisztratív jellegű változtatások benne maradnak, de az eredeti változtatási tervekből sokat el fognak engedni. Erre persze az adminisztráció fel van készülve.

A tervekkel jó magasra tette a lécet, hogy legyen honnan hártálni, és még így is érdemi sikereket érjenek el. A kérdés inkább az, hogy ezek a sikerek mennyiben lesznek az európai mezőgazdaság sikerei is! Mintha nem erről szólna a KAP reformja. Nem látom a világpiaci, belső piaci hivatkozásokat, amelyek keretei között lesz közép- hosszú távon sikeres az EU mezőgazdasága, élelmiszer ellátási lánca.

Ha a stratégia-alkotás kényszerét egy egyszerű fordulattal áttoljuk a tagállamok asztalára, akkor 27 egymásra figyelemmel nem levő, már-már független agrárstratégia fog kialakulni, a pénzek elköltésére, a szabályok kereteinek való megfelelésre kihegyezve.

Ezen az egységes agrárpolitikával rendelkező versenytársak sokat fognak keresni. USA, Oroszország, Kína, Brazília és még hosszan sorolhatnám. A helyes gazdálkodói hozzáállás ebben a helyzetben az, hogy számítva a támogatásokra, az adminisztrációs terhek további növekedésére, olyan termelési szerkezetet alakít ki, amely a piaci elvárásoknak való megfelelésre épül. A versenyképesség sokat emlegetett, de nem elavult fogalom. A támogatások piac és szemlélet-torzító hatása alól kimenekülni képes gazdálkodók sikeresebbek és sikeresebbek lesznek. Mi az ilyen ügyfeleket keressük, de nem csak nekik, hanem mindenkinek segítségére vagyunk abban, hogy ilyenné váljon.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Hamarosan indul az egységes kérelem beadása. Érdekes ilyenkor összevetni, hogy más tagállamokban mekkora összegre számíthatnak a gazdák. Bár elindult egy “közelítési folyamat”, még mindig hatalmas szakadék tátong az Európa keleti és nyugati felének járó támogatás között.

Az EU minden törekvése ellenére, a tagállamok területalapú támogatásai között hatalmas különbségek vannak. Hogyan lehet ez, miközben a csatlakozást követő felzárközási szakaszon már rég túl vagyunk? Ugye emlékszünk, hogy diszkriminálták az új tagokat, és hosszú évekig kevesebbet kaptunk, mint a régiek. Hát, ez a helyezt a mai napig fennáll. Legyünk jóhiszeműek, és tegyük fel, hogy nem a piacszerzési szándék áll e mögött. A tények azonban makacs dolgok: egy holland gazda 384, egy olasz 323, egy belga 306 euró hektáronkénti területalapú támogatást kap, miközben a szomorú oldalon csak ennek fele körül van az átlag.

Így állhat össze az EU átlagában 230 euró. Közös Agrárpolitika, Egységes Piac és így tovább. Sosem versenyeztünk egyenlő feltételekkel. Ez nem csak a jövedelmünkön, hanem a hatékonyságunkon, fejlesztéseink sebességén is látható. Ledolgozható a hátrány? IGEN!De ehhez szemléletünk változását igencsak fel kellene gyorsítani. Stratégiánkat a piachoz, kibocsátásunkat a nemzetközi piaci versenyképességhez szükséges mérethez kell igazítani. Így a belföldi piacon is komolyabb partnerei lehetnénk a kereskedelemnek. Ez bizony egyedül nem megy! És itt nem, illetve nem csak magunkra, az elkötelezett, felkészült kereskedelmi bankra gondolunk, hanem a horizontális és vertikális együttműködésekre. Régi nóta, de attól még igaz. Amíg nem vagyunk hajlandók együttműködni, addig agrárpotenciálunk kihasználására esélyünk sincs.

