Hogy van az, hogy többet keres egy nyugati gazda mint egy magyar?

Egy gazdasági hírforrás a Portfolio oldalai szerint azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység – hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?

Miért keresünk rosszabbul, mint a nyugati országok gazdálkodói?

Mi az, amiért nem érezzük “igazságosnak” a jövedelmünket?

Egy egyszerű osztás megadja a választ: Az országban megtermelt értéket osszuk el a lakosság számával! Ezt vessük össze más országok hasonló eredményeivel, és láthatjuk, hogy a jövedelmünkben semmi különleges nincs. (Azon kívül, hogy nyilván többet szeretnénk.) Kíméletlenebbül fogalmazva: azért kisebb a jövedelmünk, mert kevesebbet termelünk.

Kíméletlenül ennyi!

Lehet látni ezen a grafikonon, hogy a HU (mi) ott vagyunk alul.

Mit jelent ez? Lehet látni rajta a munkaerő költség szintjét (béreink színvonala) hogy milyen összefüggésben van a GNI/fő-vel. (GNI az az ország területén egy év alatt létrehozott, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke (amit az adott ország tulajdonában lévő termelési tényezők (termőföld, termelési eszközök, tőke, technológiai ismeretek) segítségével állítottak elő) hozzáadjuk az adott ország külföldön megtermelt jövedelmét és kivonjuk belőle más ország vállalatai által az adott országban előállított értéket) Látni, hogy ott kicsi a bérek szintje, ahol kevés saját tőkével kevés mennyiségű termék lett a  végső fogyasztónak előállítva. Látni azt is, hogy ahol nagy a termelékenység (termelékenység: egységnyi felhasznált termelési tényezőre jutó kibocsátás mennyiség. Pl: t/ha, kg/munkaóra, db/óra…) , ott nagyobbak a bérekre kiadott pénz is (több jut). Ez egyértelműen látható összefüggés.

Grafikon

Jó, nem ennyire egyszerű

Felülről tehát végtelenül logikus a magyar bérek története. A fejlettségi szintünkkel (gazdasági teljesítményünkkel) összhangban lévő keresetet kapunk. Mi lehet akkor az oka, hogy a béreket alacsonynak érezzük? Az alábbiakban néhány gazdasági összefüggést mutatunk be, ami magyarázatot adhat erre.

Az adók. A béreket terhelő elvonások – különösen az alacsonyabb jövedelműek esetében – még mindig nagyok, az adóterhünk az egyik legnagyobb az Európai Unióban. (érdekes mellékszál pl: az inaktívak magas aránya) A bérlemaradásnak azonban nem ez az elsődleges oka, ez csak tovább növeli azt.

A lemaradás a nyugati állampolgárokhoz képest ugyanis nem csak a nettó keresetekben mutatkozik meg, hanem adóval növelten is (bármilyen magas az adó) alacsony a kifizetett teljes munkaerőköltség.

Nem (csak) a szorgalmon múlik. A legnagyobb ellentmondás, amit érezni szoktunk, hogy hiába mondják, alacsony a termelékenységünk, sokan úgy látják, ennél keményebben már nemigen lehet dolgozni. Ez sokszor valóban így van, ám az előállított érték elsősorban nem a ledolgozott munkaórák számától függ. Sokkal inkább attól, hogy milyen technológia, tudás van az előállított termék mögött, milyen értéket képvisel a piacon. Vagyis ha egy országban többen dolgoznak munkavállalóként  magas hozzáadott értékű termékeket előállító ágazatokban, akkor az ebből származó jövedelemből is több jut neki. Még akkor is, ha félállásban, láblógatva kapcsolgatja egy 30 millió forint értékű félautomata gépsor gombjait.

Még pont ugyanazért is több fizetést lehet kapni. Mondják, hogy oké, értem én, hogy egy elektromérnök miért keres jobban, mint egy betanított munkás, de én pontosan ugyanazt csinálom, mint a nyugati kollégám. Fodrászok, vendéglátósok, orvosok, tanárok teljesen jogosan érezhetik azt, hogy a teljesítményük megegyezik azokkal, akik az ő fizetésük sokszorosát keresik.

