Tejtermékek értékesítését befolyásoló tendenciák

Az állati termékek előállítói számára nehéz év volt az idei. Beszélhetnénk a sertéstartók ellentmondásos helyzetéről, a baromfiszektor gondjairól, de mi most inkább a tejesek helyzetét szeretnénk megvilágítani.

Az év végi ünnepkör a tejtermékek forgalmában is fellendülést hoz. Több tejet, vajat használunk a süteményekhez, sajtot a főzésnél, de ez sem változtat azon, hogy a költségoldali nyomás a stabil piaci árak ellenére is nehéz helyzetbe hozza a tejtermelőket. De ma már nem hallgathatunk a hagyományos állattartás elleni támadásokról, és a helyettesítő termékek, imitátumok egyre erősödő piaci jelenlétéről sem, és persze érkeznek szokásos piaci előrejelzéseink is.Az árak nem a költségeket követik. Immár két éve mutat rég látott kiegyensúlyozottságot a tejpiac. Ennek ellenére szűkül a tejtermelő gazdák mozgástere, aminek oka a költségek emelkedése.

Itt elsősorban a munkaerő költségének növekedését kell említeni, de az inputok (energia, víz és szennyvíz, fuvardíjak, vegyszerek, alkatrészek, stb.) drágulása is nehezíti a szektorban működők életét. Ez persze nem szektorsajátosság, de attól még fájdalmas.A munkaerő kritikus termelési tényezővé vált. Költségének emelkedése is ezzel függ össze. Az igen értékes és érzékeny állatállománnyal dolgozók felkészültsége, szemlélete döntő stratégiai kérdés. Szűkössége újfajta megoldásokat hozott felszínre.

A külföldi munkaerő alkalmazása és a robotizálás terén egyaránt gyűlnek a tapasztalatok a szektorban.Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a magyarországi tejelő állomány genetikája világszínvonalú. Az ebben rejlő adottságok kihasználása magas szintű, amit az átlaghozamok szintje és folyamatos emelkedése is alátámaszt. Ehhez a jó genetika folyamatos fejlesztése és kiszolgálása a kulcs. A tenyésztési munka terén szintén csak dicséret illeti a szektort, a szakmai szervezetet. A kiszolgálás színvonalára azonban külön is fel kell hívni a figyelmet. Nyilvánvalóan csak a boldog tehenek tudnak magas hozamokkal termelni. Ha bármilyen oldalról nincs kiszolgálva, az meglátszik a teljesítményén. Ez a válasz a bevezetőben említett, az állattartókkal szembeni támadásokra. Nem elég azonban, ha ezzel mi szakmabeliek tisztában vagyunk!

A fogyasztót kell megvédenünk attól, hogy telebeszéljék a fejét, és környezetvédelmi és egészségére vonatkozó fél-információkkal szemléletét eltorzítsák.

Nem maga a piaci verseny a gond (egyelőre!), hanem az, ha a fogyasztó manipulálásában alulmaradunk. Mert lássuk be, ha igazunk van is, nekünk is befolyást kell gyakorolnunk rá. Ez történik akkor is, amikor a kisfilmben az import káros hatásaira hívjuk fel a figyelmet.Az állatok kiszolgálásának fenti gondolatmenetéhez tartozik, hogy a tejtermelés jól automatizálható. A robotok bár nyilván drágák, bevezetésük, szervizük még nehézkes, de egyértelműen a jövőt jelentik abból a szempontból is, hogy nem hibáznak, és egy sor feladatot el tudnak látni.Hiba bagatellizálni.

A tejtermékek az elsők között voltak az állati termékek között, amelyek piacán a hamisítványok, helyettesítő termékek megjelentek. Eleinte az olcsóvá tétel vezette e trendet, mára azonban ez kiegészült olyan helyettesítő termékekkel, amelyek magukat magasabb hozzáadott értékűnek tüntetik fel. Immár feltűntek a zeniten a laboratóriumi körülmények között előállított műtejek is. Arányuk ma még nem jelentős. Még uniós szinten sem haladja meg az 5 százalékot, nálunk ennek felét sem, de a növekedésük sokszorosa a hagyományos tejtermékek piacáénak.

Ez pedig azt bizonyítja, hogy sikerült valós és gyorsan bővülő keresletet generálni irányukba. Ennek alapjairól sokat elmond az, hogy a felmérések szerint a laktózmentes termékeket fogyasztók túlnyomó többsége nem szenved intoleranciában.Vagyis szemléletükkel és nem az egészségükkel van gond.A helyettesítő termékek valóban nem jelentenek még komoly versenytársat a piacon, de a jelenség bagatellizálása létkérdésekhez vezet. Ez csatavesztést jelent, és rossz fényt vet a háború kimenetelére is, bármilyen messzinek is tűnik az most.