Így jutunk el a támogatás-függéstől a piaci szemléletig. Elmondva persze egyszerű. Résztvéve a NAK együttműködésekkel kapcsolatos rendezvény sorozatán jól érzékelhető, hogy jórészt csak azok érdeklődtek, akik már eljutottak addig, hogy az individualizmus kora rég lejárt. Higgyék el, ha együttműködéssel nem megy, akkor a másik úton fog elérni mindenkit a koncentrálódás. Erre felé azonban kevesebben leszünk, és a különbségek is nagyobbak lesznek. Mutogathatunk Brüsszel felé, de ott láthatóan nem a mi érdekeinkről folynak a tárgyalások.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Hároméves tárgyalási folyamat után a múlt év nyarán Tokióban aláírásra került, majd ez év február 1-jén hatályba lépett az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Az egyezmény e műfajban a legnagyobbak közé tartozik. Általa az EU élelmiszerei fokozatosan szélesedő vámmentes hozzáférést kapnak a 127 milliós Japán piacához. A sajtfélék, a borok, a marha- és sertéshús esetében lesz ez a leginkább érzékelhető, hiszen ezek adják az EU oda irányuló kivitelének gerincét. A JEFTA jelentőségét növeli, hogy a sokkal közelebb lévő USA szállítóinál is kedvezőbbé válik általa az európai termékek piaci helyzete. Az egyezmény hatását már ebben az évben érzkelni fogjuk az EU exportjának növekedésében, és ezáltal a belső piaci árak stabilizálódásában. A japán piac a magyar agrárium számára is nagyobb lehetőségeket kínál mostantól. Hogyan tudunk élni vele? Ez az amit igen nehéz előre jelezni. Minden EU tagállam nekiugrik majd a piacnak. Japán a világ legigényesebb élelmiszerpiaca, megfizeti a különleges termékeket, a minőséget.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

2018-ban a kereskedelem tudta legnagyobb mértékben emelni árait az élelmiszerpiacon. Mi ennek az oka? Egyrészt az, hogy a fizetőképes kereslet tartós emelkedése immár elérte az élelmiszereket is; másrészt, továbbra is övé a legerősebb árérdek-érvényesítő képesség a láncban. Az alábbi számok tényleg magukért beszélnek. Az inflációt jelentősen felfelé húzták az élelmiszerárak, miközben a mezőgazdasági és az élelmiszeripari átlagárak 2,7-2,5 százalékkal emelkedtek.

A korábbi évek hatalmas áringadozásai csak egy erőteljes világgazdasági válsághelyzet esetén ismétlődhetnének meg a mezőgazdasági árak szintjén, de erre ebben az évben nem látunk komoly esélyt. Sokkal inkább a tavalyi tendenciák folytatódására.

A mezőgazdasági termelői árak tehát 2,7 százalékkal nőttek. Ezen belül a növényi termékek ára 5,8 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2 százalékkal mérséklődött. A zöldségfélék ára 16 százalékkal magasabb, a gyümölcsöké 14 százalékkal alacsonyabb lett. A burgonya ára 17 százalékkal emelkedett. A vágósertés ára 10 százalékkal visszaesett. A tej 0,7, a tojás 2,4 százalékkal drágult.

A mezőgazdasági árindex az aratástól kezdve emelkedő trendben volt tavaly. Vagyis a gabonafélék közel 10 százalékos áremelkedését sem az olajos magok 3, sem a gyümölcsök (elsősorban az alma hazai és európai jó termése okán) 14 százalékos árcsökkenése nem tudta megállítani, csak lassítani.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Normális évben a német állattartók átlagosan 5,6 millió tonna szénát és 1,5 millió tonna szalmát használnak fel. Az ez évi szénatermés viszont a többéves átlagnak az egynegyedére zsugorodott, a szalma esetében valamivel kedvezőbb a helyzet, viszont a rendelkezésre álló mennyiség nagy részét alomnak kell felhasználni. A szalma ára nagybálánként 100 euró körül mozog – írja az agrarheute.com

