Precíziós mezőgazdaság kérdései

Miután a kormány augusztus elején elfogadta a Digitális Agrárstratégiát (DAS) ideje elgondolkodnunk azon, hogy leszünk mindannyian digitálisak.

Legyünk tisztában vele: kegyelmi idők ezek!

A gazdálkodás körülményei – gondoljunk például az árakra, támogatásokra, alacsony kamatokra, adózási feltételekre – kedvezőek.

De ezek egyike sem marad tartósan így. A hatékonyság, versenyképesség javításának kényszere hirtelen fog erősödni. Ahogy gyorsulnak a processzorok, úgy kell, hogy mindannyiunk számára egyértelművé váljon: lépést tartani egyre nehezebb lesz.

Ma még mehetünk a mélyre kitaposott nyomvályúkban, a változások szele azonban egyre erősebb. Lépni kell! Aki lép, az halad.

Aki megelégedve tekint jelenlegi helyzetére, már vesztett is.A fejlesztés állandó része minden gazdasági tevékenységnek. Iránya, üteme, eszközei azonban mindig változnak.

A probléma ott kezdődik, amikor azt hisszük, hogy önmagában a termelés technológiájának fejlesztése a megoldás a versenyképesség javítására.

Különösen igaz ez az agráriumban, ahol hajlamosak vagyunk túllihegni az aktuális slágertémákat. Kézzel fogható példa a precíziós gazdálkodás.Átfogó szemlélet.

Az üzenetünk az, hogy komplexen kell gondolkodni. A technológiák mellett az emberi erőforrásokra, a felkészültségre, a piaci versenyképesség javítására, az együttműködésekre, a stratégiai partnerek kiválasztására, de a jogszabályi változásokra, a támogatási lehetőségekre, feltételekre, a finanszírozási környezetre, és még egy sor tényezőre is figyelemmel kell lenni.

A digitalizáció ezek nagy részénél fontos szerepet játszik. Lehet tehát végre egy olyan hívó szó, amely nem csak egyoldalúan a technológiai fejlesztéssel, vagy éppen támogatással (emlékezzünk például a szép emlékű intervencióra) ígér megváltást.Tanulni, tanulni, tanulni!

Ahogy azt a DAS is leszögezi, az emberi felkészültség javítása az első lépés. Amíg nem tudjuk adott eszköz funkcióit használni, kihasználni, a nyert adatokat helyesen értékelni, nem térül meg a beruházás.

Itt mindjárt vissza is utalhatunk a forgalmazók keltette médiazajra, ami természetes érdekük, és sokan bele is esnek abba a csapdába, azt gondolván, hogy a versenyképesség pénzért egyik napról a másikra megvehető. Jó analógia a mobiltelefon.

Az elképesztő árú készülékek funkcióinak töredékét használjuk csak, és valójában a gerjesztett fogyasztási éhségünket, és egyfajta megfelelési kényszert elégítünk ki velük. Vegyük meg, ha megtehetjük, de ha már megtettük, akkor vegyük a fáradtságot tanulni, megismerni a gép képességeit, és fordítsuk hasznunkra.

A hangsúly a tanuláson van. A fiatalokhoz nyílván közelebb áll a digitális korszak, mint az éltesebb korosztályokhoz, de ez nem ment fel senkit a felkészültség emelése alól. Ismerve az agrárium korfáját, ennek nagy jelentősége van és lesz abban, hogy a generációváltás felgyorsuljon.

A termelés szintjén sem csak a gépek és technológiák, hanem a termelésszervezés, irányítás digitalizációja, a döntéstámogató informatika eszköztár is ide értendő. Híven a fenti gondolatmenethez, a tanulás, önfejlesztés, szemléletformálás nem csak a technológiai eszközöknél, hanem a felsorolt egyéb témákban is létszükséglet. „Tanult embernek nincs párja.” És itt véletlenül sem a sok szinglire gondolunk, hanem a felkészültség egyre magasabb értékére.

Az emberi erőforrás ára látványosan, értéke még nem annyira látványosan növekszik. Sőt, az utóbbi hónapok béremelései sok dolgozóban azt a képzetet keltették, hogy értékük kezd a helyére kerülni. Ez egyik oldalról teljesen rendben van, másik oldalról viszont értékrendi zavarokat okozott.

De annak is tudatosulnia kell, hogy a magasabb bérekhez magasabb bevételekre, jobb teljesítményre van szükség.

Ez tovább fokozza azokat a feszültségeket, amit a munkaerő szűkössége amúgy is gerjeszt. Az is nyilvánvaló, hogy nem csak a termelők szintjén van szükség a felkészültség (divatos kifejezéssel a kompetenciák) javítására. A közigazgatásnak legalább annyi elmaradása van e téren, mint a termelőnek, feldolgozónak (digitális állam). A nyilvántartások, az ellenőrzések, az ügyintézés időigénye és hatékonysága mind-mind fontos versenyképességi tényező. Mindannyian példák sorát tudnánk itt említeni. A lényeg, hogy ezzel a stratégia alkotói is tisztában vannak.