Ha erre csak legyintünk, mondván a tejtermékek piaca erős és nagy benne az innovációs potenciál, sok fogyasztót fogunk elveszteni. Ráadásul éppen a fiatal generációkból, akikért annyit küzdünk.Jobb félni, mint megijedni. Azt reméljük, hogy e trendek erősödése végre valódi összefogást fog hozni az agrárium hagyományos szereplői között. Nagy zajt kell csapni! Összehangoltan az élelmiszer értékláncon belül, és kívül, minél nagyobb nemzetközi összefogással. Jó példa ez az európai szintű kezdeményezés, de nem elég: https://meatthefacts.eu/

Értsük meg azt, hogy a félreinformált fogyasztó olyasmit fog elvárni az állattartótól, ami túlmutat a realitásokon. Ha ezeket a politika munícióvá alakítja, akkor jön a ketreces tojástermelőkre vonatkozó előírások szigorítása 2012-ben (amit napjainkban új szintre emelhetnek!), a német sertésszektorban az előírások folyamatos szigorítása, és így tovább.

Stabil, de…

Szokásos piaci előrejelzéseink előtt néhány megalapozó piaci információ.

  • Vámháború 1.: A kínaiak szeptember 17-től egy évre felfüggesztették egyes amerikai termékekre kivetett pótvámokat. Ilyen a tejsavó fehérje is, amit leginkább a malactápokban használnak.
  • Vámháború 2.: Október 18-tól 25%-os pótvámmal sújtja az USA az európai sajtokat, vajat és savót.
  • Kína importja: a sűrített tej importja 39%-kal, a teljes tejporé 29%-kal, a sovány tejporé 28%-kal, a sajté 7%-kal nőtt 2019 első felében. Az import jóval olcsóbb, mint a kínai saját előállítású, amit az Új-Zélanddal kötött szabadkereskedelmi megállapodásuk is erősít. (Ez 162 500 tonna teljes tejpor vámmentes bevitelét jelenti.)
  • EU: szokásos ügymenet: Az állatállomány csökken, a hozamok nőnek, az export bővül, az import stagnál. A tejtermelés idén és a jövő évben is – kismértékben (0,3, illetve 0,4%) ugyan, de – növekedni fog. Az emelkedés leginkább a csökkenő állatlétszám és takarmány szűke miatt korlátos. A tavalyi aszály hatása a takarmánykínálatban a jövő év első felében lesz még érzékelhető, azt követően helyreáll. A növekedésben az is szerepet játszik, hogy a termelők a tömegtakarmányokat keverékekkel egészítették ki, ami jót tesz a hozamoknak, de a hasznot viszi. A növekedés a sajt, a vaj, a sovány tejpor oldalán érzékelhető leginkább. Éppen ezek exportja tud a leginkább növekedni.
  • EU-fogyasztás: A folyadéktejek fogyasztása csökken, a sajt, a vaj felhasználása növekszik a tagállamokban. A folyadéktejek a fogyasztói szokások változásának elszenvedői, ami nem csak a több tejtermék irányába való elmozdulásnak, hanem egyre inkább tejhelyettesítőknek is köszönhető.
  • A KSH legfrissebb adatai szerint a tehéntej átlagos felvásárlási ára literenként 101 forint volt szeptemberben, ami 4,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi árnál.
  • A NAIK AKI szerint a nyerstej exportára ekkor a tavalyi szinten volt, és 12 százalékkal haladta meg a belföldit. Bár a nyerstej exportja mennyiségben 39 százalékkal volt szeptemberben magasabban, mint egy évvel korábban, az első hét hónap viszonylatában 17,8%-kal csökkent. A többi tejtermék kivitele növekszik, de sajnos sajtból, vajból, savanyított termékekből továbbra is nettó importőrök vagyunk. Értékben az import növekedési üteme megegyezik az exportéval.
  • A tejipar átadási árai is emelkedtek az utóbbi hónapokban, de a fogyasztókra továbbra sem hárul át a folyadéktejek emelkedő költsége. A sajtok ára emelkedik (a KSH által megfigyelt trappista közel öt százalékkal drágább, mint egy évvel korábban), és a fogyasztás szerkezete is egyre erőteljesebben mozdul el a legalsó árszegmensektől. Mindebből az látszik, hogy a nemzetközi piac, amely komoly árbefolyással van a hazai tejárakra is, meglehetős stabilitást mutat. A távol-keleti, élénkülő kereslet irányban tartja az árakat, miközben a termelés növekedése még hosszú hónapokig nem fog túltermelést okozni. Viszont ez sem tart örökké. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint, a jövő év második felében számíthatunk erre. Ekkor fognak megtorpanni, majd lefordulni a tej és tejtermékárak. Nagyobb összeomlásra azonban nem számítunk. Erre a globális kereslet immár tartósnak tűnő emelkedése a garancia.A hazai tejszektorban jelenleg is vannak akvizíciók, tulajdonos-váltások, de a koncentráció növekedése nem gyorsul. Eközben több feldolgozóipari közepes-nagyberuházás zajlik, illetve zajlott le (a teljesség igénye nélkül: Debrecen, Örménykút, Szenttamás, Mágocs, Bartusekpuszta). A feldolgozóipari hatékonyság és kapacitás-növekedés egyértelműen kedvező hatással van és lesz a tejtermelésre is.