A cikk megjelenése óta az árak tovább emelkedtek. Ha a melléktermék főtermékként árazódik – még ha ideiglenesen is – azon el kell gondolkodni. Lehet, hogy itt az alkalom új lábat növeszteni? Több figyelmet fordítani például a széna és a szalma előállítás technológiájára, minőségére. Az időjárási szélsőségek egyre gyakoriabbak. Tőlünk északra az őszi vetések állapota most is messze elmarad a megszokottól, ami előre vetíti az idei helyzet megismétlődését .Példaként a jó minőségű lucerna széna jut eszembe, amely javítja a tehenek tejtermelését, és biológiai mutatóit. Sőt, kiváló exportpiacai vannak. A prémium minőségű lucerna termelése nem könnyű feladat, de mindenképpen megéri az erőfeszítést.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Előrejelzések szerint a 2018/2019-es termésévben a globális gabonatermés kevesebb lesz a tavalyinál. Novemberben több mint 2 éves mélypontra csökkentek az élelmiszerárak a világon,elsősorban az olajos magvak, a tejtermékek és a szemes termékek áresése miatt. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által nyomon követett 5 alapvető élelmiszer árindexe 2016 májusa óta legalacsonyabb, 160,8 pont lett novemberben az októberi 162,9 pont után.

Az ilyen globális indexek az elemző számára sem értékelhetők érdemben. A világ teljes agrárpiacának összemosása szükségszerűen nem valós képet mutat. Még az önmagához mért változás is kétséges, hiszen nem trendet mutat, hanem egy nagy-nagy átlagot. Arra jó, hogy a sajtó ilyen blikkfangos címekkel tudja szétkürtölni .Nekünk sokkal inkább azzal kell tisztában lennünk, hogy nálunk az élelmiszerárak Magyarországon ebben az évben felfelé húzzák az inflációt. Szóval számunkra igencsak megtévesztő e cikk címe .

Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedése az év utolsó hónapjaiban is gyorsul, és elérheti az öt százalékot, miközben az élelmiszeriparnak e mérték alig felével kell megelégednie. A mezőgazdasági árak augusztusban vettek nagy lendületet, hat százalékot meghaladó emelkedésbe kezdtek az előző év azonos időszakához képest. Így éves szinten ismét az élelmiszeripar szorul két tűz közé .Az üzenet az, hogy továbbra sincsenek rendben az élelmiszerárak, de különösen az azon való osztozkodás.

Most, amikor a fizetőképesség látványosan emelkedik, a kiskereskedelmi forgalom megállíthatatlanul nő, jó alkalom nyílna a rendezésre. A fenti arányokból jól érzékelhető, hogy továbbra is a kiskereskedelem az élelmiszer értéklánc legerősebb tagja, érdekérvényesítője. Ezt e lapban már számtalanszor megénekeltük. Tenni ellene a beszállítói kínálat minden határon túli koncentrálásával lehetne elsősorban, illetve megkerülhetetlen, erős márkákkal. Ezek realitása alacsony, így marad a hatékonyság növelésének tartós kényszere a beszállítókon.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Nem engedjük meg, hogy acéliparunk eltűnjön.” Ez az elmúlt hónapokban gyakran hallott elnöki kijelentés indította el azt a lavinát, ami a történelem legszélesebb körű kereskedelmi háborúját elindította. A regnáló amerikai elnök nem árult zsákbamacskát, már kampányában ígértet tett a kereskedelmi háború megindítására. Idén januárban kezdett el védővámokat emlegetni, márciustól pedig kivetni ázsiai termékekre.

Napelemekre és mosógépekre kivetett védővámokkal indult, mára a termékek igen széles körére terjed ki, és immár a világkereskedelem egyre több szereplője válik érintetté. A politikai adok-kapok súlyos gazdasági károkat okoz, és egyértelműen megállította, sőt visszafordította a világkereskedelem egyszerűsítésre tett évtizedes törekvéseket. Egyúttal átrendezi az agrárpiacokat is. Főként a gabona,fehérjenövény és a húspiacokon zajlik ez a folyamat, amit nekünk is árgus szemmel kell figyelnünk, és lecsapnunk az új lehetőségekre.