Mint ahogy azzal is, hogy nem csak az üzemek, hanem termékláncok, értékláncok minden szereplőjének összehangolt digitális fejlődése szükséges ahhoz, hogy a sokat emlegetett kedvező adottságok alacsony kihasználtsága javuljon. Ha e közhely mögé nézünk, akkor pénz látunk. Márpedig ezért dolgozunk, nem?

Minden stratégiai egy nagyobbnak a része.Az ilyen összehangolt fejlesztési igény nem képzelhető el egy alapos átgondolás nélkül. Hol tartunk most? Hová szeretnénk eljutni? Ehhez milyen eszközeink vannak?

A stratégiai gondolkodás az egyén és a közösség szintjén, egymásra épülten tud csak eredményt elérni. Ezek ugyan megint csak közhelyesen hangzanak, de attól még igazak. Rendszerszerűen, nem magunkat a világkép közepére helyezve, hanem a magyar agrárium teljes értékláncában gondolkodva, bizony jók az esélyeink.

Ebből is következik, hogy a DAS is csak egy eleme a magyar agrárstratégiának, ahogy az is eleme a nemzetgazdasági stratégiának, és így tovább mind vertikális, mind horizontális irányban. Jó példa, hogy a DAS része a Digitális Jólét Programnak is.

A digitalizáció legtöbbünk fejében az informatikával, az informatikai megoldások elterjesztésével azonos. Ez azonban az agrárágazatban nem cél, hanem eszköz az ágazat hatékonyságának növeléséhez. A megfelelő digitális eszköz kiválasztása már feltételezi mind a felkészültséget, mind a rendszerszerű gondolkodást.

Hol tartunk e téren? Ott, hogy szigetszerű fejlesztések zajlanak, ami miatt ezek mérhető előnyei messze elmaradnak attól, amit egy rendszerben tudnának. Nemzetgazdasági szinten pedig ezek előnyei még messze nem bontakoztak ki.

Adatot adok, kapok!

A digitalizáció természetéből adódóan rengeteg adatot generál. Ezek azonban csak feldolgozva, értékelve jelentenek értéket, amúgy csak a tárhelyet foglalják. A big data technológiák térnyerése révén lesznek olyan adataink, amelyek akár automatikus paraméterezést fognak adni a gépeknek, növelve ezzel mind a hatékonyságot, mind a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést.

Az adat érzékeny jószág. Óriási a felhajtás körülötte. Ezért az adatbiztonság szabályozását már a stratégia végrehajtásának elején meg kell oldani. Ennek része például az is, hogyan biztosítjuk a nemzeti adatvagyonhoz üzleti céllal való hozzáférést.

A többi szabályozandó területet nem is citáljuk ide, mert elvinné a terjedelmet a fontos üzenetektől.

Egyetlen kivételként a drónok használatával kapcsolatos igényt említjük.

Ha már adatokat emlegetünk, akkor ne feledkezzünk el arról sem, az új KAP Nemzeti Stratégiai Tervéhez nagyon kellenek majd az adatok. Bár a következő pénzügyi-kifizetési ciklus csúszása már szinte tényként kezelhető, a magyar stratégia kialakításához rengeteg adatra van szükség. Ezek a vállalások alátámasztása, később ellenőrzése során is nagy szerephez jutnak.

Hogyan legyek digitális?

Mindezek fényében ideje megpróbálni választ adni a címben felett kérdésre. Abból kell kiindulni, hogy helyén kell lennie önismeretünknek.

Nem mérhetjük magunkat az agrárgazdálkodók rendkívül inhomogén felkészültségi szintjéhez, még a szomszédhoz sem igazán.

Sokkal inkább – magunkból, illetve üzemünk adottságaiból kiindulva – ahhoz, hogyan képzeljük el a jövőt. 3-5 éves távlatban mikor, milyen fejlesztést tervezünk, milyen forrásból.

Ezzel együtt pedig tudatosan kell felkészültségünk erősítésével foglalkozni. Ismerkedjünk a modern technológiákkal, gépekkel, informatikai eszközökkel! Kérdezni, tanulni nem szégyen, sőt nem csak új ismeretek, hanem új kapcsolatok forrása is.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech  megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”.

Ezért is óriási siker, hogy a terület  legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont –  olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel. A néhány hete a  franciaországi Montpellier-ben megtartott 12. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián  hivatalosan is bejelentették, hogy a soron következő eseményt Magyarország rendezi meg  2021. július 19. és 22. között. Mindez két szempontból is hatalmas lehetőséget jelent: egyrészt  tovább erősíti a helyspecifikus gazdálkodás hazai elterjedését, másrészt a szakmai  konferencia és gyakorlati bemutató révén a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató  szakemberek megismerhetik régiónk adottságait és új kapcsolatokat alakíthatnak ki a helyi  szakemberekkel.

