Hal értékesítését befolyásoló tendenciák

Az édesvízi akvakultúra a jelenleginél nagyobb támogatást kaphat a 2021-től kezdődő uniós költségvetési ciklusban.

A Halászati Pénzalap 10 százalékos bővülése jó hír még akkor is, ha átmeneti évvel indul a következő pénzügyi-kifizetési ciklus. Bátorítani fogja a halastavak üzemeltetőit arra, hogy belevágjanak az egyre sürgetőbb felújításokba. A halastavak nagy része ugyanis meglehetősen elavult. Pedig a piaci lehetőségek mind belföldön, mind a külföldi piacokon növekszenek. Ahogy a tengeri halászat lehetőségei és az általuk kifogott halak minősége a tengerszennyezés miatt romlanak, úgy növekszenek az édesvízi haltermelés lehetőségei.

Az Európai Unió akvakultúrával foglalkozó kisvállalkozásai mintegy 80 ezer embert foglalkoztatnak, olyan helyeken is, ahol alig van más munkalehetőség. A szektor lassan nő, pedig nagy lehetőség van benne – az EU-ban fogyasztott tengeri halak kétharmadát importálják. A halgazdaság fenntartható alternatívát jelenthet. Miközben a tengeri halászat lehetőségei kimerülőben vannak, addig az édesvízi halakat egyre többen keresik az éttermekben és boltok pultjain.Itthon a 26 ezer hektárnyi tógazdaság és a 19 intenzív telep a támogatása emiatt jó befektetés. Ha ezek még össze is hangolnák termelésüket ütemezésben, fajokban, takarmányozásban, értékesítésben, szállításban, fejlődésük egymást erősítve jelentkezne.Unásig ismételgethetjük, hogy a hazai halfogyasztás mennyire alacsony, pedig az egészséges életmód,Ehelyett innoválni kell. Az egyre fizetőképesebb fogyasztó elvárja az újításokat. Ezek nem csak a termékek választékában jelenhetnek meg, hanem az értékesítési módszerek, a marketing, a csomagolás terén is. Persze a halak termelése során is számos innovációs, fejlesztési lehetőség adódik.

A magyarországi akvakultúra kilátásai kedvezőek. A termékeik iránti kereslet hosszú távon is növekszik, támogatásaik nőnek. A fejlődés üteme azonban inkább azon múlik, mennyire mernek és tudnak fejleszteni tevékenységük minden elemében.

Előrejelzésünk szerint az egy főre jutó belföldi halfogyasztás már az évtized végére elérheti a 7 kilogrammot, és aztán 2025-re pedig a 10 kilogrammot. Ebben pedig már jelentős szerepe lesz a magasan feldolgozott termékeknek.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Mivel nyáron sokan vízparton, esetleg horgászva töltik szabadságukat, előrejelző

rovatunkban szétnézünk a halpiacon. Annál is inkább tesszük ezt, mert e szektor látványosan fejlődik.

Magyarországon mintegy 80 gazdálkodó illetve vállalkozás foglalkozik haltermeléssel. A cégek jellemzően nem tiszta halprofilúak.  Az ágazat édesvízi halakból származó éves árbevétele tavaly 12,5 milliárd forint körül volt, a termelés jövedelmezősége mintegy 4 százalék. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében 2015 és 2020 között 16,5 milliárd forintot fordítanak ágazati fejlesztésekre, innovációra és beruházásokra.

 A magyarországi édesvízi hal harmada az adventi időszakban fogy el. A vásárlók 80 százaléka a pontyot keresi. Mellette mind az élő, mind a feldolgozott, szálkamentes szürkeharcsára és az afrikai harcsára is nagy a kereslet. Vidéken népszerű a kárász és a busa is, amelyből ropogós, paprikás halszeletek kerülnek majd az ünnepi asztalra.

 Az egy főre jutó éves hazai halfogyasztás növekvő tendenciát mutat. A magyar lakosság évente átlagosan közel 6 kilogramm halat fogyaszt. Ez az érték a ’90-es években még csak fele ekkora volt. Ugyanakkor Európában 23 kilogramm az egy főre jutó éves halfogyasztás átlaga, a világátlag pedig 16 kilogramm. A hazai igény egyre inkább a feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt nő. Az ágazat képviselői és az agrártárca is évek óta törekszik a halfogyasztás és a fogyasztói bizalom növelésére. Ezt a célt kívánta szolgálni a fogyasztási célú hal ÁFA tartalmának 2018. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra való mérséklése is. A lakosság az 1,5–2 kilogrammos pontyot keresi általában, és a kereskedői igények is ezt az átlagsúlyt tartják megfelelőnek a gazdaságos feldolgozáshoz (pl.

pontyszelet).Európában keresleti piac alakult ki az édesvízi haltermékekre, és egyre nagyobb az érdeklődés a magyar édesvízi halak iránt. Évente 3500 tonna édesvízi halat exportálunk. A kuriózumnak számító ragadozó halak (csuka, süllő) nagy részét Ausztriába, Németországba, Olaszországba szállítják.A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek évente közel 21 ezer tonna halat termelnek. Ebből mintegy 15 ezer tonna étkezési célú, és jelentős része exportra kerül. A meghatározó hal a ponty, amelyből tavaly 17 ezer tonnát állítottak elő. A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát, míg az intenzív termelés 90 százalékát az afrikai harcsa teszi ki. Magyarország a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel.Magyarországon mintegy 25 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A magyarországi halgazdaságok üzemi formájára jellemző, hogy a haltenyésztéssel az ivadékneveléstől az étkezési hal előállításáig foglalkoznak. Hazai viszonylatban hagyományosan három év alatt állítják elő a piaci pontyot, míg a két év alatt előállítható étkezési pontyra a táppal történő takarmányozás ad  lehetőséget, ami elterjedőben van. A halászati ágazatban felhasznált víz mennyisége 2017-ben 278 millió m3 volt, ami 1,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.  Egyre nagyobb bevételt jelent a tógazdaságoknak a horgásztatással értékesített hal. Az AKI adatai szerint tavaly 282,5 tonnát értékesítettek ilyen módon az adatszolgáltatók, ami 7,6 százalékos emelkedés 2016-hoz képest.  A halászati és akvakultúra-termékek importértéke 32,1 milliárd forintot, exportértéke 7,7 milliárd forintot ért el 2017-ben, így a külkereskedelmi forgalom passzívuma 24,4 milliárd tett ki, 2 milliárd forinttal haladta meg a 2016-os értéket. Az élő ponty exportja évek óta meghaladja a 3 ezer tonnát. Ez az ágazat is  unkaerőhiánnyal küzd, mert a közfoglalkoztatottság bevezetésével a halászati idénymunkára nehezen sikerül munkavállalókat találni. A helyzet lassan veszélyezteti az őszi idénymunka sikeres lebonyolítását, ezért is kérik a kamara és a kormány segítségét, hogy a közfoglalkoztatottak be lehessen vonni az őszi halászati idénymunkákba. A halak ára jelentősen emelkedett 2017-ben. A pontyfilé kilónkénti ára 2000 forintra emelkedett, és az áfa-csökkentés ellenére is tartja ezt a szintet, ami az exportpiaci kereslet élénkülésével mutat összefüggést.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published.