Trump kommunikációjában központi gondolat, hogy Kínát meg kell büntetni a szellemi tulajdon és technológiák ellopása, valamint más tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt. Emiatt is jogosnak véli a vámok kivetését, és indította el a lavinát. E mesterségesen generált konfliktus egyértelműen azonban rossz üzenet az amerikai farmereknek. Az USA nettó élelmiszer exportőr, agrártermelésének ötöde kerül külföldi piacokra.

Az azonnali árbevétel kieséseken túl a legnagyobb problémát az okozza számukra, hogy hosszú idő alatt kiépült piaci kapcsolataik erodálódnak. Helyükre más országok termelői lépnek. Arról pedig mi, magyarok is sokat tudunk mesélni, hogy milyen nehéz visszakerülni olyan piacokra, ahonnan egyszer kiszorultunk. Így vannak ezzel az amerikaiak is. Jó tisztában lenni azzal is, hogy Kína sokkal kevesebb amerikai árut importál, mint fordítva. A második körös ellenintézkedésekkel már az összes amerikai importját érintette, míg az USA még a 200 milliárd dolláros csomag teljes érvényesítése esetén is csak a kínai import felét sújtja. Ráadásul Kína valutájának leértékelésével is súlyos ellencsapást tud okozni.A tarifa-háború agrár szempontból legfontosabb ütközete júliusban volt.

Miután az USA hónapokig azzal érvelt Kína felé, hogy az amerikai vámemelések ellentételezése jogalap nélküli, újabb büntetővám-csomagot alkotott. Kína erre is gyorsan reagált, és 25 százalékos vámot vetett ki az amerikai szójára,kukoricára, búzára, cirokra, sertéshúsra, marhahúsra, zöldségre, gyümölcsre és dióra. A Kínára gyakorolt amerikai nyomásgyakorlás mögött Kína Észak-Koreával való szorosabb együttműködése, a közöttük lévő kereskedelem élénkülése is meghúzódik, ami szintén sérti az USA érdekeit.Aztán nyíltak az újabb frontok.

Május végén a mexikói acél és alumínium termékekre vetett ki vámot az USA,mire válaszul ők 20-25 százalékos vámokkal sújtották az amerikai sajtokat, sertéshúst, burgonyát, almát,és további termékeket. És a nagy sajtimportőr Mexikó ekkor Európa, a világ legnagyobb sajt-exportőre felé fordult. Trump intézkedéseinek tovagyűrűző hatása számos pozitív eredményt hozhat az EU és benne Magyarország agráriumának is.

Maradva azonban még a tengerentúlon, Trump északi szomszédját, Kanadát is hasonló helyzetbe sodorta.Az újabban NAFTA helyett már USMCA-nak (United States-Mexico-Canada Agreement) nevezett egyezmény október 1-el elfogadásra került. A három említett állam, Kína, Kanada és Mexikó az USA agrárexportjának 45 százalékát veszi meg. De a sor itt korán sem ér véget. Az acél és alumínium termékek amerikai vámemelése persze az EU termékeire is vonatkozik, így az EU is arányos ellenintézkedéseket vezetett be. Ezek érintik például a kukorica az áfonya és a bab behozatalát.

Az amerikai gazdáknak mindez nagyon fáj. A mezőgazdasági minisztérium (USDA) bejelentése szerint a kormány mintegy 6 milliárd dollár támogatást folyósított első körben a kárvallott farmereknek az ígért 12 milliárd dollárból. Ebből az összegből közel 4,7 milliárd dollárt kaptak a kukorica-, a búza-, a szója- és gyapottermelők, a tejtermékgyártók, valamint a sertéstenyésztők. A cél a kereskedelmi háború áldozatainak kártalanítása, leginkább persze kárenyhítése, tűzoltás.

Ezen felül a vámháború amerikai kárvallottjaitól az állam mintegy 1,2 milliárd dollár értékben vásárolt fel mezőgazdasági termékeket, amiket jótékonysági szervezeteknek ad át, illetve 200 millió dollárral támogatja új piacok szervezését.Jól példázza a kialakult helyzetet az, hogy a világ legnagyobb szója importőre, Kína brazil szállítókra cseréli amerikai partnereit. Brazília Kínába irányuló szójaexportja 22 százalékkal ugrott meg január és szeptember között. Szójaexportjuk már 80 százalékban Kínába irányul. A brazil mezőgazdaság eddig sem lassú fejlődése újabb szakaszba lép.