Miközben a betakarítás, a toxintermelés tölti meg az agrármédiumokat, érdemes elgondolkodni azon is, hogy hol vannak a helyspecifikus gazdálkodás keretei. Leginkább arról beszélünk, hogy a digitális eszközök révén megismerjük a termőhelyi adottságokat, fenntartható módon javítjuk a versenyképességünket, megfelelünk a klímaváltozási kihívásoknak.

A versenyképességgel kapcsolatosan azonban már kissé homályossá válik a történet. Inkább a hatékonyság a megfelelő kifejezés. Attól még nem magasabb árt, hogy a mai értelemben vett precíziós gazdálkodás útjára lépünk, biztonságosabbá tesszük a termés mennyiséget, esetleg javítunk a minőségen. Ahhoz sokkal több kell.

Ezért beszélünk mi a precíziós gazdálkodás kapcsán arról, hogy a fogalomba bele kell értenünk a betakarítást követő tevékenységet is. A megfelelő piacon, a megfelelő időben, a legjobb áron eladni a termeléstől nagyon eltérő képességeket, felkészültséget igényel.

A jövedelmünk pedig nagy mértékben függ ettől. Az fontos és nagy siker, hogy a fenti nemzetközi konferencia nálunk lesz, de az ezzel kapcsolatos kommunikációt ki kellene terjeszteni a fogalom tartalmának bővítésére.

A jelenlegi szinten kicsit úgy tűnik, mint kereskedői varázsszó ahhoz, hogy gépeket, technológiákat adjunk el a gazdáknak. Értelmezésünkben a precíziós gazdálkodás a precíziós termelést és a precíziós értékesítést egyaránt jelenti. A gazdálkodás kifejezés pedig még ennél is többet takar. Magában foglalja például az erőforrásokkal való gazdálkodást. A rengeteg előálló adat alkalmat teremt arra is, hogy a gazdálkodás pénzügyi adataival kiegészítve a teljes gazdálkodási tevékenység áttekinthetővé váljon.

Így kiderülne mindenki számára, hogy hol keletkezik a jövedelem. Láthatóvá válna például, hogy a termelési, értékesítési szerződések kötése, a piaci információk, az értékesítés időpontjának megválasztása milyen fontos. Aki eljutott oda, hogy termelési tevékenységét precíziós irányban fejleszti, ne álljon itt meg. Ki kell alakítani a képességet (tanulni, profira bízni) a precíz értékesítéshez. Máris kiderülne, hogy a fajtaazonos kínálati méret növelése érdekében nem nélkülözhető a termelői együttműködések erősítése.

Ez ma már közhelyesen hangzik, de attól még igaz. Kétségtelenül van ezen a téren előrelépés az országban, de korán sem olyan léptékű, ami meglátszana a jövedelmek alakulásában is. A precíz gazda azzal is foglalkozik, hogy mi az a növény, vagy éppen állatfaj, amely fenntarthatóan állítható elő adottságai között. Mai sikernövényeink, állataink nagyon hamar elveszthetik e pozíciójukat. Gondoljunk a burgonyára, a bogyós gyümölcsökre, és lassan vezető szántóföldi növényeinkre is, de a marhahizlalás felett gyülekező felhőkre is akár.

A környező országok termelői ugyanazokon a piacokon dolgoznak, mint mi, és fejlődési ütemük gyakran nagyobb a miénknél. Súlyos stratégiai kérdésekhez jutottunk tehát. A precíziós gazdálkodás fogalmából kiindulva arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a gazdálkodás egy komplex tevékenység, nem elég, ha csak a termelés technológiai szintjén haladunk előre. Ne hagyjuk, hogy elhomályosítsa gondolkodásunkat, egyirányban tartsa figyelmünket! Önmagában a precízebbé váló termelés nem hoz megváltást!

Ahogy a korábbi varázsszavak, például az EU-s támogatások, a pályázatok, az intervenció sem.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Vajon a helyén van a fejünkben az, hogy miből származik a jövedelmünk? Melyik tevékenységünk hozza és melyik viszi a pénzt? És vajon csak a pénz az, amiért dolgozunk, vagy ennél jóval összetettebb dolgok vezetnek minket? A kérdés ugyanígy feltehető bevételi és kiadási oldalunkra is! Ha tisztában vagyunk ezekkel a – lássuk be – alapvető  információkkal, tudjuk hová kell nyúlnunk, amikor változtatni szeretnénk. Rovatunk közös  szemléletformáló fonalát ebben a hónapban ezen a vonalon gombolyítjuk tovább. Remélem,  hogy a helyenként evidenciának tűnő megállapítások gondolkodásra késztetik az olvasót,  és szán némi energiát tevékenységének átgondolására. Biztosan meg fogja érni!

