Cukor piaci értékesítését befolyásoló tendenciák

Lássuk be, az, hogy 2016 közepe óta a cukorárak csökkenő trendben vannak, nem fenntartható állapot. Mivel Magyarország erős importfüggésben van, a nemzetközi cukorpiaci mozgások közvetlen hatással vannak piacunkra. Ezt erősíti az is, hogy meghatározó izocukor gyártók vagyunk a térségben. Az öt évtizedet élt uniós kvótarendszer kivezetése is érezteti hatását. A kérdés, hogy a lassan két éve tartó világpiaci árcsökkenés meddig tart, s milyen időtávon van esély a fordulatra .

Pillanatkép az EU cukorszektoráról2017 szeptemberével búcsút intettünk az 1968-ban bevezetett cukorpiaci szabályozásnak;A tagállamok között koncentrálódik a cukorrépa termelése. A 18 répatermelő  tagállamból leginkább Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia és  Lengyelország növeli termelését, hozamok tekintetében mi a 10. helyen állunk;Csökkenő cukorrépa terület, növekvő hozamok • Csökkenő kereslet, csökkenő cukorfogyasztás • Csökkenő cukorgyárszám A kvótarendszer kivezetésének másik fontos következménye, hogy a korábban  cukorimportot legfeljebb preferenciális kvótákon keresztül ismerő EU nettó  importőrré vált. Ez leginkább finomítatlan nyerscukor.

Középtávon azonban, ahogy a  közösség cukorpiaca alkalmazkodik a világpiachoz, újra enyhe nettó exportőri  pozícióba kerülhet, méghozzá a cukortermelés évi 19 millió tonna körüli  stabilizálódása közben.Árak hullámában:Ahogy a világpiacon, úgy 2015 vége és 2016 nyara között az EU-ban is emelkedtek a cukorárak. Azóta azonban lefelé tartanak, és 2017 eleje óta ismét magasabb az EU ár, mint a világpiaci. A háttérben – a főleg India és Thaiföld rekordtermésének köszönhető – magas termés (alig 4 millió tonnával marad el a rekordtól), és a készletszint 49 millió tonnát meghaladó szintje áll.

Ezek tartósan nyomás alatt tartják az árakat. (A legfrissebb előrejelzések 188,3 millió tonnás globális cukortermelést várnak 2018/19-ben.)Hazai viszonyok:2012-es mélypontja óta közel 10 százalékkal növekedett a belföldi cukorpiac. Ismét évi 30 kilogramm felett van az egy főre jutó fogyasztás. Ha pedig ennek a jövedelmek emelkedésével való szoros összefüggését tekintjük, arra számíthatunk, hogy e növekedés még nem ért véget. A cukorfogyasztással kapcsolatos egészségügyi kockázatok miatt csak remélni tudjuk, hogy a magasabb jövedelmek az életmód változására is hatással vannak, ami pedig egy jobb szemlélet, egészségesebb életmód felé vezet.

Magyarország hosszú évek óta jó levezető piac a térség cukorfelesleggel rendelkező termelői számára. Miután a magyar cukorpiac erősen importfüggő, nem véletlen, hogy a nemzetközi trendek erősen hatással vannak a hazai árakra. A legutóbbi tetőzés, 2017 májusa óta negyedével csökkent a cukor fogyasztói ára.Tekintve a fent említett tendenciákat, az Erste Agrár Kompetencia Központ arra számít, hogy kisebb trendfordulóhoz érkezett a cukorár.

Ez az alacsony árakkal összefüggő termelés- visszafogással és az emelkedő olajárakkal függ össze. Ezek miatt átmenetileg korrigálnak majd felfelé az árak 2019-ben, de középtávon a jelenlegi szint körüli stagnálásra, még inkább további lassú mérséklődésre számítunk. Mivel az izocukor ára sokkal inkább a cukoréval mozog együtt, mint a kukoricáéval, árvárakozásaink megegyeznek a cukornál jelzettekkel.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2018. október 15-i luxemburgi ülésén olasz kezdeményezésre 8 tagállam, köztük Magyarország kérte a Bizottságot, hogy ismerje el a válsághelyzetet a cukorágazatban és léptesse életbe az ágazatot rövid- és középtávon stabilizáló intézkedéseket, így a magántárolási támogatás megnyitását.

