Galgafarm Szövetkezet – Galgahévíz – Bioszántó

Termelő: Galgafarm Szövetkezet Varga Géza vargag0403@gmail.com Én 1972 óta foglalkozok biogazdálkodással, Svédországban kezdtem ezzel megismerkedni, amikor ott egy természetgyógyászati klinikán dolgoztam. Én is biogazdálkodom, de a Galgafarm organikus Szövetkezet 200 ha-on maga termeli meg a tagjainak a bio állatok takarmányozásához szükséges növényi alapanyagot, takarmányt. Az őstermelő tagok kapják meg a takarmányt, és az állatok tartása, felnevelése után azokat feldolgozzák, és maguk értékesítik. A tagok húsféléket, tejet, tojást, pékárút, szarvasmarhát, sertést és vágóbaromfit értékesítenek kistermelőként. A szövetkezet a szántóföldekért, a takarmány bázisért felelős, így gazdaságos a termelés. Minden tag együttműködésben van a szövetkezettel, tőle vásárol takarmányt, és a szövetkezet pedig segít az értékesítésben. Azért kezdtem el bio módon gazdálkodni, szerettem volna a családomat vegyszer mentes élelmiszerrel ellátni. A 70-es években látszott, hogy a zöldforradalomnak vannak hátulütői, megjelentek a betegségek, ez statisztika. A vegyszereknek nincs helye az élelmiszerben, még határérték alatt sem, most pedig határérték felett is vannak az élelmiszerekben. A vegyszermentességre garancia a bio termék. A vegyszerek egészségügyi hatását nem mérik fel, mert titkos. Komoly gazdasági kihatása lenne, ha nyilvános lenne. A világ mezőgazdasága ma nem képes vegyszerek nélkül termelni. Mennyiségre és nem a minőségre mennek. Én önző módon egészségeset akartam termelni, mellette megélhetést is biztosítani a családnak, így elkezdtem biopiacra termelni. 1985-1986-ban 2 ha-on biozöldséget termeltem, abból már jutott a boltokba is. Nehezebb bioban termelni, mint hagyományosban. Megvan hozzá az anyag és a módszer, de nem egyszerű. Nincs totális gyomirtás, hanem mechanikailag és vetésforgóval lehet operálni. Ez így sokkal nagyobb odafigyelést és szaktudást igényel, ezt tanultam Svédországban. Meg éri bioban termelni? Ha egyedüli motiváció az anyagiak lennének, akkor nem lenne ésszerű bioban termelni. A biohoz kötődő jövedelemt el lehet érni más módon is, hagyományosban. Elkötelezettség kell az egészség és a környezet védelme iránt, de meg kell belőle élni. A fenntarthatóságnak 3 pillére van egy a gazdasági, mivel ki kell fizetni a számlákat és ebből kell megélni. A második a környezet, a vegyszermentesség iránti igény. A harmadik a társadalom, az egészség iránti igény. Mindegyik fontos. A termés kiesés mértékét kultúrája válogatja de a biofelár kompenzálja azt. Például az idén a bio búza 2,5-3 t/ha-t termett, de 81.000 Ft/t-ért tudtam eladni, szemben a hagyományossal, de nekik 5-6 t/ha termett. Az állati termékek esetében elmondható, hogy a tejet semmivel nem nehezebb elélő állítani bioban, és nem is hoz kevesebbet, mint a hagyományos. Az állatok legelnek, lucernát kapnak, és nincs terméskiesés, de szerényebbek a felárak is. A piacokat tekintve mi a felesleges bio lucernából pelletet készítünk, és azt exportáljuk. A hazai feldolgozott termékeknek a piac a biopiac, a marhahús, tisztított baromfi, tojás, zöldség esetén. Nálunk a helyi értékesítés elhanyagolható. Úgy látom, a bio boltok is nyitnak a termelők felé és nyitunk mi is feléjük. A nehézség a bio alapanyag termelésben az, hogy több mit 100 taggal alapították a szövetkezetet, mára 34 tagunk van, a létszámcsökkenés az elhalálozásokból van, a gyermekek nem viszik tovább a gazdálkodást, de a szövetkezet tovább bérbe műveli öko módon a földeket. Ha a Szövetkezet nem volna, az alapanyag is drágább volna. Annak javasolom a biotermesztést, aki nem gazdasági okból akar belefogni, mert gyorsan el fog menni a kedve a biotermeléstől, már az első gondnál. Annak ajánlom, akiben van valamilyen elkötelezettség a megkíméltebb környezet iránt. A biotermesztés jövőjéről Még mindig kevés a bio terület, és sok függ a szabályozástól. Nálunk a legalacsonyabb a dinamikája a területi növekedésnek, nálunk mindenki a koncentráció felé halad. Mivel a méretkoncentráció egy kegyetlen dolog, ezért a leg célravezetőbb az lenne, ha a bio termesztés a családok irányába mozdulna el, hogy sokszínűbb, differenciáltabb legyen a mezőgazdaságunk és ne monokultúrás. A vidéki megélhetés szempontjából ez lenne a leg célravezetőbb megoldás, mert még most is meg tud élni pár hektárnyi területen is egy család.

Vissza a véleményekhez

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.