Józan paraszti ésszel.Rend a lelke mindennek. Amikor csatlakoztunk a Magyarország Legszebb Birtoka projekthez, az egyik vezérelvünk az volt, hogy minél több gazdához juttassuk el azt a gondolatot, hogy kulturált, rendezett körülményeket alakítsunk ki a környezetünkben, amely kifelé is egyértelművé teszi gondolkodásunkat, értékrendünket.

Ennek a rendnek azonban a fejünkben is meg kell lennie. A józan paraszti észre való hivatkozás nem véletlenül terjedt el a mindennapos szóhasználatban. Tovább megyek: Josh Billings megfogalmazásában „a zsenialitás nem  más, mint a józan paraszti ész ünnepi ruhában”.

A gazdálkodó adott helyzetben és  informáltság mellett a legjobb döntéseket hozza. Ha hiszünk ebben, akkor abban is hinnünk  kell, hogy mind a helyzet ismerete, mind az informáltság terén van előrelépési lehetőség.Stratégiai tanácsadóként mondom, az első lépés mindig a helyzetértékelés. És ez az, ami  sajnos nagyon sok gazdálkodónál nem történik meg. Nagyvonalúan azt gondoljuk, hogy ki  ha nem én ismerem saját üzememet, birtokomat, gazdaságomat. De ha a fenti kérdéseket  felteszem, sokan zavarba jönnek. Pedig egy alapos és mély helyzetértékeléssel helyére lehet  tenni saját érdekeimet leginkább szolgáló tennivalókat, súlypontokat. Könyvelőnk, bankunk  e téren nagy segítség lehet.

Mondok példát: Egyik gazda, amikor a banki kapcsolatrendszerét  értékeltük ki, nemes egyszerűséggel annyit mondott, „Fórián úr, a gazdának minden kamat  magas!”. A jelenlegi, soha nem látottan alacsony kamat és banki költségszintek mellett ez  arra mutat, hogy tevékenységének ez az oldala, bizony nincs a helyén. Bár a bankokkal  kapcsolatos gazdálkodói gondolkodás gyökeres változásokon megy át napjainkban. A  bankok felismerték, hogy sokkal több hozzáadott értéket tudnak nyújtani az  élelmiszergazdaság szereplőinek, mint külső finanszírozást.

A tanácsadó banki modell, amit  mi képviselünk, versenyképes a százalékok kialakításában ugyanúgy, mint az agrárszakmai  kérdésekben, a jövőkép, a stratégia-alkotás terén is.

Ez az a folyamat, amely a változás  gyökerét adja: a bank nem egy szükséges rossz ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk az utunkon, hanem stratégiai partner, aki a pénzen (hitelen) túl olyan kompetenciákat nyújt számunkra, amelyekkel kevésbé rendelkezünk, pedig elengedhetetlenek a sikereinkhez.

Példa: olyan piaci információkkal, elemzésekkel, előrejelzésekkel segítünk, amelyekhez a napi operatív működés mókuskerekében dolgozó csak hatalmas többletenergiák befektetésével jutna hozzá maga.

Amikor tehát a kapcsolat partnerséggé alakul, az értékteremtés válik fontossá, nem az a tized vagy század százalék. Egy másik százalék, az eladásoldali kerül előre, amiért közösen dolgozunk. Eközben ugyanis helyére kerülnek a gondolatmenet elején feltett kérdések. Márpedig függünk a támogatásoktól.A másik sarkalatos pont annak helyére tétele, hogy a támogatások milyen arányban határozzák meg jövedelmünket, illetve, mennyi erőforrást igényel elnyerésük. Sokak számára ugyanis ez az átok adminisztráció hozza a jövedelem jelentős, ha nem a teljes részét.

Ha tehát fejlesztésben gondolkodunk, lehet, hogy éppen ezt a képességünket, az adminisztrációt érdemes leginkább erősíteni. Bármily furcsán hangzik is ez egy mezőgazdasági gazdálkodó számára, a profi dokumentációs, nyilvántartási és elszámolási rendszerek sokaknál több pénzt hoznak, mint a termékek. Itt különösen ki kell emelni az adminisztrációs személyzet megbecsülését! Ha csak egy olyan látszólag egyszerűnek tűnő, régóta működő, a valóságban igen bonyolult rendszerre gondolunk, mint a gázolaj jövedékiadó-visszaigénylés, mindjárt értékelni tudjuk az adminisztrációban való jártasságot.

Az AKI által működtetett tesztüzemi rendszer szektoriális adatai segítenek saját helyzetünk  megítélésében. A 2017. évre vonatkozó adatok szerint a juh- és a húsmarha tartók jövedelme teljes egészében a támogatásokból származott, de a közvetlen támogatások üzemi bruttó jövedelemhez viszonyított aránya igen magas volt még tejtermelőknél, a szántóföldi növénytermesztőknél is, miközben a legkisebb arányt a hajtatásos és a szabadföldi zöldségtermelőknél mutatták ki.