Erste Agrár Kompetencia Központ   Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele, Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

 

Már megint Kína.

Biztos, hogy a hazai agrárium szereplőinek már herótja van attól, hogy  minden nap beleütközünk egy ilyen távoli, nehezen megfogható indokba. Pedig ismét erről  van szó. Kína tovább növeli tejtermékimportját ebben az évben is.

A legnagyobb  mennyiséget jelentő sovány és teljes tejpor bevitele például az első öt hónapban 29  százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel pedig stabilizálja a világpiacot.  Erre pedig nagy szüksége van a szektornak.

Idei előrejelzésünk az éves átlagár tavalyit meghaladó, de csak nem  jelentős növekedését tartalmazza. Ezt már az év elején publikáltuk és a mai nap is  fenntartjuk. A tavalyi 96-ról 98 forintra emeltük a kilónkénti átlagár várakozásunkat. Most ezt azzal egészítjük ki, hogy középtávon is tartós, de lassú emelkedésre számítunk.

Ez azt  jelenti, hogy a költségek emelkedésénél kisebb ütemben fog nőni a tejár. Ez egyre erősödő  hatékonyságnövelési kényszert jelent még akkor is, ha számítunk arra, hogy a támogatási  rendszer továbbra sem hagyja cserben az ágazatot. Mindez együtt fog járni az állatállomány  koncentrálódásával. Miközben a felvásárlás nem, a nyerstej-kivitel ismét emelkedik ebben az évben.

A belföldi és az exportárak közötti különbség jelenleg alig 3 százalék, de hamarosan ismét az exportárak  lesznek magasabbak.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Hiába van keresleti piac, nem emelkedik az átvételi ár, így a folyamatosan növekvő termelési költségeket nehéz kompenzálni. Főleg úgy, hogy a nyári kánikulában kétszámjegyű csökkenést mutat a tejtermelés. Így látja a helyzetet a Tej Terméktanács.

A globális tejpiacot a kínálatszűke határozza meg napjainkban. Ez érzékelhetően stabilizálja a nemzetközi és a hazai árakat. Ebben változásra majd a jövő év elején számítunk, addig marad a jelenlegi árszint. Ugyanakkor az árak érdemi emelkedésére sem számítunk. Ez összhangban van korábbi előrejelzéseinkkel.A hazai árak továbbra is a térség legalacsonyabbjának számítanak. Románia árai alacsonyak még, de ott komoly minőségi és termelési problémák övezika szektort.A helyzet és előrejelzésünk jobb megértése érdekében e témának szenteljük a Statisztikai rovatot.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele

Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Bár a 1,5 százalékos tejek olcsóbbak és a piac nagyobb részét adják, de a tartalmasabb tejek iránt egyre nagyobb a kereslet.

Ahogy az a korábbi esetekben is történt, az áfa csökkentése az év első heteiben élénkülést eredményezett a dobozos tejek piacán. A fogyasztók receptorai ki vannak hegyezve az árcsökkenésre, így látványosan több tejet vettek az év elején. Ami azonban még ennél is jobb hír, a magasabb zsírtartalmú tejek piacán volt nagyobb bővülés. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt az ár ezeknél (főleg a láncokban) látványosabban változott, másrészt viszont már az ár-érték arány is kezd beszivárogni a gondolkodásba. VÉGRE! A magasabb zsírtartalmú tejben kevesebb vizet, több hasznos beltartalmi összetevőt veszünk. Jó példa erre a vitamin, ami a tejben jellemzően zsírban oldódókat jelent, tehát a tejzsírban található. A fogyasztó pénztárcájának (kártyájának) vastagodása a szemlélet- változását is hozza. Ha példa kell, tekintsünk nyugatra, ahol már a hozzáadott érték hajhászása az élelmiszerpiacon egyre-másra túlbukik a az emberi szükséglet valós korlátján. Növényi alapú termékekkel helyettesítik az állati fehérjét, terjed a veganizmus. Ezek a hozzáadott érték emelési törekvések már nem egyértelműen a fogyasztó egészségesebb életmódra való törekvésének igényét elégítik ki.