Bármilyen szomorú, erre is van racionális magyarázat. Azért keres egy bécsi fodrász sokkal többet, mert magasabb termelékenységű kuncsaftjai vannak. A fodrászok ott úgy tudnak “kiharcolni” magasabb bért, hogy a magasabb termelékenységű embereknek nyújtott szolgáltatása többet is megér. Egyszerűen azért tudnak 5-10-szeres árakkal dolgozni, mert egy fejlettebb gazdasági környezetben ugyanaz a munka többet ér.

Ugyanez elmondható egy étteremben dolgozóról is, de általában is kijelenthetjük, hogy azokon a területeken, ahol a termelékenység nem tud növekedni (tipikusan az élőmunka-igényes szolgáltató szektorokban) ott az országban képződő egyre magasabb jövedelemből áremeléseken keresztül kérnek részesedést a munkavállalók.

 

Teljesen egyértelmű a helyzet. Nyugati gazdálkodókhoz képest keveset termelünk. Még kevesebbet dolgozunk fel, és feldolgozva értékesítünk. Nyugati gazdálkodóink nem restellnek együttesen értékesíteni.

Jómagam – amit szeretnék gazdatársaimmal megosztani, az az, hogy növelni kell a termelést, a hatékonyságot,

Pl. egy zöldségtermesztő gazda munkavállalója a legjobb igyekezetével is x mennyiségű paprikát tud leszedni / nap. A munkavállaló akkor számíthat egy zöldségtermesztő gazdától több bérre, ha 1. a gazda fejlesztett és korszerű termelést folytat, ahol a mennyiség nem mindegy, nem az időjárástól függ, ugyanazzal a 8-10-12 órányi munkaidővel (mert lássuk be senkinek nem adatik ebből több mint 24 / nap) jóval több és minőségi terméket állít elő így a gazdálkodónál képződő egyre magasabb jövedelemből béremeléseken keresztül kérnek részesedést a munkavállalók.

Hogy tudja egy gazdálkodó növelni a hatékonyságát?

Tanuljon! Növelje a működési területére vonatkozó tudása mennyiségét!

Lásson! Menjen szakmai tanulmány utakra!

Tudása és tapasztalata alapján keresse meg a módját, hogyan termeljen többet, szebbet, jobbat!

Automatizáljon, gépesítsen ahol tud. Ha kell, vegyen ehhez igénybe pályázatot. Az ember nem arra való hogy naponta görnyedve kapáljon, trágyázzon, azt végezze el a gép, könnyítsen magán!

Dolgozza fel a termékét! Ha egyedül nem tudja, dolgozzák fel közösen.

Értékesítse maga, vagy közösen másokkal! Ez utóbbi a nyugatiaknak bevált, nem kel újra feltalálni a spanyol viaszt.

A Magyar Vidékért Kft olyan képzéseket indít, amik ezt szolgálják, akár a termelésben vagy a feldolgozásban. Igaz, a képzésekre el kell járni J

Megyünk szakmai tanulmány utakra, pályázunk rá!

Írunk pályázatokat is, hogy tényleg gépesítve, modernizálva legyen üzeme, és hatékony legyen!  Végcél bármilyen beruházással, hogy növelje az előállított termékének mennyiségét, vagy az 1 óra alatt előállított mennyiségét, vagy a napi testtömeg gyarapodását növelje, vagy az 1m2-ről származó termék mennyiségét növelje, vagy a minőséget (I. osztály mennyiség növelés).

Tudunk segíteni közös feldolgozó üzem létrehozásában, hogy maradjon egy kézben a termelési és a feldolgozási haszon, a hozzáadott érték.

A feldolgozott termékek értékesítésére feltalálták már a szövetkezeteket, jó példákat tudunk mondani a jó együttműködésre, csak tényleg be kell szállítani és mennyiséget és minőséget kell szállítani! Kialakításra várnak a REL-ek, (Rövid Ellátási Lánc), amiket a gazdálkodók ha megcsinálnak, lesz, he nem, akkor nem lesz, de itt vagyunk segítünk. Ezért vagyunk itt.

A lényeg, hogy hasznot akarok a gazdának, több jövedelmet az országnak. Látható, hogy tényleg a termelés kibocsátási mennyiségén és minőségén múlik a jövedelem, hogy országon kívül értékesítsük, a hozzáadott értéken, és azon, hogy a sok rárakódott árrés kinek a zsebében landol.

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.