Ezek a számok az évek között nem mutatnak jelentős ingadozásokat, ami magyarázza erős támogatás-központú gondolkodásunkat, de nem magyarázza alacsony motivációnkat ennek mérséklése terén.Az üzemi bruttó jövedelem2 és a közvetlen támogatások aránya 2017-ben.Több erőforrást az értékesítésre!

A jövedelmünk szerkezetének vizsgálatakor az az eredmény a legjobb, ha a termékeink értékesítéséből származó bevételt találjuk a legfontosabbnak, meghatározónak. Ez az  egészséges. Ennek javításához már összetettebb út vezet. Alapvetően két részre oszthatjuk.  Az egyik a termelés, a másik az értékesítés hatékonyságának erősítése. A termelési folyamat  áttekintése nem csak a technológiákat, a technológiai fegyelmet kell, hogy érintse.

Nagy  hangsúlyt kell kapnia a folyamatok vizsgálatának. A műveletek sorrendje, a szállítások,  anyagmozgatások szervezése például mindig rejt tartalékokat. Az értékesítés a mezőgazdaság Achilles sarka. Azon képességek között, amely ma egy  mezőgazdasági üzem működtetéséhez szükségesek, előkelő helyen van a kereskedelmi  véna. Ahhoz, hogy valaki jó agrárkereskedő legyen, elsősorban piacismeretre,  kapcsolatrendszerre, tárgyalástechnikai alapokra van szüksége, de nem árt az igen mély  áruismeret, jártasság a paritások, a szállítmányozás terén sem.

A lerágott csont, mi szerint  minél nagyobb egységes tétellel lépsz a piacra, annál kedvezőbb feltételeket érhetsz el,  szintén közhelyszámba megy, de attól még életbevágóan igaz. A szervezettség az eladások  során is aranyat ér. Ha pedig e szervezettség már a fajtaválasztás, a termelés-szervezés  terén is megvalósul, már nyert ügyünk van. Miért és még meddig nem élünk ezekkel a lehetőségekkel, ma már nehezen magyarázható. A támogatási rendszer elkényelmesítő, sok  mindent elfedő hatásai, a múltra való hivatkozás, a szomszéddal való kapcsolatok, a bizalomhiány nem szabadna, hogy a piaci kihívások elől elvonják a figyelmet. Már írtunk idén  e rovatban arról, hogy a mezőgazdasági tömegcikkek piacán idén nem látunk teret az árak  emelkedése előtt. Az állati termékeknél ezzel szemben jók az árkilátások.

Valódi partnerség.

E rövid gondolatmenet legfontosabb üzenete az, hogy tegyük tisztába magunkban azt, hogy mely tevékenységünk hozza a jövedelmet, és melyik viszi igazából. Ha egyedül szerzem be inputjaimat, akkor súlyos százalékokat veszítek ugyanúgy, mint amikor magam adom el termékeimet. Az individualizmus igen drága hobby. Nem az a baj, hogy a támogatási rendszer motivációi erősek, hanem az, hogy „mindent visznek”.

Ne a támogatási rendszer feltételrendszere legyen az elsődleges alkalmazkodási terület, hanem a piaci igényeknek való folyamatos megfelelés. Ne hagyjunk egyetlen támogatáshoz jutási lehetőséget sem veszendőbe, amennyiben az a piaci céljainkat szolgája!

Sokan vallják magukat a gazdák partnerének. A már citált józan paraszt azonban tisztán látja azt, ki teremt számára valódi hozzáadott értéket, ki nyújt segítséget döntéseinek meghozatalában, s ki hajt inkább a pénzére.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A mezőgazdaságban alkalmazott robotok globális piaca 2025-re eléri a 25 milliárd dollárt

Kezdjük két nagyon kemény ténnyel:

az Európai Élelmiszerhatóság a vizsgált élelmiszerek felében talált határértéken felüli növényvédőszer tartalmat.

A másik az, hogy a világon előállított élelmiszerek harmada a kukában végzi.

Óriási az élelmiszerpazarlás, ami jórészt a szállítással, a technológiákkal függ össze.

Eközben egyre több és jobb minőségű élelmiszerre van szükség; az előállításukhoz rendelkezésre álló erőforrások – főleg a munkaerő, a termőföld és a víz – egyre korlátosabbak, és akkor még nem beszéltem a klímaváltozásról, a járványokról, az újabb betegségek megjelenéséről.

Az élelmiszertermelést tovább kell intenzifikálni, miközben a hagyományos termelési módokhoz való visszatérés is felértékelődik. Az nem kérdés, hogy a két út elfér egymás mellett, az viszont igen, hogy az előállított élelmiszerben milyen különbségek lesznek! Nyilván mennyiségiek. Hosszú távon is 90 százalék felett lesz az intenzíven előállítottak aránya, ahogyan egyébként az értékesítési csatornák között is az internet és az üzletláncok aránya is ilyen magas marad.