Sokkal inkább lovagolják az innovációk iránti igény magas szintjét, az árrésnövelés lehetőségét. Elképesztő árarányokról, két-háromszoros fogyasztói árakról beszélünk, amikor tejhelyettesítő italokról, növényi alapú tojásokról, húsokról beszélünk. Itt pedig már beszélnünk kell saját felelősségünkről.

A magyar fogyasztó konzervatizmusa és korlátozott fizetőképessége még évekig távol tarthatja piacunkról ezek folyamatok tömegessé válását, de nézzük a tejhelyettesítő italok, vagy éppen a gluténmentes termékek térnyerésének ütemét.

A fogyasztó képzése nem csak állami feladat. A közösségi marketing megteszi, amit mozgástere megenged, de ez nagyon kevés ahhoz, hogy a piac torzulását megakadályozza. Sokkal többet kell például a tojásról, a mézről, a húsfélékről tudni az átlag fogyasztónak.

Ezt a sort a termékekről még a végtelenségig folytathatnám. Az üzenet az, hogy az egyes szakmáknak sokkal többet kell kommunikálnia a fogyasztóival. Ennek nem szabad az áremelések iránti igényre korlátozódni, mert a farkast kiáltó fiú esete nem tréfa, nem veszik komolyan üzeneteiket, mert mindig csak a panaszt hallják. Kommunikációs stratégiára van szüksége minden agrárszektornak, szakértők bevonásával rendszeres és jól felépített stílusban kell a fogyasztót magunk mellett tartanunk! Ehhez összefogás, pénz és szakértelem szükséges.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele

Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Meddig érvényesül a fogyasztói tejárakban az áfa-csökkentés hatása?

Az egyszerű válasz: attól függ. Mégpedig attól, hogy a kereskedelem, aki a termékláncnak továbbra is meghatározó  tagja, meddig látja azt jónak politikai, üzletpolitikai szempontokból. Az e mögötti egyik mozgató az átvételi árak alakulása, amely leginkább a nyerstej áraktól függ. Nézzük meg tehát ezek jelenlegi és várható alakulását!

Eközben a kontinensen a tejtermékek árai leginkább stagnálnak. Kiemelést a magasra tornázott vajárak érdemelnek. Idén már másodjára sikerült megemelni majd magasabb szinten tartani a korrekció után is.

Nos. A nyerstej felvásárlási árai kontinens szerte emelkednek, így nálunk is. A világpiacon ismét a növekvő kínai igények jelentik a húzóerőt, amit a kínálat megtorpanása (például a fentebb elemzett ausztrál aszállyal összefüggésben) is támogat. Előrejelzésünk szerint tehát nem kell érdemi visszaesésre számítani a tejárakban. Sokkal inkább e jelenlegi szintet kismértékben meghaladó átlagárakra számítunk ebben az évben. Ebből az következik, hogy a többi költségemelkedés mellett sem fog a fogyasztó érdemi áremelkedést tapasztalni.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele

Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Január elsejétől az áfacsökkentés hatására olcsóbb lett a tej a boltokban. Azonban szakértők szerint ez csak néhány hónapig tarthat.

Január 1-től 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek forgalmi adója. Forgalmi adó emelésekben és csökkentésekben már nagy tapasztalat gyűlt össze Magyarországon az elmúlt években, évtizedekben. Valóban igaz, hatásuk a csökkentés oldalán csak rövid ideig mutathatók ki. Talán éppen ez az, ami ezt a hírt indukálta. Mögötte pedig az van, hogy az áfa csak az egyik tényező azon számos közül, amely egy termék bolti árára hatással van. Ennél fogva, nem szabad túldimenzionálni árképző szerepét. A tejek és tejtermékek árának megítélése kettős. A fogyasztó szeretne minél kevesebbért hozzájutni, míg a termelő,feldolgozó, kereskedő szeretne megélni belőle, vagyis kevesli. Azon véleményünknek, amelynek e lap hasábjain már többször hangot adtunk, mi szerint az élelmiszerek árai nincsenek helyükön ,alulértékeltek, ide is illik. Ahhoz, hogy fenntartható módon tudjunk hazai tejet és tejterméket előállítani,a termékek fogyasztói árából nagyobb résznek kell jutnia a termelőnek és a feldolgozónak, illetve magasabb árat kell adni érte a boltban.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele

Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az idén a hollandiai Rotterdamban adják át a világ első úszófarmját, amely nem a szárazföldön,hanem a part közelében ugyan, de a tenger hullámain fog ringatózni. A projekttel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a város még több élelmiszert tudjon megtermelni fenntartható módon a maga számára.