Mivel Magyarország egyik oldalról messze van a cukorpiaci önellátástól, hiszen alig harmadát tudjuk a kaposvári termelésből kielégíteni az igényeknek, másik oldalról pedig a legnagyobb európai izocukor termelők vagyunk, a cukorpiaci nemzetközi kitettségünk igen magas fokú. Arra értelemszerűen nincs befolyásunk, hogy a világpiaci keresleti- kínálati spekulatív egyensúly hogyan alakul, de a maradék

cukorrépa termelés fenntartásában érdekeltek vagyunk. A jelenlegi ár és költség-hozam szint mellett csak a támogatás miatt lehet némi nyereség a cukorrépa termelésen.2012-es mélypontja óta közel 10 százalékkal növekedett a belföldi cukorpiac. Ismét évi 30 kilogramm felett van az egy főre jutó fogyasztás. Ha pedig ennek a jövedelmek emelkedésével való szoros összefüggését tekintjük, arra számíthatunk, hogy e növekedés még nem ért véget. A cukorfogyasztással kapcsolatos egészségügyi kockázatok miatt csak remélni tudjuk, hogy a magasabb jövedelmek az életmód változására is hatással vannak, ami pedig egy jobb szemlélet, egészségesebb életmód felé vezet.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

A közlekedés igényeinek felfutásával egyre több üzemanyagra van szükség Brazíliában, amit javarészt cukornádültetvényeken termelnek meg. A kukorica – mint etanolalapanyag – csekélymegbecsülésnek örvend, és kevéssé hatékony a cellulózalapú etanolgyártás is. A párizsi klímaegyezmény alapján azonban Brazíliának is kötelezettségeket kellett vállalnia.

Gyakran foglalkozunk e lap hasábjain a cukorral, de mivel még mindig erős a fogyasztó kötődés e termék iránt, és a hazai piac és fogyasztás is növekszik, érdemes képben maradni cukorfronton. A napokban már 149 forintos akciós kilónkénti cukorárakat látunk a láncok polcain. Az alábbi görbe akár a londoni tőzsdei árat is mutathatná azzal a különbséggel, hogy ott már 2016 közepén elindult, és ma is kitart az árzuhanás. Az időeltolódás miatti ár-különbözet ott lapul a kereskedők zsebében. A jelenlegi világpiaci cukorárak 2008 decembere óta a legalacsonyabbak.

Mivel a 2018/19-es szezonban is a fogyasztást meghaladóan növekszik a termelés, a készletek tovább emelkednek. Az EU cukorárai az elmúlt év eleje óta tartósan a világpiaciak felett vannak. Ha a folyamat végét kutatjuk, akkor számolni kell azzal, hogy a brazilok az alacsony cukorárak miatt is egyre több üzemanyagot gyártanak a cukornádból. India és Thaiföld rekordtermései azonban nyomás alatt tartják a piacot. Ezen az áron már élénk a kereslet növekedése is.

Előrejelzésünk szerint, a cukorár az év hátra lévő hónapjaiban már nem fog tovább csökkenni, de a korrekcióra kevés a tér, az év végén egy évvel korábbinak. Mértékét tekintve mintegy 5 százalékos korrekcióra számítunk az év végéig, de ez 10-15 százalékkal is alatta maradnak az marad alatta az egy évvel korábbinak.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Felmegy-e a cukrunk?

Mivel Magyarország erős importfüggésben van, a nemzetközi cukorpiaci mozgások közvetlen hatással vannak piacunkra. Ezt erősíti az is, hogy meghatározó izocukor-gyártók vagyunk a térségben. Az öt évtizedet élt uniós kvótarendszer kivezetése is érezteti hatását. A kérdés, hogy a lassan két éve tartó világpiaci árcsökkenés meddig tart, s milyen időtávon van esély a fordulatra.

Itt a kvóta vége

2017 szeptember végével búcsút intettünk az 1968-ban bevezetett cukorpiaci szabályozásnak, amely kvótákkal, minimumárakkal, behozatali vámokkal és támogatásokkal védte a közösségen belüli cukorrépa- termesztést és cukorgyártást. Az igen stabil rezsimet csak 2006-ban kezdték komoly átalakításnak alávetni, miután a WTO elfogadta több harmadik ország kifogását, amelyben az EU cukorpiaci rendtartásának piactorzító jellegét rótták fel. Elindult az intervenciós ár (minimális felvásárlási ár) csökkentése, és egy alapot hoztak létre a termeléssel felhagyók számára. A reform következményeképpen 2006 és 2009

között 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak le a tagállamok, és öt uniós tagállamban (Bulgária, Írország, Lettország, Portugália, Szlovénia) teljesen megszűnt a cukorgyártás. A cukorpiaci rendtartás kivezetéséről 2013-ban született döntés.