A minőség terén a precíz, robotizált technológia verhetetlen.Ennek megvalósításában döntő szerepe lesz az új technológiáknak, amelyek a robotok, a távérzékelés és a felhő alapú számítástechnika által biztosított adatbankra támaszkodnak.

Az agrárium nagyon fontos időszakát éli. Informatikai forradalom zajlik. A mezőgazdaság rendületlenül menetel a robotizálás felé, miközben az ehhez szükséges szemlélet még messze nem alakult ki.

A digitalizált, precíziós gazdálkodás révén az optimális vegyszerrel, optimális tápanyagadaggal, a genetikában rejlő adottságok magas szintű kihasználása történik. Az eredmény biztonságos, jó minőségű élelmiszer, fenntarthatóbb módon előállítva.

A robotizálás a mezőgazdasági termelés és feldolgozás teljes spektrumát felöleli. Hadd zárjak néhány szellemes példával: hamarosan robotrovarok is segítik a beporzást, ugató drónok vigyázzák a jószágot. Angliában már van olyan farm, amelyre egyáltalán nem mennek ki emberek, távolról művelik.

E fejlődéstől nem kell félnünk, több és jobb élelmiszereket fog hozni és nem csak a pazarlás, hanem az éhínség leküzdésében is segíteni fog.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Az agrárium – és az egész gazdaság – teljesítményét meghatározzák a rendszerváltozás idején indult családi vállalkozások, amelyek jelentős gazdasági szereplőkké fejlődtek. Ezek alapítói azonban mára a nyugdíjkorhatáron túl, de legalábbis annak közelében vannak, miközben kevesen rendelkeznek határozott tervvel a cég átörökítésére. Nem beszélve arról, hogy többségük nem nyitott a technológia fejlesztésekre, miközben éppen ebben rejlik versenyképességük záloga.

A generációváltás egy természetes folyamat, amely komoly előkészületet igényel, de minden esetben egyedi. Nincs két egyforma élethelyzet.

A lényeg mégis az, hogy tudatos legyen. Egyre többet halljuk, hogy az idős gazda tudását a precíziós gazdálkodás viszi tovább magasabb szinten. Az ennek során keletkező hatalmas adattömeg elemzése azonban gyakran meg is cáfolja a régi beidegződések. A digitalizációs folyamat szorosan együtt zajlik a generációváltással.

Az idő gazdák jelentős része nehezen tanulja már meg az új technikai eszközük használatát, inkább engedi oda a fiatalokat a gépekhez. Ugyanakkor ez nem ok számukra visszavonulásra.

Az Agrostratéga felmérése szerint a nyugdíjkorhatárt elérők több mint 80 százaléka nem akar visszavonulni. Ez nagyon komoly szám, ami kezelést igényel.

A fiatal generációnak szorosan együtt kell működnie az időssel, és fokozatosan kell az operatív feladatokat, később a stratégiaiakat is átvennie. Az idősek kapcsolati hálója nagy érték.

Azt, amíg csak lehet működtetni kell, szintén fokozatos átvétel mellett.

A helyzet másik vetülete a cégeladások várható növekedése.

Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint, az előttünk álló két-három évben egyre több agrárcég fog eladásra kerülni. Az okok összetettek, de alapvetően összefüggenek az egyre gyorsabban változó gazdálkodási környezettel, és a kiöregedéssel.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Míg egy finanszírozó számára a precíziós gazdálkodás szép zöld és fehér, tehát a környezetgazdálkodás és a piaci fehéredése felé mutató eszköz, ugyanez a gazdák szempontjából nem ilyen egyértelmű. Azzal már mindenki tisztában van, hogy nincs más út a magyar mezőgazdaság előtt, mint a precíziós gazdálkodásra való áttérés.

Már nem az a kérdés, igen vagy nem, hanem az, hogy mikor. A jelenlegi gazdasági-finanszírozási környezet nagyon jó alkalom, mi több, soha vissza nem térő alkalom arra, hogy komoly lépéseket tegyünk a beruházások téren. Viszont, ahogy az az élet minden oldalán igaz, a precíziós gazdálkodás sem egy önmagában működő rendszer. Csak egy része a gazdálkodás körülményei, eszközei komplex halmazának. S ez az, amit sokan még nem értenek.