Köszönhetően az új piaci lehetőségnek, a szója terület 36 millió hektáros csúcsra emelkedik, de kétszámjegyű növekedésben van a mezőgazdasági gépek és inputok piaca is. Eközben a szójaárak május vége óta a mélyben, az amerikai önköltség alatt vannak. Pedig az EU-ba irányuló szójabab exportot sikerült jelentősen növelniük. Az amerikai szójabab részesedése a júliusi 360 ezer tonnával 37 százalékra nőtt az uniós importban, szemben az egy évvel korábbi 9 százalékkal. A júliusi legfelsőbb szintű EU-USA találkozó másik eredménye az, hogy az USA egyelőre elállt az autóvámok bevezetésétől.A folytatással kapcsolatban nagyon fontos leszögezni, hogy az eddig történtek nem okoztak látványos károkat az USA gazdaságának, ami az elnököt a húrok további feszítésére bátorítja. Ráadásul politikai szempontjait sosem szabad kihagyni a képletből. Az ellenvámok ugyanis számos olyan területét érintik az USA-nak, amelyek a republikánusok bázisának számítanak. Itt déli és középső területekre kell elsősorban gondolni. Kína tudatosan üt oda, ahol legjobban fáj.

Az sem tiszta még, hogy taktikai vagy stratégiai húzás Trump részéről a vámháború. Az újabb vámemelésekre a tőzsde sem reagált, tárgyalási eszköznek tartják a vámokkal való nyomásgyakorlást.Ennek ára persze 0,1-0,2 százalékkal alacsonyabb növekedés ebben az évben, és nem csak az USA-ban. Mi úgy véljük, ezek a lépések Trump ’Tegyük újra naggyá Amerikát’ ígéretének részét képezik, tehátnem fog egykönnyen visszakozni. Az okozott piaci bizonytalanság azonban globálisan kézzel fogható és egyértelműen eliminál egy sor beruházást, ezáltal nem csak a kereskedelem bővülését akasztja meg,hanem a gazdasági növekedést is lassítja.

Kína számára is egyértelmű az üzenet. El kell szakadnia az USA gazdaságától és más partnereket kell keresnie. Jelentkezőkből persze nincs hiány.A vámháború számos tevékenység földrajzi elmozdulását is magával fogja hozni. A piacok közelébe települő gyártáshoz jó motiváció a belépővámok megspórolása. De ez ugyebár csak feldolgozásra igaz, a föld nem telepíthető át. A mezőgazdasági piacok jelenleg zajló átrendeződése nehezen lesz visszafordítható.Ezért hatalmas jelentősége van annak, hogy kereskednek most az EU országai. Láttuk, hogy Brazília már egyértelműen a nyertes oldalra került. Az EU számára is nyílnak például sajt és sertéshús piacok.Az EU-val a jelenlegi status quo csak arról szól, hogy nem vetnek ki újabb vámokat.

Ugyanakkor a mindenkivel összeugró USA-val szemben létrejöhet egy olyan koalíció, amely eddig nehezen volt elképzelhető: EU-Kína-Oroszország. Az EU eközben halad előre Kanada, Dél-Amerika, Ausztrália, Japán irányában is, új partnereket keresve. Globálisan tekintve a vámháborúknak több a vesztese, mint nyertese. Az USA bezárkózása még egy akkora belső piac esetében is gátja a további fejlődésnek. Megkockáztatjuk, hogy a mezőgazdaság terén egyenesen szektorok leépülését fogja hozni. Tejtermelésre, sajtgyártásra, almaültetvényekre gondoljunk példaként. Mellékhatásként pedig a már említett egymásra találások hatásával is számolnia kell a Trump adminisztrációnak.A magyar gazda már látja az alacsony szójaárat, hamarosan érzékeli majd az emelkedő tejárat, és reményeink szerint a sertésárat is.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published.