Tojás értékesítését befolyásoló tendenciák

Ugyan már Magyarországon is egyre keresettebbek a nem ketreces tartásból származó tojások, a többség még ma is az olcsóbb típust emeli le a polcról.

 Mivel a hazai fogyasztó számára még mindig a tojás ára az elsődleges döntési szempont vásárláskor, a kínálat több mint 80 százaléka ketreces tartásból származó termék. Azzal viszont igen kevesen vannak tisztában, hogy a tyúk számára a ketreces tartás csak akkor okoz rossz életkörülményeket, ha nem előírásszerűen üzemeltetik. Az előírásoknak megfelelő ketreces tartás során a kutatók sem tapasztaltak kimutatható jeleket, amelyek alátámasztanák a közvélekedést. Az EU a világ legszigorúbb állatjóléti szabályozását alkalmazza, és lássuk be, az állatok elképesztő termelési kutatói (mintegy 300 db/tojó/év sem azt jelzik, hogy szenvedések között élnek és „dolgoznak”. Arról is keveset beszélünk, hogy az alternatív tartási módszerek esetében rosszabb az általános higiéniai állapot, több az élősködő, szennyezettebb a tojás, viszont a költségek jóval magasabbak. Szóval, ahogy az a világon mindenütt lenni szokott, a tojástermelési technológiák megítélése sem lehet fekete vagy fehér. Jöhet a közösségi marketing, a fogyasztók képzése, a „Tudta Ön” típusú kommunikáció.

Szokásos előrejelzésünk azt mutatja, hogy az egy főre jutó tojásfogyasztás az előttünk álló években folytatja lassú növekedését.

Ebben viszont az is benne foglaltatik, hogy a jelenleg a piacnak mintegy 30 százalékát kitevő import nem fog érdemben visszaszorulni.

 

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle; Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published.