Első kérdésem, Hollandia, Rotterdam lakosai milyen arányban isznak friss tejet. Ha – ahogy azt gondoljuk – ez a szám igen-igen alacsony, akkor ugye borul a képlet. Ha ugyanis bekerül a hagyományos feldolgozási folyamatba, akkor magas költségei miatt nem lesz népszerű. A második kérdés tehát: mekkora az önköltség. Joggal feltételezzük hogy igen magas. Szóval ki fogja a különleges körülmények

között előállított tejet megfizetni ? Harmadik: mi van az állatjóléttel a trágyakezeléssel, a metánnal A hír egy igazi kis színes. Viszont lehetőséget ad számunkra

arra, hogy elővegyük tejpiaci előrejelzésünket. Az előttünk álló években az árak ingadozásának csökkenésére, viszont az átlagárak lassú emelkedésére számítunk.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele

Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az életben maradásért küzdenek a szlovákiai tejtermelők

Az ország fejőstehén állománya a legutóbbi 10 évben 50.000 fővel, azaz mintegy egyharmadával csökkent. Ezen idő alatt a tej felvásárlási ára azonos, kilónként 30 centes szinten maradt, ami 10 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagárnál, és sok helyütt (főleg a családi gazdaságokban) nem fedezi az előállítás költségeit, és a tejtermelők átlagosan kilónként 3 centtel az önköltség alatt kénytelenek értékesíteni terméküket.

A tejtermelés jövedelmezősége nálunk is folyamatosan napirenden lévő téma. Az, hogy a jövedelmet a támogatások képezik, nálunk is jellemző. Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal, hogy egységre vetítve nálunk a legmagasabbak a tejszektor támogatásai az EU-ban. A június elején napvilágot látott költségvetési tervezet szerint a termeléshez kötött támogatásokra a jelenleginél kisebb, 10+2 százalékot lehet majd fordítani. A nemzeti mozgástér ugyanakkor szélesedni fog, tehát még nem kezdünk el aggódni a tejszektor támogatásaiért, azt mindenesetre javasoljuk, hogy a hatékonyságnövelés mindenkinél legyen az első helyen a fejlesztések terén.

Piaci oldalon nem számítunk az elmúlt években jellemző jelentős ármozgásokra, igaz érdemi növekedésre sem. A szlovák tejszektor leépülése számukra piaci lehetőséget rejt. A tejsavónak és a sajtoknak köszönhetően tavaly 10 százalék felett nőtt az exportteljesítményünk, ami ebben az évben is folytatódhat.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ   Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele

Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Ha valakinek vágóhídja van, célponttá válik Indiában

Az indiai kormány azt tűzte ki célul, hogy 2022-re az ország tejtermelése eléri a 200 millió tonnát. India ma is világelső a tejtermelésben. Csakhogy a kiöregedett teheneket szabadjára eresztik, és erőszak fenyegeti azokat, akik hasznosítanák az állatokat.

Kevesen tudják, hogy India a világ legnagyobb tejtermelője és fogyasztója már 1997 óta. Az exportpiacokon szerepe nem jelentős. Mivel a tejtermelés rendkívüli módon elaprózódott (70 millió kisüzem!), az adottságok kihasználása igen alacsony szintű, de gyors ütemben növekszik.

A szövetkezetek és magáncégek alig 20 százalékban látják el a piacot. A termelés 46 százalékát helyben értékesítik, 34 százalékát a szervezetlen felvásárlási piacon. Érdekesség, hogy az indiai jégkrém és sajtpiac bővül napjainkban a legnagyobb ütemben, évente 15-20, illetve 30 százalékkal.

Azzal azért érdemes tisztában lennünk, hogy India Kínával való rossz viszonya fontos tényező abban, hogy a kínai piacot távoli országok tejtermékei árasztják el, s nem indiaiak. Az ilyen  geopolitikai szempontok  és vallási előírások a globalizációs folyamat fontos sarokpontjai.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele

Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

About the author: videkert

Leave a Reply

Your email address will not be published.