A mezőgazdaságban mindig vannak slágertémák, amik a figyelem középpontjában vannak. Gondoljunk vissza az Európai Unióhoz történt csatlakozást megelőzően a magán kézbeadás mindent vivő témájára, majd ennek helyére az EU-s támogatások léptek, ma pedig a precíziós gazdálkodás a minden agrár témájú beszélgetés egyik kulcsfogalma. Pedig már maga a fogalom sem mindenki számára egyértelmű, jelenti ugyanazt. A lényeg, hogy a szemlélet formálásával egységes egészként gondoljunk az élet, a munka, a gazdálkodás minden elemére. A precíziós gazdálkodás felé való elmozdulás felkészültséget, tanulást igénylő folyamata alkalmas arra, hogy e szemléletváltást a vezetőktől, tulajdonosoktól egészen a dolgozókig előmozdítsa, de fennáll a veszélye annak, hogy önmagában üdvözítő útnak tekintik a technológiai fejlesztések ez irányú mozgását.

Önmagában nem csodafegyver

Tisztában kell lenni például azzal is, hogy a precíziós gazdálkodás nem azonnal megtérülő befektetés. Rengeteg szintje, fokozata van, de nagyon jó dolog, és megállíthatatlanul terjed. Ám akkor lesz siker, ha professzionális megvalósításával együtt a termelési szerkezetünket is hozzáigazítjuk a piachoz. Akkor csodafegyver lesz. E nélkül azonban sok ember számára zsákutcát jelent majd, hiszen csak ideig-óráig fedi el a piaci nehézségeit. Ha az ember tanul, beruház, fejleszt, akkor egyik oldalon fejlődik ugyan, de ha közben ugyanazt termeli, amellyel korábban értékesítési gondjai voltak, azok meg is maradnak. A tömegcikkekre épülő hazai agrármodell egyre ingatagabb. Ezen pedig a precíziós gazdálkodás nyújtotta előnyök sem változtatnak érdemben. Középtávon – például üzemméreteink, a fajtaazonos tételek mérete miatt – nem számíthatunk tartós sikerekre a nemzetközi piacon. Ha ezt a helyzetet pusztán a precíziós gazdálkodással gondolom áthidalni, akkor rossz útra megyek. Lehet ugyan a hatékonyságot néhány százalékkal növelni, az önköltséget csökkenteni, de a piac arról szól, hogy azonos fajták mozognak egyre nagyobb tételekben és egyre olcsóbban.

Ezt pedig önmagában a precíziós gazdálkodás nem oldja meg. Meg kell találni a réspiaci lehetőségeket, a versenyképes egyensúlyt a tömegcikkek és a magasabb hozzáadott értékű termékek között. Jó lenne, ha mindenki úgy tervezné meg a gazdasági évét, mit hogyan tud majd eladni. Ehhez ismernie kell a piacot, melyek az alapvető tendenciák, milyen irányba változik, és hogyan jut el oda. Ebben nagy segítséget nyújthatnak a középtávú előrejelzések. Az Erste Agrár Kompetencia Központban megvan az ehhez szükséges tudás és tapasztalat.

Elemezzük, melyek az alapvető tendenciák, amelyek középtávon hatnak a piacon, és előrejelzéseket készítünk. Anélkül ugyanis nehéz a precíziós gazdálkodás költséges beruházásaihoz kapcsolódó döntéseket megalapozottan meghozni, hogy ne látnánk néhány évre előre a fő piaci tendenciákat. Nagyon sokan érzékelik már, hogy a tömegcikkekkel nem boldogulnak, és próbálnak specializálódni, vagy valamilyen réspiaci stratégiát kialakítani.

Ehhez meg kell nézni, hogy a hozzánk hasonló adottságokkal rendelkezők körében milyen sikertörténetek vannak. Nem okvetlenül arra kell gondolni, hogy feltaláljak valami olyat, amiben úttörő leszek. Mindenütt vannak kitörési pontok, réspiaci lehetőségek. Bármilyen növény vagy állat esetében.

A szemléletváltás nem kerül semmibe. Az adat a drága

Röviden összefoglalva a precíziós gazdálkodás lényegét: a technológia fő ismérve a területünk és a gazdaságunk minél mélyebb ismerete, valamint ennek az információhalmaznak a segítségével az optimális működésre való törekvés. Véleményünk szerint nem az az elsődleges kérdés, hogy ezt a tudást a technológia révén, vagy a hosszú időn át tartó tapasztalás útján szerezzük meg. A precizitás megjelenhet egy idős gazda éveken át tartó áldozatos munkájában is, mint amikor az eke fogásából megmondja a területe kötöttségét és a táblán belüli nedvességmegtartó képesség különbségeit. Ennek a tudásnak a megszerzésére a felgyorsult és erősen gépesített világban azonban már nincs lehetőség. A táblák, földterületek ’kórtörténete’ sokszor ismeretlen, a területek koncentrálódásakor a sokfelől döntési körünkbe tartozó területeket egyben kezeljük és előzetes vizsgálatok nélkül, azonos dózisokkal kezeljük. Pedig ez nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági téren is sok kérdést vet fel.