A folyamat fontos következménye, hogy a tagállamok között koncentrálódik a cukorrépa termelése. A 18 répatermelő tagállamból leginkább Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia és Lengyelország növeli termelését, miközben az öt legnagyobb termelő az EU kibocsátásának mintegy 70 százalékát biztosítja. A magyarországi helyzet a következő: mintegy 15 ezer hektáron 66 tonnás hektáronkénti hozammal termeljük a cukorrépát, ami a hatékonyság tekintetében a 10. helyre elegendő.

A kvótarendszer kivezetésének másik fontos következménye, hogy a korábban cukorimportot legfeljebb preferenciális kvótákon keresztül ismerő EU nettó importőrré vált. Ez leginkább finomítatlan nyerscukor. Középtávon azonban, ahogy a közösség cukorpiaca alkalmazkodik a világpiachoz, újra enyhe nettó exportőri pozícióba kerülhet, méghozzá a cukortermelés évi 19 millió tonna körüli stabilizálódása közben.

Árak hullámában

Ahogy a világpiacon, úgy 2015 vége és 2016 nyara között az EU-ban is emelkedtek a cukorárak. Azóta azonban lefelé tartanak, és 2017 eleje óta ismét magasabb az EU ár, mint a világpiaci. A háttérben – a főleg India és Thaiföld rekordtermésének köszönhető – magas termés (alig 4 millió tonnával marad el a rekordtól), és a készletszint 49 millió tonnát meghaladó szintje áll. Ezek tartósan nyomás alatt tartják az árakat. (A legfrissebb előrejelzések 188,3 millió tonnás globális cukortermelést várnak 2018/19-ben.)

Hazai viszonyok

2012-es mélypontja óta közel 10 százalékkal növekedett a belföldi cukorpiac. Ismét évi 30 kilogramm felett van az egy főre jutó fogyasztás. Ha pedig ennek a jövedelmek emelkedésével való szoros összefüggését tekintjük, arra számíthatunk, hogy e növekedés még nem ért véget. A cukorfogyasztással kapcsolatos egészségügyi kockázatok miatt csak remélni tudjuk, hogy a magasabb jövedelmek az életmód változására is hatással vannak, ami pedig egy jobb szemlélet, egészségesebb életmód felé vezet.

Magyarország hosszú évek óta jó levezető piac a térség cukorfelesleggel rendelkező termelői számára. Ennek mértékét jól jelzi a tavalyi 119 ezer tonnás külkereskedelmi deficitünk. Mivel a behozatal az év második felében szokott felfutni, az idei év eddig eltelt időszakáról szóló adatok nem mondanak sokat. Az mindenesetre szembetűnő, hogy az évi 105,4 ezer tonnás kvótánk milyen alacsony önellátást tett lehetővé.

Miután a magyar cukorpiac erősen importfüggő, nem véletlen, hogy a nemzetközi trendek erősen hatással vannak a hazai árakra. A legutóbbi tetőzés, 2017 májusa óta negyedével csökkent a cukor fogyasztói ára.

Tekintve a fent említett tendenciákat, az Erste Agrár Kompetencia Központ arra számít, hogy az előttünk álló hónapokban nálunk is csökkenni fognak még a cukorárak, de immár erősen lassuló mértékben.

Kisebb trendfordulóra a jövő évben számítunk, ami az alacsony árakkal összefüggő termelés- visszafogással és az emelkedő olajárakkal függ össze. Ezek miatt átmenetileg korrigálnak majd felfelé az árak 2019-ben, de középtávon a jelenlegi szint körüli stagnálásra, még inkább további lassú mérséklődésre számítunk.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ Erste Agrár Szemle, Az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának agrárgazdaságra specializált elektronikus havi hírlevele Felelős szerkesztő: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, agromegoldások@erstebank.hu

Leave a Reply

Your email address will not be published.