A tábla mély ismeretéhez szükséges adatoknak nemcsak értéke, hanem költsége is van. Ez annál magasabb lesz, minél pontosabb adatokat szeretnék megszerezni. Ezért jelenik meg a költségtényező a lenti táblázat mindkét oldalán. Az egyszerűbb megoldás a hozammérő használata, amivel mérhetővé válik a tábláról lekerülő termény által a kimenő inputok összessége. A tábla hozamtérképe azonban önmagában csak egy okozat, ami az eredendő okot – ami lehet elemi-, vadkár, mikro-, makroelem hiány/többlet, művelési/emberi hiba… stb. – csak sejteti.

A precíziós gazdálkodás legfontosabb előnyei és nehézségek a bank szemszögéből

Előnyök                                                                     

  • információs többlet
  • hozamot növel
  • Megelőzhet beavatkozásokat;
  • Emberi hiba kiküszöbölése;
  • Automatizálás;
  • Növényi tolerancia maximalizálása;
  • Elemek közötti szinergia révén további előnyök;
  • Nyomon követhetőség, élelmiszerbiztonság növelés
  • Költséget csökkent

Nehézségek:

  • Költségeket növel;
  • Pontos adatokat, kalibrációt igényel;
  • Drága beruházás, nehéz meghatározni a költségeket;
  • Nem lehet mindent befolyásolni;
  • Szaktudást igényel;
  • Különböző szabványok;
  • A (tömeg)termékek piacán a hozzáadott érték nehezen realizálható.

Az érdeklődőknek azt a kérdést is fel kell tenniük maguknak, hogy mihez kezdenek ezzel az adatmennyiséggel? A nyers adat önmagában értéktelen; módszertanilag és szakmailag megalapozott kijuttatási tervvel együtt jelent csak komoly megtakarítási lehetőséget.

Emellett a technológiák terjedésének az is gátat szab, hogy az inputok és a termények nyomon követhetőségével együtt nő a cégen belüli átláthatóság is. Lássuk be, hogy ez még nem mindenkinek áll érdekében. Az adatok kiértékelésére egy új piac kezd formálódni, amiben – remélhetőleg – kiemelt szerep jut majd a szaktanácsadói hálózatnak és új módszertannal felszerelkezve pontosabb adatok kerülnek a gazdák birtokába.

A pénzintézetek számára egy igen csábító hitelezési cél a precíziós gazdálkodás több szempontból is. Bár idővel csökken az eszközök értéke, de – megfelelő birtokméret esetén – hatékonyságjavító célként a megtérülése rövid lehet. A birtok mérete nem azt jelenti, hogy csak a nagyok számára lehet járható út a gazdálkodás precízzé tétele. Kis birtokoknál csak a megfelelő gépkapcsolásokat kell megtalálni az elinduláshoz. Mivel a növénytermesztésben a legnagyobb költségtényező a tápanyag kijuttatás, ezért ennek táblán belüli megkülönböztetett kezelése jelenti a legnagyobb költségmegtakarítást is. Érdemes ezzel kezdeni és erre egy kedvező ár-érték arányú gépkapcsolatot kiépíteni. Ezt azonban nem kell feltétlenül saját beruházással kezdeni. Szolgáltatásként igénybe véve is el lehet kezdeni a tapasztalatszerzést.

A szemléletváltás nem kerül semmibe, az adat megszerzése és kiértékelése a drága.

A pénzintézet szempontjából az a szemlélet fontos, ami a gazdát jellemzi a precíziós gazdálkodáson keresztül. A gazdáknak sokszor nehézséget okoz az adminisztráció, vagy egy komplex, megalapozott üzleti terv összeállítása. A precíziós technológiák segítségével az adatok megbízhatóak, követhetőek, kevesebb lehet az emberi hiba, továbbá a növények, állatok általános életképessége is javul igényeik pontosabb kielégítése nyomán. Ezek

a pénzintézet kockázatkezelésének szempontjából fontosak, hiszen javul a termelés fenntarthatósága és az üzem versenyképessége is. Különösen gyorsan megtérülhetnek ezek a beruházások magasabb hozzáadott értékű ágazatok (állattenyésztés, kertészet) esetén, mert a tömegtermékek piacán – ahogy a táblázatban is áll – nem tudunk árkülönbözetet realizálni precíziós és nem-precíziós termelésből származó végtermék között.

Az adatok mélysége meghatározza a költséget és a kinyerhető információkat, a kettőnek összefüggésben kell lennie. Ha a gazdálkodó optimalizálni szeretné a tevékenységét, akkor a precíziós gazdálkodás kiváló lehetőség a számára. Ha erre nincs indíttatása, akkor más irányba kell menni: a hatékonyságjavítástól a költségminimalizálásig többféle út is létezik. De a globális tényezőket figyelembe véve nem biztos, hogy mindegyik járható lesz a következő tíz évben.

Úttörőnek számító előrejelző tevékenységünk célja hozzájárulni ügyfeleink megalapozottabb üzleti döntéseihez. E rovat e tevékenység egyik kommunikációs csatornája.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published.